Eger - napilap, 1930/2
1930-08-31 / 197. szám
Ae» 20 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIEAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. u XLL évfolyam 197. szám ♦ Vasárnap ♦ Egert', 1930 augusztus 31. Pénzügyi akadályok miatt bizonytalan időre marad az egri útépítés 50 százalékos lesz a pótadó a jövő évben. Az 1931. évi Eger, augusztus 30. Eger város állandó választmánya és pénzügyi szakoiztá- lya tegnap délután 4 órakor a városháza kistanácstermében Trak Géza polgármester elnöklete alatt Igen népes ülést tartott, amelynek keretében részletesen megvitatta a ma délutáni közgyűlés tárgysorozatának minden egyes pontját. Az ülés első éa leglényegesebb tárgya a város 1931. évi költségelőirányzatának latárgyalása volt. Kakuk Jenő főtzámvevő referált az I millió 900 ezer pengős szükséglettel dolgozó előirányzatról. A költségvetést a legmesszebbmenő takarékosság jellemzi, így érték el, hogy a szükséglet végösszege a múlt évinél közel 5000 pengővel kevesebb. Pedig az egyes kiadások tételei igen számottevően emelkedtek. Ilyen a nyugdíj teher, a tűzoltók járandósága, a tüdőbeteg és nemi- beteg gondozó intézmény, a szegénygondozó, a városi muzeum stb. Ezen szükségleti emelkedések mellett a bevétel rovatai csökkenést mutatnak, aminek legfőbb indoka a súlyos gazdasági helyzet és az ebből fakadó szegénység, a polgárság adófizető képességének csökkenése. Amellett igen négy teherként nehezedik a háztartásra a füg- gőkölcsönök kamatterhe és törlesztendő részlete, A fedezetnél a felsorolt okokból több mint 200 szer pengős hiány mutatkozik, amit csak 50 %-oo községi pótadóval lehet kiegyen iiteni. A kereseti adó a tervezet szerint 5 százalékos lenne. A tételek részletes tárgyalása közben a tüzrendészetikiadások költségvetés. körül folyt némi vita, majd Radil Károly felszólalása után a polgármester a borfogyasztási adó 61 ezer pengős emelésének okait magyarázta és kijelentette, hogy ez a termelőket csak bejelentési szempontból érdekli. A közegészségügy tételeinek megvitatásánál a nyilvános illemhelyek megépítésének bizonytalan időre való elmaradása került szóba, azután pedig a szemétfuvarozássalkapcsolatban határozta el a választmány, hogy a tisztiorvosi hivatal sürgető jelentése alapján javasolni fogja a közgyűlésnek, szabályrendeletileg tegyék kötelezővé a belterületeken a városi szemétkihordást. A szegényügy rovatánál általános megelégedéssel látta a választmány, hogy a szegénygondozó költségeire, az inségmunkákra, a szegények karácsonyi segélyezésére 19 ezer pengőt szán a város. Az ucoák gondozása ügyében lóth-Csepregi András szólalt fel és szővátette, hogy a fürdők mögött húzódó érsekkerti sikátort senki sem takarítja. Ezt az ügyet valóban magáévá kell tennie a polgármesternek és valamily formában meg kell oldatnia a tarthatatlan állapotban lévő, amellett igen forgalmas átjáró rendezését; annyival is inkább, mivel most lehetőség nyílt arra, hogy a város az érsekség hozzájárulásával 6—8 méter széles, kitűnő utat építhessen a mostani glrbe görbe, nyaktörő sikátor helyén. A költségvetés megvitatása után a makiári hóstyai szérüs- kertben építendő őrház ügyét hallgatta meg a választmány, majd reátért a tárgysorozat legkényelmetlenebb pontjának, az útépítési kölcsön kötelezvényének letárgyalására. A város ugyanis az útépítés céljaira 150 ezer dolláros kölcsönt akart felvenni a Leszámítoló és Pénzváltó Banktól. A pénzintézet, bár módosításokat