Eger - napilap, 1931/1

1931-05-06 / 101. szám

1931. május 6. EGER 3 ^Megbuktattam Derék vendéglőseink tudvalé­vőén elhatározták, hogy májúi 1-étől nem mérnek lört, még pe­dig azért nem, mert a sörgyft- rak nem akarják a eörárakat leszállítani. Derék vendéglőleink azonban ebben a furcia harc­ban egy nagy itratégiai hibát követtek el, még pedig azzal, hogy tőlem, a fogyasztótól nem kérdezték meg, hogy mi a véle­ményem a lörbojkottről ? Elfo­gadom-e feltétel nélkül ■ bele­egyezem-e abba, hogy majd ak­kor adjanak nekem sört, amikor ők akarják, vagy akkor, amikor én szomjazom sörre. Abban a hitbeD, hogy májúi l étől valóban nem ksphatok sört megszokott vendéglőmben, természetesen el sem mentem a délelőtti sörözésre, hanem egy­szerűen és radikálisan segítve magamoD, a fűszerestől hozat­tam magamnak néminemű sö­rös üvegeket, amiből nyilván­való, hogy egy magam is meg­tudtam buktatni — és meg is buktattam az egész bojkottot. Gondolkozva ezen a legfris­sebb gazdasági háborŰD, egé­szen különös megállapításra ju­tottam. Először is az ötlött az eszembe, hogy mi történne ak­kor, ha derék vendéglőseink meg- sokalnák például a mészárosok árkalkulációját és egy szép na­pon azzal lepnék meg vendége­iket, hogy a mészárosok nem akarják leszállítani a hús árát, tehát ne is remélje a vendég, hogy a vendéglőben húsételt kapjon. Da lehetséges az is, hogy egy­szer majd a főzelékek árával nem lesznek megbékülve derék vendéglőseink s akkor majd nem lesz főzelék sem feltéttel, sem feltétlenül. Agglegény vagyok s a mai gazdasági viszonyok között na­gyon húzódozom a családalapí­tástól, de ha a vendéglőben ilyen veszedelmek fenyegetnek, mint ezek a bojkottok, mégis csak rá kell szánnom magam arra, hogy bekössem egy leányzó hajadon fejét. Mert enni akkor is csak kell, ha drágának tartom a húst meg a főzeléket és a megszokott söröoskémről sem vagyok haj­landó lemondani a vendéglős urak kedvéért. Mondanom sem kell azonban ugyebár, hogy én is szívesebben iszom a sört, ha olcsóbban mé­rik, mintha drágábban adják. Azt is helyesnek tartom, ha a vendéglősök, akikről csak most tudtam meg, hogy milyen nagy gonddal ügyelnek az én zse­bemre is, harcolnak a sőrárak leszállításáért. Ehhez a témához azonban még sem merek alaposabban £hozzS- szőlni, merrnemj tudom,"'hogy tulajdonképpen mennyiért is kap-1 a sörbojkottot. ják a vendéglősök a kar telitől a sört, hogy mennyiben van ne­kik az a pohár sör, amelyet ed­dig — valljuk bs — elég drá­gán mértek ? Az köztudomású dolog, hogy a sörmérés eddig igen jő üzlet volt, hiszen mindenki törte ma­gát egy-egy italmőrési enge­délyért és sokszor csaknem fan­tasztikus számokat hallottam ar­ról, hogy hány százalékot jöve­delmez a vendéglőinek a drága sör. Mindaz azonban nem érde­kelt eddig közelebbről és nem érdekel ezután sem, hiszen a versenyben amúgy is kialakul­nak a megfelelő árak, csupán az aggaszt, hegy a sörfronton nem egésiégei versennyel, hanem boj­kott ultimátumokkal folyik a harc, még pedig a fogyasztók rővására. Most a nyár közeleg, a sör­ivás főidénye s kiváncsi vagyok, hogy mit fog csinálni az a ven­déglős, aki nem akar majd szom- jafoltő