Eger - napilap, 1930/2
1930-07-30 / 171. szám
A BÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: ; --------------------—-------——----------------------------------—-------------------------— ---------------------------------------— X LL évfolyam 171. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1930 július 30. A Salgó és a Borsodi Kőszénbányák részvénytársaságot alakítottak a vármegyei villamosítás megoldására Az új kereskedelmi társaság neve: Eger—Gyöngyösvidéki Villamosítási Rt.; székhelye: Eger. Egymillió pengő értékű anyaggal indul meg az építkezés. Gömbös miniszter a tisztek névmagyarosításáért. Budapest, július 29. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter levelet intézett az összes csepatparancsnokságokhoz, melyben azt a határozott kívánságát fejezi fai, hogy minden magyar tisztnek magyar neve legyen. Különösen a fiatalabb tisztek névmagyarosítását tartja sürgősnek, hazafias szempontokra hivatkozva. Elfoglalták állomáshelyüket az új egri ferences atyák. Eger, július 29. A tegnapi nap folyamán megérkeztek az egri ferences rendházba a rendtartományi tanács diszpozíciója által Egerbe küldött ferences atyák. V. König Kelemen a szécsényi ujoncházből került Egerbe házfőnöfanek, ugyancsak Széosényből jött ide P. Szedő Dénes, míg P. Mészáros Albert Jászberényből került Egerbe. A volt házfönök P. Tamás Krizánt ismét a szentbuti zárda főnöke lett A régebbi páterek közül ketten maradtak az egri rendházban, még pedig P. Roznik Rajner és P. Patik Pius. Itt említjük meg, hogy P. Oslay Oswald tartományfőnök az év nagy részét az egri rendházban fogja tölteni, hogy a Szegénygondozó Nővérek anyaházának megszervezése személyes felügyelete alatt történjék. Mezőkövesd modern tűzoltóautót vásárolt. Mezőkövesd közB?g képviselő- testületének legutóbb megtartott közgyűlésén elhatározták, hogy a község tűzvédelmi berendezését egy legújabb típusú motorikus erejű tűzoltőfeoskendővel kiegészítik. — Kétezer liter űrtartalom az uj tűzoltóautó, amely egyben öntözőautó is. A vétel anyagi részét is a legszerencsésebben sikerült a közgyűlésnek megoldania. Hat esztendőn keresztül kivetendő, fejenként alig fillérekre rugó tűzvédelmi járulékból fog összegyűlni az egyszerre kimondva óriási összeg, amelybe a készülék kerül. Az évente fizetett házadót véve alapul, progresszív alapon veti ki ezt a hatesztendős űj járulékot az elöljáróság. L9gfőbb ideje volna már, hogy a vármegyei villamosítás építési munkálatai megkezdődjenek. A műló napok hovatovább valószínűtlenné teszik a város közönségének azt a reményét, hogy már ősszel a Salgőtől vásárolt árammal fog világítani. Aggodalomra azonban még nincs ok. Az építkezési engedély ugyan még nem jött meg a kereskedelmi minisztériumból, de csak napok kérdése az engedély leérkezése. A két villamosító bányavállalat minden előkészületet megtett az építkezés megkezdésére. Az előkészületek egyik fontos mozzanata volt, hogy a két vállalat egy részvény- társasággá alakult. A Hevert annak idején a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és a Borsodi Kőizénbánya Rt. együttes ajánlatát fogadta el a vármegye villamosítására. A két cég azonban a megkötött szerződésben kötelezte magát, hogy Az olaszországi földrengéssel kapcsolatban Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a világhírű geológus nyilatkozott az elmúlt napon és megemlékezett a közeli napokban Egerben is érezhető kisebb földlökésekről. Megállapította, hogy mindkét rengés tektonikus jellegű volt és sem Olaszországban, sem nálunk hosszú ideig nem várhatók újabb földlökések. éppen a tektonikus rengések természete miatt. A tüdős geológus megnyugtató kijelentése leszögezi még azt is, hogy a két rengés között semmi ősz- szefüggés nincsen. az áramszolgáltatás egységes megoldása érdekében egyesül. A Salgó és a Borsodi Kőszénbányák eleget is tettek vállalt kötelezettségüknek ét megalakították az Eger—Gyöngyösvidéki Villamosítási Részvénytársaságot Eger székhellyel. Az uj kereskedelmi társaság már megkezdte az építéshez szükséges anyag beszerzését. A villamosítás ötmillió pengőbe kerül ebből egymillió pengőt foglal le az anyag megvétele, a többi az építési munka lefolytatásához szükséges. Négymillió pengőt visz tehát a részvénytársaság a vármegye gazdasági életébe rövid idő múlva és mivel szigorú kikötések biztosítják a munkánál a hevesmegyei munkások alkalmazását, a villamosítás nagy mértékben meg fogja oldani vármegyénkben a munkanélküliség egyre súlyosodé kérdését. Ez ugyan egyébánt is nyilvánvaló volt, de ilyen határozott formában lecsillapíthatja azokat, akik gondoltak ilyesmire. Voltak ugyanis verziók, amik arról suttogtak, hogy az egri földrengés előjele volt az olasz- országi katasztrofális földrengésnek és nemsokára itt is várható egy nagy földrengés. Akadtak hiszékeny emberek, akik készpénznek vették ezt a nagyon is merész kombinációt s azóta folytonos rettegéssel várták a katasztrófát. Cholnoky Jenő kijelentései után ezek a könnyen hívők is nyugodtan al- hatnak: Egerben hosszú ideig nem lesz földrengés. Mindnyájunk kenyere. A hivatalos termésjelentés, amelyet most boosájtott ki a földművelésügyi minisztérium, rendkívül figyelemreméltó és tanulságos olvasmány. A termésjelentés sorai között sorsunk van megírva. Mindenekelőtt megállapíthatjuk ebből a termésjelentésből azt, hogy az idén a mező- gazdasági hozam sajnálatosképpen nem ütötte meg várakozásunk mértékét és hogy a nagy szárazság következtében sok helyeken a föld még annyit sem hozott, mint amennyit a gazda verejtékben, pénzben, munkaerőben, szorgalomban és önfeláldozásban a földbe fektetett. Nagy általánosságban az ország egész területét véve, a termésjelentés szerint több millió métermázsával lett kevesebb a termés, mint tavaly volt. El kell gondolni, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a reméltnél kedvezőtlenebb terméssel kell számolni, az általános rossz világgazdasági viszonyok közepette, amelyeknek számunkra a legveszélyesebb faktora az amerikai gabona közismert és szinte ellenállhatatlan konkurenciája. Amíg az egyes államok elszigetelten és egymástól függetlenül igyekeztek visszahódítani maguknak az amerikaiak által elvett piacot, addig minden ilyen irányú kísérletezés meddőnek és eredménytelennek bizonyult. Ennek az eredménytelenségnek megfelelően az európai búza áralakulása állandóan zuhanó tendenciát mutatott és az olcsó búzaár egyre károsabban hatott vissza akár a magyar, akár a román, akár a jugoszláv, akár más mezőgazdasági társadalom egész struktúrájára. Válságba került a gazda és válságba került a termelés. Ebből a zsák- uccáből csak merész elhatározással lehet kiverekedni magunkat és ennek a merész elhatározásnak első kedvező tünete volt a sikerrel végződött bukaresti gazdasági konferencia, amelyen a három dunai államnak, Magyar- országnak, Romániának és Jugoszláviának agrárius együttműködési alapját fektették le. Nem ismétlődik meg az egri földrengés Cholnoky Jenő egyetemi tanár véleménye szerint