tett eredeti ajánlatán, a kölcsön felvételére vonatkozóan olyan súlyos feltételeket szabott, hogy azokat a város mai helyzetében nem lehet elfogadni. Kálnoky litván városi tanácsos felszólalása ezerint a helyzet az, hogy a város ez útépítésre leköti a villanygyár többletjövedelmét, amelynek biztos alapja nincs meg. Adósságunk van a Koronára, a csatornázásra, a savtalanílásra, a villany- gyár átalakítására. Ezeknek a fedezete pedig nem elegendő, tehát újabb kölcsönökhöz kell a városnak folyamodnia. Márpedig ha az útépítési kölcsönt felvesszük, igen valószínűtlen, hogy annak feltételei miatt más kölcsönt kaphatnánk. Helyesebb tehát, ha az útépítést — bármily sürgős is — a közeledő ősz, a savtalanitás sorrendi elsőbbsége s a már említettek miatt egyelt re elhalasztjuk, a képviselőtestület pedig delegál egy bizottságot, amely új tárgyalásokat kezdene a szükséges városi kölcsönök együttes megszerzésére vonatkozóan. A bizottság tagjai Petro Kálmán, Heller József, Frank Tivadar és Kálnoky István lennének. Az állandó választmány egyhangú határozattal tette magáévá Kálnoky István indítványát és elhatározta, hogy a ma délutáni közgyűlésnek ezirányban tesz javaslatot. Az ülés az esti órákban ért véget. A hevesmegyel molnárok kfUdSttségileg kérték Okollcsányi Imre alispántél az őrlési dijak maximális megállapítását Az alispán szept. 2-án Eger, augusztus 30. A kormány a hét elején tette közzé a hivatalos lapban az egyes gabonanemüek őrlési díjának megállapításáról szóló rendeletét. A rendelet szerint a vámőrléssel foglalkozó malom az őrlés végett bevitt gabona őrlésénél természetben nem szedhet nagyobb őrlésdíjat, mint amennyit ez év márciusában átlagosan szedett. Amennyiben a malom kimutatja, hogy az üzemköltségek emelkedése, vagy a gabonaárak esése, vagy egyéb jelentős körülmény folytán a márciusi átlagos őrlési díjak mellett az üzem nem tartható fenn, az őrlési díjat az iparfelügyelő és az illetékes vármegyei molnárszö- vettség meghallgatása után a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A rendelet kimondja, hogy a megállapításnál a törvényhatóság első tisztviselője nem mehet túl búzánál 12 százalék, rozsnál 15 százalék, kétszeresnél 13, darálás esetén pedig a bevitt nem tisztított mennyiség után 8 százalék megállapításánál, hozzászámítva még a portást. Az őröltető kifejezett kívánságára az őrlési díj pénzben is számítható. Ebben az esetben dönt a kérelem ügyében. j a poriáai százalékon felül őrlési díj fejében olyan összeg számítható, amely a gabona helyi árát figyelembevéve megfelel az őrlési díj címén természetben levonható gabona értékének. A kereskedelemügyi miniszter rendeletével kapcsolatban a hevesmegyel molnárok küldöttsége, Illés János molnárszövetségi elnök vezetésével felkereste Oko- liesányi Imre alispánt és tolmácsolta a molnárok kérését, engedje meg, hogy a maximális dijat szedhessék, mivel a márciusi átlag alapján kiszámított őrlési dijakkal nem képesek üzemeiket fenntartani, sőt még a maximális dij is alig elegendő a malmok üzemben tartására. Az alispán kijelentette a küldöttségnek, hogy részletesen meg fogja vizsgálni a malmosok kérelmét. Egyben szeptember 2-án délelőtt 11 órára értekezletet hívott egybe, amelyre meghívta az iparfelügyelőt és a hevesmegyei molnárszövetséget. A tárgyalás kimenetelétől függ az alispán döntése, amely határozatilag történik és 15 napi határidővel fellebbezhető a kereskedelemügyi miniszterhez.
