Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-12-13 / 285. szám

ti EGRI NÉPÚJSÁG 1928. december 13. A hastífusznak tizenöt halálos áldozata van Hevesmegyében A pásztói kórház állapota. — A vármegyei tisztiföorvos jelentése. jjSazögyi művelettel meg nem akadályozható telje* gazdaiági összeoHÜásra és politikai rab- «zolgacágra vezet, nincs veszteni való időnk. Az országos villamoiítást leg- silányabb tüzelőanyagaink fel- használására alapított nagy hely­közi hőerőművek segítségével haladéktalanul meg kell kezde­nünk. Verebély László középíté*i ta­nácsos, ez a kiváló szakértőnk, ezért harcolt oly erővel a taán- hidai Taibotcentráló létesítése érdekében, mert itt a mi heves­megyei gyenge szenünkkel és lignitünkkel egyenértékű * égő­palát» használnak fel. Verebély, akinek döntő szava van a villa* moiítási kérdésekben, ugyancsak harcol a hevesmegyei központi hőerőmű felállítása érdekében is. Honvé­delmi, üzembiztonsági és ener- giaszétosztási szempontból látja fontosnak az itteni erőmű létesí­tését, mert innen akarja ellátni az Alföld annyira energia-sze­gény vidékét. Rámutat ez a nagy szakember arra is, bogy közvet­lenül a trianoni határ mentén létesített salgótarjáni telep fej­lesztése és az arra valő [alapo­zás, amelyet az első ágyúlövés elpusztíthat, milyen veszedelme­ket rejthet magában . . . 7159 állami elemi iskolai tanuló van Hevesmegyóben. A hevesmegyei népoktatási kerületben 39 állami iskola van 169 állami tanerővel és 7159 beiratkozott tanulóval. A ta­nulók közül 6660 római katolikus, 3 görög katolikus, 31 ágostai evangélikus, míg az izraeliták száma 221. Anyanyelv szerint ma­gyar 6873, tót 286. Az állami to­vábbképző iskolákba beiratkozott tanulók száma 884. Eger, december 12. Heves vármegye közegészség- ügyi állapotáról Özekkel Ferenc dr. vármegyei tiszti főorvos egyebek között ezeket jelentette a közigazgatási bizottságnak : — A heveny-fertőző betegségek közül: hastífusz 67 (75 halál- eset), diphtheria 30 (1 haláleset) tetanus 2 (1 haláleset), bárány- himlő 11, kanyaró 22, vörheny 15, paratifusz 2, orbánc 3, jár­ványos fültőmirigygyuladás 8, szövődményed influenza 3, mik- rosporiasis 21, vérhas 6, hökk- hurut (szamárköhögéí) 13 eset­ben fordult elő. Összesen 182 esetben észlelt hevenyfertőző megbetegedés kö­zül 17 volt halálos kimenetelű. Az említett betegségeken kí­vül főleg légzőszervi gyulladá­sok mutatkoztak, elég jő indu- latu lefolyással. Orvosaink 23 nyilt gümőkőroa esetet jelen­tettek. Vass József népjóléti és mun­kaügyi miniszter ur őnagymél- tősága a hő 25-én Egerben idő­zött és ezen alkalommal az építendő uj kórház ügyével kapcsolatban az egri alapítványi női kórházat is megtekintette. A közigazgatási bizottság de­legált tagjának Szent-Ivány Far­kasnak részvételével a pásztói alapítványi Margit- kórház szokásos évi vizsgálata november hó 15.-én történt meg, amely al­kalommal felvett jegyzőkönyv­ből az alábbi részletet idézem : — »A kőrházvizsgáló bizottság elhatározza, hogy Hrvös vár­megye közigazgatási bizottságá­nak a kórházi felrzerelés kiegé­szítéséhez hiányzó összeg meg­szerzésére javaslatot fog tenni és azt fogja ajánlani, hogy a közigazgatási bizottság a nép­jóléti éi munkaügyi miniszter űr őnegymőltőságátől az ezen kór­ház részére megállapított ápolási díj szükségszerű és megfelelő felemelését kérte.« Ez időszerint ugyanis a terv- bevett felszerelések költségeiből (Röntgen, bútorzat, fehérnemű ágynemű felújítás sib) 7600 P hiányzik. A vizsgálat alkalmával általá­nos rend és tisztaság szempont­jából kifogás nem merült fel. A talált kifogásolható körülmények az épület sajátos hiányaira a felszerelések szegénységére és elhasználódáséra vezethetők visz- sza. Rendőri hullaszemle illetve boncolás volt 6 esetben. A 762 államilag gondozott, He- vesvármegyében elhelyezettgyer­mek ápolása ellen kifogás nem merült fel. Hétéven aluli korban elhalt gyermek orvosi kezeltetésének elmulasztása miatt egy (Félné- met) esetben indult m°g kihá­gás! eljárás. Veszettségre gyanús kutya marásra miatt Egerből 11 egyén utazott a Pasteur intézetbe. Hevesvármegyéban folyó évi október havában született 725 egyén, kik közül 7 volt halva szülött. A jelentéshez Szent ívány Far­kat szóit hozzá: Csupán azzal kívánja kiegészíteni a jelentést, hogy eredetileg tizenötezer és néhányízáz pengő hiányzott. Nem volt gazdája a kórháznak. Rosz- ezak az ágyak, nincsennek kór­házi ruhák. Kéri, írjanak fei a népjóléti miniszterhez, hogy a kórház ápolási díját 2 pengő 96 fillérről 3 pangó 50 fillérre emel­je fel. A bizottság elfogadta a jelen­tést é® az indítványt. BHSK2C5Sä«iSi Rusztek Károly tanfelügyelő búcsúja a közigazgatási bizottságtól. Eger, december 12. A vármegyei közigazgatásai bi­zottság ülésén Iftene J. Gyula tanfelügyelő olvasta fel a Bajára helyezett Rusztek Károly vezető tanfelügyelő bűcsújelentését. — Rusztek tanfelügyeiőmeghatődon hangon köszönte meg a bizott­ságnak azt a támogatást, amely­ben kilenc éven át ót részesítet­te a vármegye közoktatásügyé- nek fejlesztésében. Tőrök Kálmán prépost kanonok szólt a jelentéshez: Mélyen tisz­telt közigazgatási bizottság! Csak néhány szóval kivánok ref­lektálni Rusztek Károly tanfel­ügyelő búcsűjelentésére. Nem hagyhatjuk visszhang nélkül ezeket a búcsúszavakat, mert az eltávozó kir. tanfelügyelő a leg­nehezebb viszonyok között, a legsúlyosabb időkben végzett itt elismerésre méltó munkát. Éppen ezért indítványozom, hogy fe jezza ki neki a közigazgatási bizottság elismerését és háláját értékes munkájáért. Hiszen még Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Heresy Gusztáváé. XLI. A szemközti keresztelő templom, olaszul Battistero, a város védszent- jének: Keresztelő Szent Jánosnak tiszteletét hirdeti, melyet még a | VII. vagy VIII. században építet- j tek. E hatszögű építmény bronzka­pui világhíresek. A kelet felé né­zőt, — melyet Lorenzo Ghiberti készített a XV. század közepe tá­ján, — tartják a világ legszebb bronzkapujának, melyet Michelan­gelo, a szigorúan bíráló és csak ke­vesek munkáját elismerő művész­titánt nevezett el Porta del Para- diso-nak. (Paradicsom kapuja.) 10 mezőre osztott síkján ótestamentumi jeleneteket látunk. Ugyancsak Ghiberti munkája a Battistero északi kapuja is, melyet 20 szakaszban Krisztus életét áb­rázoló müvekkel díszített. Midőn a 23 éves, ifjú Ghiberti, e kapu ké­szítésére hirdetett pályázatot el­nyerte, hat hires vetélytársán, köz­tük Brunelescbin is diadalmasko­dott. Déli kapuján, mely mind kö­zött a legelső volt, Andrea Pisano a keresztelés eseményét és az eré­nyek allegóriáit ábrázolja. Utunkat a Piazza della Signoria irányába vettük. Hosszú utunkon itt történt meg velem legelőször, hogy az elragadtatottságtól hevesen gesztikulálni kezdtem, anélkül, hogy ezen cselekedetem tudatos lett vol­na. Kis barátnőm megfogta hado­nászó jobbomat és nevetve figyel­meztetett: na, na, ne malmozz itt a karoddal, mert leütöd az or­romat ! Én? — én hadonászok? — kér- : deztem a legnagyobb meglepetéssel, de már ugyanabban a pillanatban lendült egy nagyot a karom, mint aki magához akarja ölelni, j szívére szeretné szorítani a látott gyönyörűséget. Persze jót nevettem ; én is önmagámon, hogy mennyire, j szinte az akaratnélküliségig tudok j lelkesedni, midőn valaminek a szép­sége, fönsége váratlanul lep meg. Nehogy valakit zavarhassak a ritka szépség szemlélésében, napóleoni pózzal karba tettem kezeimet és úgy néztem, bámultam a Loggiádé Lanzit. Gyönyörű, — gyönyörű! — mo­tyogtam ellágyultan, egy cseppet se restelve, hogy annyira kiestem a rendes kerékvágásból. Bizonyára, nálamnál sokkal fegyelmezettebb akaratúakkal is megtörtént ez, e fenséges páholycsarnok előtt. Emlékszem, hogy mikor tavaly, a müncheni Feldherrenhallét csodál­tam, — mely a Loggia de Lanzi másolata, akkor is hasonlót érez­tem, mint most Firenzében. A sok művészi nagyszerűség közelsége, társasága, azt az érzést keltette bennem, hogy én is fejedelemmé változók át e szemkápráztatóan ki­rályi értékek előtt. Lám mit tesz a környezet! Több, mint öt évszázad óta, vál­tozatlanul állnak itt e tökéletes arányú boltozatok, gyönyörűségére az erre járóknak. Tudjuk a törté­nelemből, hogy a Mediciek mennyire értettek a művészetekhez. Lorenzo de Medici azonban, úgy látszik, még e nyitott márványcsarnok szép­ségével sem lehetett teljesen elége­dett, mert azt kérdezte a minden művészetek fő-főoraculumától: Mi- chelangelotól, hogy hogyan lehetne még e loggiát szépíteni? A művészi szép legfőbb szakér­tője azt a tanácsot adta: Vezessé­tek a loggiát körül a piazzán! — Azonban e nagyszerű ajánlat még sem került kivitelre, mert a vele járó nagy költségek még a bőkezű Medicieket is elriasztották. Firenze olyan dúsgazdag a mü- i kincsekben, hogy a múzeumokból, a ! palotákból az utcákra is szorulnak ki. így lett aztán a fejedelmi ar­chitektúrájú Loggia de Lanzi még káprázatosabb látványossága a vá­rosnak. Ritka műkincsek védőcsarnoka lett. Benvenutto Cellini diadalmas Per- seusa mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Olyan bronzmunka, mely­hez hasonló nagyszerűt keveset ön­töttek még! Mellette Fedi nevű olasz szobrásznak, — ki e szoborig ismeretlen volt — hatalmas benyo­mást tevő márványcsoportja dobog­tatja meg szivünket. Az ókor egyik nagyon sokat emlegetett tragédiá­ját ábrázolja, Polyxena elrablását. A négy alakból álló remekművet — a mindennapi kenyérért küzdő Fedi — egy darab carrarai már­ványból faragta ki. Külön-külön véve az alakokat, mindegyik any- nyira tökéletes, kifejező, hogy az ókori esemény ismerése nélkül is mesél minden egyes szereplő. A nőrabló Pyrrhus erejével nem küzd­het meg a gyermekéért könyörgő, küzdő anya, melynek térdelő alakja a kétségbeesés megszemélyesítője. Meghatóan szép egy másik szobor is, mely a bajtársi szeretet meg­testesülése. A trójai háborúban el­esett Patroklos holttestét menti ki a küzdelem viharából, igaz barátja : Menelaos. (Folyt. köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom