Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-05-11 / 110. szám
wo ( Aba 16 filléb Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. DBBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP «■ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. évf. 110. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1928. május 11. Nem volt fagy az elmúlt éjjel az egri határban A Dunántúl gyümölcsöseiben nagy károkat okozotLa tegnapi vihar és a vele járó fagy. Eger, május 10. Az elmúlt éjjelre bejósolt fagy az egri határban szerencsésen elmaradt. A szőlősgazdák már a korareggeli órákban kimentek földjeikre és örömmel tapasztalták, hogy a félelmetes fagynak nyoma sincs a szőlőkben. Budapesti jelentés szerint a tegnapi hatalmas rombolő vihar végig száguldott az egész országon és a [velejáró fagy különösen a [Dunántúl gyümölcsöseiben okozott igen érzékeny károkat. Fagy veszély az éjjel is fenyeget. Budapest, május 10. A Meteorologiai intézet jelenti: Hazánkban a tegnapi orkánszerű vihar után az idő csendes lett. Esők csak az északi részeken voltak. Putnokon 21. Salgótarjánban 19 milliméter csapadékot mértek. Az idő estére kiderült és lehűlt. A hőmérő több helyen a fagypontig sülyedt. -- Szombathelyen — 1 Celzius fokot, Budapesten pedig — 2 Celzius fok hideget mutatott a talaj fölött a hőmérő. Jóslás: Változékony, inkább száraz és hűvös idő. Fagyveszély nincs kizárva A városok mégis hozzájárulnak a rendőrség fejlesztésének költségeihez Budapest, május 10. A képviselőkből és felsőházi tagokból álló küldöttség előtt, amely a városok országos kongresszusának megbizásáből a rendőrség fejlesztésének költségeihez a városok hozzájárulásáról szőlő javaslat visszavonását kérte ma délelőtt Búd Jódos pénzügyminiszter kijelentette, hogy kénytelen ragaszkodni a javaslathoz, de gondoskodni fog arről, hogy a hozzájárulási ősz- szeg ne legyen 20 százalék, hanem jóval kevesebb. A városokat képviselő törvényhozók ma este a belügyminisztert keresik fel ugyanezzel a kéréssel. Magyarország a wilsoni pontok be nem tartása elmén is követelheti Trianon revízióját A belgrádi fegyverszünet jogilag semmis. Fogg a székéig elfoly a magyarság vére Er- délyországban. Erdélyi magyar lapokat olvasva, könyfacsaró jelenség az, amit hirdetési oldalaikon látunk. A magyar lapok hirdetési rovatai tele vannak román nyelven írt árverési hirdetésekkel, amelyeken keresztül szivárog el a drága vér. Még jobbik eset az, ha az elárverezett ingatlan egyik magyar kezéből a másik magyar kezébe kerül, de nem ez történik, hanem az, hogy árverező hiánya miatt újabb és újabb határnapok tűzetnek ki, a költségek emelkednek s végül mikor eladásra kerül az ingatlan, a költségek felemésztettek mindent, ahogy mondani szokták: se pénz, se posztó. Erdélyben nincs életlehetőség, nincs hitelélet s nincs az a jől- fuudált magángazdaság, amely rövidesen össze ne omlanék. A belföldi kölcsön uzsorakamatra dolgozik, a külföldi töke idegenkedik attól az országtól, amelyről a közfelfogás az, hogy ott nincs jogbiztonság. A munkanélküliség és az eladósodás megmozgatta az ezer év óta ősi várában űrként élő székelyt. Amerika felé vándorol, hogy örökre elnyelje a bizonytalanság. A székely ember birtokkérdésben mindig konzervatív volt. Óriási katasztrófának kell közelednie akkor, amikor a székely ember eladja házát, földjét s kivándorol. A székely kivándorlás kettős veszedelmet rejt magában. Megbomlik Erdélyben az egyetlen komoly összefüggő magyar terület, s előbb a réseken, azután a kapukon beözönlik a székely helyébe az oláh. Az erdélyi székely magyar kivándorlásnak mérhetetlen és végzetes jelentősége van éppen a békereviziő szempontjából. Ha a székelység a kényszerítő körülmények hatása alatt megbontja az ezeréves zárt sorokat, folytatja a megkezdett kivándorlást, akkor Magyarországra nézve Erdély elveszett. Amikor Magyarország szociális érzékkel rendezi a magyar föld kérdését, nem haladhat el a székely kivándorlás mellett anélkül, hogy ne érezné azt, hogy ha a székely kivándorlást meg nem állítják, akkor a magyar népet, s a magyar jövendőt engedik a pusztulásba rohanni. Az erdélyi eseményekről állandóan ellentétes hirek érkeznek, de egyről: a magyarság vére hullásáról mindig egyformán le- sujtók jönnek. Mind azt kiáltja: fogy a székely, segítség! Budapest, május 10. A Pester Lloyd szerda reggeli számában webenaui Weber Viktor gyalogsági tábornok, aki annak idején az olaszokkal fegyverszünetről tárgyaló osztrákmagyar bizottság elnöke volt, rendkivül érdekes cikket közöl ezzel a címmel: »Miként jutott Magyarország a mai határokhoz.« Weber tábornok, aki vezető szereplője volt az akkori eseményeknek, kimutatja, hogy a Monarchia 1918 október 29. én kifejezetten Wilson pontjaira és jegyzékeire hivatkozva, kérte a fegyverszüneti tárgyalás megindítását. A szövetséges és társult hatalmak miniszterei, akik Páriában minisztertanácsra gyűltek össze, 1918. november 2.-án fel hatalmazták Diaz tábornokot, az olasz vezérkar főnökét, hogy a Monarchia valamennyi frontjára vonatkozóan kösse meg a fegyverszünetet. Weber tábornok hangsúlyozottan rámutat cikkében, hogy Diaz felhatalmazása valamennyi frontra kiterjedt. Az a körülmény, hogy Magyarország függetlenítette magát, semmi kihatással sem volt a fegyverszünet megkötésére, mert hiszen a Károlyi-kormány 1918. november 3.-án Magyarország érdekeinek képviselésével is megbízta a Weber tábornok parancsnoksága alatt levő fegyverszüneti bizottságot. Ezt az olasz főparancsnoksággal hivatalosan is közölték. A november I negyedikén megkötött fegyverszüneti szerződés, amelyet az ántánt sohasem helyezett hatályon kivüJ, Magyarország történelmi határait állapította meg demarkációs vonalnak, amelyre a csapatoknak november 19.-éig vissza kellet vonul- niok. Magyarországnak tehát — írja Weber tábornok — egy centimétert sem kellett volna átad? nia területéből. A szerződés értelmében Magyarország tiz békelétszámú hadosztályt, összesen hetvenezer embert tarthatott fegyverben, ami elegendő lett volna a demarkációs vonalak megvédésére. Az a fegyverszünet tehát — folytatja Weber tábornok — amelyet a Károlyi-kormány november tizenharmadikán, tíz nappal később Franchet d’Espéray francia tábornokkal kötött, teljesen felesleges volt. A francia tábornoknak semminemű meghatalmazása nem volt ilyen tárgyalásra. Az ántánt csak azért vette tudomásul, mert végtelenül keményebb éo súlyosabb feltételeket fogadtatott el Magyarországgal, mint a jogilag érvényes Diaz féle fegyverszünet. Amíg a paduai fegyverszünet a békekötésig garantálta Magyar- ország teljes integritását és egy elég erős haderő fenntartását, addig a belgrádi szerződés megcsonkította az országot, s miután Károlyiék még a rendben hazaérkező csapatokat is lefegyverezték, lehetővé tette a román, szerb és cseh katonaság önhatalmú bevonulását. Weber tábornok alapos érveléssel bizonyítja, hogy a belgrádi fegyverszünet jogilag érvénytelen és Magyarország akkori megszállása szintén beleütközik a nemzetközi jogba. A hatalmaknak elháríthatatlan erkölcsi kötelességük tehát, hogy miután a Népszövetség lehetőséget nyújt a történtek orvoslására minél előbb keresztülvigyék a trianoni békeszerződés revízióját. Magyarország a wilsoni pontok alapján kötött fegyverszünetet, tehát joga van megkövetelni ezeknek a pontoknak érvényesítését. Magyarországnak — fejezte be cikkét Weber tábornok — meg kell adni azt az igazságot, amelyet kulturnépek között nem lehet tőle megtagadni. — A Bükk és Mátravidéki Automobil Club május 16-től 20-ig Miskolcon, a Gróf Apponyi Albert- utcai huszárlaktauya fedett lovardájában rendezi harmadik automobil, motorkerékpár, közüzemű gépjármű, mezőgazdasági I és vontató-traktor kiállítását.