friss sört edni a vendégé­nek, jaki ezt követeli? Be fog-e csukni, avagy bojkottálni fogja a sört követelő vendéget is? Nem akarom ezt a kérdést ad abszurdum feszegetni, de bizo­nyos, hogy a vendéglős urak ér­dekeiért nem vagyok hajlandó a sörről lemondani, sőt, — ahogy én a magyar fogyasztóját isme­rem, — megjósolhatom, hogy a közönség »csak azért ii< sört fog követelni, Friss, gusztusos, üdítő sört, amelyet nincs joga megvonni tőlünk senkinek sem. A vendéglős uraknak pedig csak azt ajánlhatom, fogják meg a dolgot jobb végénél, revidiál- ják a saját kalkulációjukat, kény- ] szeritsék más űton-mődon a kar­tellt méltányosabb árakra, vagy segítsenek mBgukon ehogy tud­nak, de vegyék tudomásul, hogy a sör nélküli vendéglő épen úgy nem kell a vendéglőbe kénysze­rült agglegényeknek, mint ahogy nem kellene a hús, vagy főze­lék nélküli vendéglő sem. Inkább megnősülünk valameny- nyien. Még pedig rögvest. G. H. * Uránia. Kedden csak egy na­pig. »H színésznő fia» hangos dráma és a «Kikapós vőlegény» vidám párisi hotelkaland, mely­nek főszerepét Adolphe Menjou játsza. Szerdán és csütörtökön csak 16 éven felülieknek, Fritz Kortner nagy megrázó, németül beszélő drámája «Karamasoff testvérek» páratlanul izgalmas dráma, mely­ben Fritz Kortner nyújt kiváló alakítást. — Hangos Fox-hiradó és egy ismeretterjesztő kép. * Olcsó bérletjegyek: gőz-, kád-, iszapfürdő és vízgyógy-je- gyek az Erzsébet-fürdőben. — Elveszett a napokban egy félpár szarvasbőrből készült barna férfikeztyü. Megtalálója juttassa el szerkesztőségünkbe, ahol jutalom­n részesül. Önvédelemből használta fegyverét Barta őrvezető a szombat esti halálosvégű verekedésnél Kövekkel és botokkal támadtak rá a hóstyai legények. — Felboncolták a szerencsétlenül járt Kelemen holttestét. — Eljárás indult a támadó legények ellen. Tegnap egész délelőtt és a dél­utáni őrák folyamán is folytak a rendőrségen a tanúkihallga­tások, amelyek a szombat esti halálos végű lakodalmi vereke­dés részleteit voltak hívatva tisztázni a nyomozó hatóságok előtt. Munkában volt a detektív cso­port minden tagja és a bűnügyi osztályt vezető Sohweng Ede dr. tanácsos szobájában is fárad­hatatlanul kopogott az írógép. Olyan képet nyújtott az előszoba, mint a nagy bűnügyek után szo­kott: mindenütt tanúk és ide-oda siető tisztviselők. A délelőtt kihallgatott legé­nyek, — akik maguk is ott vol­tak a halálos végű verekedés­nél, — Sütő Sándor hentes se­géddel az éiükön mind úgy vallottak, hogy Barta őrvezető kezdeményezte a vere­kedést. A délutáni kihallgatások alkal­mával azonban váratlan tor- dúlat állott be a nyomozásban. A beidézett tanúk homlokegyenest ellenkező módon vallottak, mint a délelőtti órákban kihallgatottak. Rövidesen tisztázódott az ügy és most már ez egész verekedés egységes képe kialakult a rend­őrség előtt. A lakodalomban Kelemen Jó­zsef, aki meglehetősen ittas volt, összeszólalkozott Barta őrvezető­vel. Akkor azonban nem került tettlegeslégre a sor.Később Barta eltávozott a lakodalmas háztól s ekkor Kelemen, tebbedmagával, utána ment a mit sem sejtő katonának. Mintegy tizenöten lehettek a le­gények, akik botokkal és kövek­kel felfegyverkezve az ucca vé­géig kisérték Bartát s ott neki- támadtak. Valóságos kőzáport zúdítottak rá a legények, akiket Kelemen ée Sütő biztatott. Több kődarab megsebesítette az az őrvezetőt, aki szorongatott helyzetében oldalfegyverét rán­totta ki és a hozzá legközelebb álló Ke­lemen felé döfött vele. Mikor a legények látták, hogy nem hát­rál meg előlük az őrvezető, né- hányán közülük eltávoztak a verekedés színhelyéről. Barta is, mikor támadói abbahagyták ag­resszív viselkedésüket, eltávo­zott, hogy meglehetősen súlyos sérüléseit bekötöztesse. Ez a kép már egészen más meg­világításba helyezte a történ­teket. A rendőrség a vallomások alapján Sütő Sándor és isme­retlen társai ellen megindította az eljárást. Megállapítást nyert, hogy Barta őrvezető oldalfegyverét önvédelemből használta s a ve­rekedést Kelemenék kezdemé­nyezték. A verekedés áldozatát egyéb­ként tegnap délután a törvény­széki orvos felboncolta. U1KEK — Bangha Imre ezredest tá­bornokká nevezte ki a kormányzó. Bangha Imre vezérkari ezredest, vitéz Veszprémy Dezsöné, és P. Bangha Béla fivérét, aki egyike a honvédség legkiválóbb tisztjenek, tábornokká nevezte ki a kormányzó. — Kinevezés. Az Érsekfőpásztor a tiszaszőllősi egyházközség kép­viselőtestületi éz egyháztanács tag­jaivá Wein Levente földbirtokost és Rökkhért Sándor tiszaszőllősi lakosokat kinevezte. Az illetők az előírt esküt a május 3-i mise után az egyházközségi képviselőtestületi ülésen tették le. — Elsőáldozók szeretetreggelije. Első áldozők szeretetreggelije meg­beszélése végett a Szociális Misz- szió helyiségében a szívgárdaveze- tök a Szociális Missiő tagjaival együtt összejövetelt tartanak május 6-án, szerdán délután 5 órakor. Az értekezletre a szívgárdavezető- ket meghívom: Király Kálmán. * Izületi csiiz, vesebaj és női | betegségek Mekkája az Erzsébet- j fürdő iszapfürdője. 1 "a SINGER VARRÓGÉPEK mégis A LEGdOBBAK !* — A Foederatio Emericana Egedla korporációja május hő 2-án tar­totta kuriális ülését. Dr. Schön- witzky Bertalan prior ős dr. Ru- bovszky Ferenc lelkész, valamint az apródok voltak jelen az ülésen. Az elnöki megnyitóban Csilics Bálint senior lelkes szavakkal ön­tötte ki valamennyi magyar lelké­nek bánatát és serkentette az eme- rikánás ifjúságot a régi haza ha­tárainak visszaszerzésére irányuló buzgó munkásságra. Almásy Ist­ván krónikás a szövetkezeti eszme felkarolásának a jelentőségét fej­tegette. Az előadottak megvitatása során dr. Schönwitzky Bertalan mutatott rá a termelési és értéke­sítő szövetkezetek munkásságának támogatása körül mutatkozó fon­tos szociális feladatokra a községi jegyző tevékenységével kapcsolat­ban. Dr. Rubovszky Ferenc ős néhány apród felszólalása után a kuriális ülés véget ért. Utána a tisztikar tartott zárt ülést. — A Máv. Vasutasok Körének vasárnap este tartott bemutatkozó előadásáról közölt beszámolónkból technikai hiba folytán kimaradt Harrach János főrendező neve, akinek buzgó munkája elsősorban biztosította a sikert, továbbá Har­rach Manci és Bujdosó Ferenc, akik a színdarabok szereplői kö­zött arattak sikereket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom