Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-31 / 251. szám
Ä S Ä 10 fill Előfizetési dij postai szállításinál: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, V« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal t Eger, Líceum, földszint, balra, Telefonszám: 11, «Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. <s> Főszerkesztő: Dr. UBBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK X:L V. év/. 251. szám Szerda Eger', 1928. október 31. ISOBWES Hogy jubilálunk mi? Tíz e6zntíudő pergeti le az idő végtelen szálakat fonó rokkájáa. Porszemnél kisebb idömennyiiég a világtörténelem nagy forgatagában, nem sokat számít egy nemzet életében, de előttünk, akiknek legszemélyesebb élményünk ama tíz év előtti októbervég, nekünk felejthetetlenül négy idő. A jő módban, csöndesen emésztő békességben észrevétlenebből forognak az élet kerekei, de amikor vérbe, nyomorba, kinba, milliók jajszavába van beágyazva a kerék csapágya,az idő feket9 árnya lidércként nehezedik lelkünkre és alig vonszoljuk roskatag magunkat a történés országűtján. Minden, ami tíz év alatt történt, mint egy rettenetes nagy pókhálónak kezdő szála, oda van kötve a tíz év előtti oktőbervégi napokhoz. A győzelmes hadsereg felbomlása, rendetlen haza- özöniése a kétségbeesés tűzhelyeihez, a pesti csőcselék őrjöngő katonagyülölete, a legdermesz- tőbb tehetetlenség fenn, a kloáka feltörő vadsága lenn, Károlyi- kormány, földosztás, oláh bocs- korosok, szerb és cseh martalő- cok belopakodása, a drága anyaföld legszebb részeinek leampu- tálása, majd proletárdiktatúra, magyar test csobbanása a Duna vizébe éjszaka, bőhérkötél, őh van van-e még rettenetesebb víziója e történelemnek, mint a magyar sors vergődése a eoha- nemlátott nemzeti szerencsétlenség pókhálójában. S ami még utánajött a vérvörös gyűlölet filmjén. 1918 október 31-e okozta azután Trianont, a koronaromiást, a koronás király mártírhalálát, a B. listások halálfejei légióit, a munkanélküliek, nyomorgók végeláthatatlan menetét. De talán a megpróbáltatások tíz esztendeje annyira megacélozta a sorstól vert nemzet idegzetét, életerejét, összetartását, hogy mire felvirrad az 1928 október 31-e, a magyarság világos öntudattal, egységesen, összeazo- rított fogakkal és ökölbezárt kézzel masírozik célja felé ? Mert akkor a korbácsütést is áldásnak tekintenék és biztosra vehetnék, hogy a tíz éves gyásznapját juHazafias kötelességet teljesít, — aki takarékoskodik Irta: Vitéz dr. Jármay Közeledik október 31. e, a takarékosság napja, amely napon az egész világon, rámutalnak a takarékosság szükségességére és hasznosságára. Az 1924 október végén Milánóban tartott takarékpénztári kongresszusnak — egyik határozata alapján honosodott meg az egész világon a nemzetközi takarékossági nap megtartása és ez évben negyedszer fogják megülni. Az idei takarékossági nap előkészítését a Takarékossági Propaganda Bizottság részletesen kidolgozta és mindent elkövetett, hogy az egész országban a hatóságok, egyesületek, az iskolák, továbbá a papság, intenzív propagandát fejtsen ki. Körülbelül 30.000 helyre mentek a felszólítások, hogy a propagandamükö- dés megfelelő adatok alapján előkészíttessék. A pénzügyminiszter nagy súlyt helyez a takarékossági nap és a takarékos- sági propagandamozgalom fejlesztésére és közgazdaságunk legkiválóbbjai is nagy reményePál, a TEBE titkára. két fűznek ehhes az akcióhoz, mert hiazen a belső tőkefejlődés egyike a legfontosabb tényezőknek közgazdaságunk és pénzügyeink további fejlődése tekintetében. A takarékossági propaganda fősulya a takarékosság eszméjének az ifjúság között valő terjesztése. Ha a mai sivár gazdasági viszonyok között, takarékoskodni nehéz is és ha az infláció a takarékosság eszméjére súlyos csapást mért is, legalább a fiatal generáció neveltessék takarékosságra, hogy majd a szebb jövő idején úgy a maga, mint a nemzet hasznára, megtegye kötelességét a takarékosság terén, a mostaniaknál sokkal könnyebb gazdasági és pénzügyi viszonyok közepette. De nem céltalan, sőt valósággal szükséges, hogy már most, a nehéz gazdasági viszonyok között is, minden téren és minden társadalmi réteg takarékoskodik. Hogy közgazdasági szempontból mennyire fontos a takarébilálő nemzet előbb-utébb kiszabadul szörnyű börtönéből. Ha feltesszük a kérdést, hogy jubilálunk mi ma 1928 október 31-én, a következő aprópénzre válthatjuk fel ezt a fájó nagy kérdést. Okultunk-e ? Nézzünk széjjel a parlamentben az üres padsorok előtt, amikor komoly ügyekről kellene tárgyalni és nézzünk széjjel a szociáldemokrata és egyéb demokrata padsorok előtt, amikor a numerus clausus ösztövér csontvázát mutogatják a «müveit» külföld felé. A keresztény sajtót megteremtettük-e ? Annyira, hogy keresztény magyar államférfi ennyiszer még nem vezércikkezett és nem nyilatkozott nemkeresztéuy lapokba, mint ma, mert hiszen »ezeknek a lapoknak van meg a legnagyobb nyilvánosságuk.« A munkáskérdést megoldottuk-e ? Óh hogyne, a keresztényizocialiata munkást egyszerűen kiverik a gyárból, mert szakszervezkedés a nyugatnak tetsző módon csak vörös alapon történhetik. Megtanultunk-e takarékoskodni ? Természetesen, hiszen államtitkáraink száma az egyharmadnyi területű országban csupán megháromszorozódott és mindegyik államtitkárnak csak egy külföldi autója van. Milyen a magyar összetartás ? Pompás. Egyelőre négy »komoly« királyjelöltünk van. És így tovább és így tovább. így jubilálunk mi. Mert a szomszédokban is jubilálnak. Záizlődísmzel, hivatalos ünnepséggel, virágpompával, önrészegítő dinom-dánommal de olyan fanatizmussal és összetartással a rablő népfajok, hogy eltanulhatnák tölünk az igazi jubilálást. Nekünk azonban úgylátszik, kevés volt a tíz év szenvedése megtanulni, mit kellett volna már ez év október 31. én megünnepelni. Félős, ha így mennek a dolgok, még tíz év múlva sem fogunk a szomszédokkal a jubilánsban szerepet cserélni. Dr. Urban Gusztáv. kosság azt igazán, fölösleges üt fejtegetni. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy mindenki, aki takarékoskodik, hazafias kötelességet teljesít, mert f] a belső tőkék megfelelő kifejlődi. L— dés8 nélkül szegény megcsonk^-. tó ’ tott és tönkretett országunk nemű v fog soha olyan gazdasági és pénzügyi viszonyok közé jutni, amely nemzetközi hivatásához: okvetlenül szükséges. A vidéki üzletek zárórája a „Magyar Hét“ alatt Budapest, október 30. A kereskedelmi miniszter rendeletét adott ki, amely meghosszabbítja a »Magyar Hét« tartama alatt, vagyis november 3.—11.-ig Budapesten és vidékén is az üzletek záróráját este 6 órától 7 óráig. A kereskedelmi miniszter rendeletében megengedi, hogy a városokban a »Magyar Hét« második vasárnapján, vagyis november 11.-én az üzleteket tulajdonosaik vasárnap reggel 7 órától déli 12 óráig nyitva tarthassák. Ezen rendelkezéssel a kereskedelmi miniszter lehetővé kívánja tenni a környékbeli falvakból éa községekből a vidéki városokba igyekvő közönségnek azt, hogy a pihenő Dapja, vagyis vasárnap alkalmából utódjában legyen a »Magyar Hét« második vasárnapja délelőttjén a »Magyar Hét« akciót a vidéki kereskedők üzleteiben éa kirakatain keresztül is megismerni. äW3»3HS63HW***»*3H»*»***#* Arany tollat az arany szivnek. Él közöttünk egy úri hölgy, akinek csendes, szinte hangtalan szavára, áldásos munkájára, a nyomor, a szegénység nyomán fakadó köny- nyek törlődnek le a nincstelenek arcáról. Jár házról-házra, egri úr asszonyok portájára ahol kikö- nyörgi ápoltjai részére a mindennapi betevő falatot, melyet a mos toha sors‘megvont tőlük. Ellátogat a szegény, lerongyolt családok nedves lakásaiba, jó tanáccsal segít rajtuk, végzi a terhes nemzetmentő munkát, amelynek célja a kisdedek megóvása, gondo^todás a nemzet jövőjéről. Most arany tollal tisztelte meg egy az úri nőt egy szűkebb körű .társaság. Ez a csekélység, a szerető szivek megnyilatkozása több erőt, kitartást ad neki, mint bármi más buzdítás. —ás.
