Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-06-18 / 86. szám

2 EGER 1929. június 18. akik önzetlenek, akiktől a rá­galomnak még az árnyéka ii távol van. A mélyhatáiú fejtegetéseket nagy tapssal fogadta a hallga­tóság s ugyancsak nagy lelke­sedéssel fogadták a mezőköves­diek régi ismerősét, a katolikus napok állandó szónokát, Czettler Jenő országgyűlési képviselőt, aki a kisgazdatársadalom s a földmunkások problémáit bon­colgatta nagy tapasztalati tudá­sával. A nagygyűlést Gosztonyi An­dor földbirtokos, a Kath. Nép- szövetség hevesmegyei csoport­jának világi elnöke zárta be s fel­szólította a megjelenteket a nép- szövetség céljainak támogatására. Közebéd az Olvasókörbe^. Egy órakor a Kath. Olvasó­körben 300 terítékes ebéd volt. Felköszöntőt mondott Kriston Endre püspök a pápára, majd a kormányzóra, Hunyady Ferenc gróf az egri érsekre, Kiszely Pál dr. pedig a vendégekre, vitéz Subik Károly apát a katholikus ébredést és összetartást ünne­pelte felköszöntőjében, majdSo- mogyi István dr. gyöngyösi ügyvéd, írühvirth Mátyás or­szággyűlési képviselő és Szmre- csányi György a kath. gondolat győzelmére ürítették poharaikat. Szakosztályi ülések. 3 órakor kezdődtek a külön­féle szakosztályi ülések. Az elő­adóknak egész légiója gondos­kodott arról, hogy a délelőtti neggyülés hangulatától megih- letődött telkekbe a különféle életproblémák magvait hintsék. Külön ülések voltak a férfiak, a nők, az iparosok és kereskedők, a gazdák, a Szívszövetség és Kongregációk, továbbá a har­madrendiek részére. Előadókként szerepeltek: Kriston Endre, vi­téz Subik Károly, Hunyady Fe­renc gróf, Frühvirth Mátyás, Gosztonyi Andor, P. Béta Ernő, Szemán István dr. prelátus, Bay­er Bőbert gimn. igazgató, Sza- kátsy Sándorné, Andrássy Kál­mán, Somogyi István dr. P. Bangha Béla, Péczelilmre hitta­nár, dr. Rab Károly főorvos, dr. Meister Károly budapesti ügy­véd Berát Cecília Szoc. Missiős nővér, P. Krisant Tamás egri házfőnök, Erdősiy Gyula plébá­nos, Schönvitzky Bertalan és Urbán Gusztáv dr. jogtanárok. A katholikus napot Tedeum fejezte be a templomban, miután az esőre hajlott idő miatt a kör­menetet nem lehetett megtartani. Az Oltáriszentségről szóló litá­niát Kriston Endre egri segéd­püspök mondotta, mig Szémán István dr. prelátus prédikált. A mezőkövesdi nap feledhe­tetlen sikere a rendezőbizottság, de különösen Csepela Lajos dr. plébános lankadatlan buzgalmá­nak eredménye. A tiszaszőllősi pünkösd Tiszaszőllős, június 16. Irák pediglen akkor az 1526.-ik esztendőt. Zewlews falu papja felövezte a kardot és hív jobbá­gyainak az élén útnak erede Mohács felé. Árván hallgatott a harang. Pásztor nélkül maradtak a féltett juhocskák. Mert a zew- lewsi pap ott sebesedett és ha- lálozott meg a mohácsi mezőn. És mint Írva vagyon: a meg­vert pásztor után elszéledt a nyáj. Újhitűek zsoltároltak rövid idő múlvást, pogány dúlta meg a boldogságos fészket. Azután összetört az imádságos harang. És Zewlews falujában négyszáz­három esztendőkig senki sem mutatta fel imádásra a Keresztre- feszített testét. És most, 1929. esztendőben nagy hívások bontottak szár­nyat. A 'megkívánt Isten, a szom­jazott élet pedig elindult a hí­vások felé. És a legpompázóbb sátor árnyékában, az egek kife­szített erőssége alatt négyszáz­három esztendő után felhőkbe nőtt Tiszaszőllősön a glória. Pünkösd után negyedik vasár­napon leszállóit a várókra a Lélek. A tágas mezők nehézléptű emberei körültérdelték az Oltárt. És az elűzött Isten megpróbálő keze áldásra mozdult a kevéske nyáj fölött. Krisztus pedig ma­gához ölelte megfáradt híveit. * A tiszaszőllősi katolikusok háromszáz esztendőnyi árvaság után eggyé lettek az egyetemes Egyházzal. A hívek akarása, Véber János plébános és Pál János földbirtokos buzgó mun­kája után június 16.-án meg- alakűlt a tiszaizőllösi egyház- község. Reggel 9 órakor Pál János udvarán több száz főnyi hívő jelenlétében ünnepi szent beszédet mondott Véber János. A gondolatokban gazdag prédi­káció közben felolvasta Szmre- csányi Lajos dr. érsek pásztor^ levelét a tiszaszőllősi hívekhez. Az ünnepi -misét Böjti Lajos dr. teológiai tanár mutatta be s ál- doztatta meg a híveket. A felemelő ünnepségen részt vettek vitéz Bobory György dr. ny. főispán, Kemény Imre ny. miniszt. tanácsos, Schleiminger László dr., nagybirtokos, Wein Levente, Návay Kálmán és János, Bíró József áv.,%io\geb\r6,Buday Pál dr., Pál János és számos előkelőség. Az ünnepi mise után az újonnan megalakűlt egyházközség Véber János elnöklete alatt megválasz­totta a képviselőtestület harminc tagját. Az elnöki tisztségre vitéz Bobory Györgyöt kérték fel, — gondnokká Pál Jánost, jegyzővé vitéz Fejér Miklóst választották meg. Az alakúló közgyűlés egy­hangú lelkesedéssel határozta el, hogy üdvözlő táviratot intéz Szmrecsányi Lajos dr. érsekhez és ugyancsak táviratban közli együttérzését a mezőkövesdi ka­tolikus nagygyűlés résztvevőivel. Ezután Véber János plébános felolvasta az érsekfőpásztor le­velét, amelyben atyai áldását küldi Pál Jánosnak, aki nemcsak erkölcsi akarással, hanem anyagi áldozatokkal is támogatta a tisza- szőllösi katolikus törekvéseket, ó nyújtott módot arra is, hogy a füredi plébános minden héten átmehessen Szőllősre a hitoktatás elvégzésére. Az ünnepélyes közgyűlés után Pál János ebédet adott, amelyen mintegy százan vettek részt. — Több pohárköszöntő hangzott el. Véber János, plébános a pá­pára, a kormányzóra és az ér­sekre emelte poharát, Kemény I.f Schleiminger László, Budai Pál a házigazdára, Böjti Lajos dr. pedig a tiszaszőllősi hívekre mondott áldomást. A vendégek jó hangulatban a késő délutáni órákig maradtak együtt. ♦ Ennyiben lehet elmondani rö­viden a szöllősi kát. egyház- község megalakulásának törté­netét. De akik ott voltak, akik szavak mögött és mondatok al­ján keresik az igazságot, azok a valóság mélyéből kiérzik az erők és hitek mozdulását. 492 ember. Sziget a tengerben. Szikla a hul­lámok roppanása előtt. Szikla ős erősség, amely megállott négyszáz esztendő sodrában és nagytürelmü várással, de erős szomjúhozással várt erre a nap­ra. De ^megvárta. És megérte. Dicséret nekik. És azoknak is, akik megfogták a kezüket. Akik biztatták őket és egybe terelték. Dicséret Pál Jánosnak, aki nagy anyagi áldozatokat is tudott hozni a gondolatért, dicséret Véber Jánosnak, aki olyan féltő szeretettel ügyel juhocskáira. Budapest székesfőváros gyermeknyaraltatási akciója. Budapest székesfőváros taná­csa nagyarányú csere-akciót és gyermeknyaraltatást tervez oly módon, hogy vidéki gyermek­csoportoknak a nyári szünetben 1 1—2 héten át Budapesten el­szállásolást és teljes ellátást biz­tosít. Gondoskodik továbbá arról, hogy a vidékről feljött gyerme­kek fővárosi tanerők kalauzolása mellett megtekinthessék a fővá­ros kultúrintézményeit és törté­nelmi nevezetességű helyeit. — A főváros tanácsa e kedvezmény­ben olyan vidéki városok és községek gyermekeit kívánja részesíteni, amelyek a felmenő gyermekekkel egyenlő számú fő­városi gyermek szünidei nyaral- tatásáról gondoskodni hajlandók. A vidéki csoportok felügyeletét a fővárosban való tartózkodás ideje alatt saját tanítóik, illető­leg tanáraik hivatottak ellátni. Tekintettel arra, hogy a fő­város tanácsa részéről tervezett csere-akciós gyermeknyaraltatás a főváros és a vidék tanuló ifjú­ságára egyaránt áldásos, felhív­juk Eger város illetékes körei­nek, főleg Idegenforgalmi hiva­talának figyelmét arra, hogy a főváros e nemes célú akcióját támogassák. Az egri ciszt. gimnázium tornaünnepélye. Vasárnap délután tartotta az egri gimnázium évvégi torna­ünnepélyét, amelyen városunk előkelőségei közül többen meg­jelentek. A növendékek fél 5-kor vo­nultak fel és a Hiszekegy el­mondásával fejezték be a pél­dás rendben történő felvonulást. A legnagyobb sikert a közösen előadott a dán rendszerű szabad- gyakorlatok aratták, amit a len­gyel himnusz refrainjével fejez­tek be. A közönség nagy taps­sal honorálta a növendékek fe­gyelmezett együttműködését és a vezényszó nélküli pontosságot. Majd az egyes osztályok kü­lönböző gyakorlatai és szertorna következett, amiket különösen az a körülmény tatt értékessé, hogy mindegyiket vezényszó nélkül bonyolították le és ezzel is be­bizonyították, hogy a több évi munkának különösen a fegyelem terén nagyon is meg van az eredménye. Különös figyelmet keltettek a fabotgyakorlatok és a IV. osz­tály beszédes gyakorlata, amely az irredenta gondolatot fejezte ki. Nagy tetszést aratott a VII. osztály, fokos és zászló gyakor­latával, amit egy rendkívüli ügyesen összeállított gúla cso­port fejezett be. A szebbnél-Bzebb osztálygya­korlatokat szertornával fűsze­rezték és közben bonyolították le az intézeti tornászbajnoksá­got és a felsőosztályok stafé­táját. Az intézet 1928/29. isk. év tor­nászbajnokságának eredménye magas nyújtón és lovon: első 7álos Gyula VIII. oszt. 2. Török Imre VI. 3. Petrasevich Béla VIII. o. 4. Horváth József VI. o. 5. Kisantal Jenő V.o. 6. Petrasevich Jőzsef V. o. 7. Bortnyák Zoltán V. o. tanuló. A tornaünnepély minden te­kintetben felejthetetlen sikere két ért el és különös elismerés il­leti Szabó Ferenc tornatanárt, akinek fáradságos, de eredmé­nyes munkájának gyümölcse volt az ünnepély szép sikere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom