Egri Népújság - napilap, 1927/2

1927-12-18 / 287. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1927. december 18 Ismét kisért a Nemzeti Szálloda ital mérési ügye. Lehet-e a Ferences templommal szemben korcsmát nyitni? — Nyugalmazott ezredes mint italmérö. — A város közvéleménye felháborodással néz a megújult kísérletek sorsa elé. Ország-Világ. — Debrecen városa falira til a g kéri a miniszterből a Csokonai színház anyagi helyzetének meg­vizsgálását. — A cement ára 5, a mész ára 8 százalékkal olcsóbb lett. — Hétezer menekült közűi 3684 kepott segélyt a Rothermere- főle százezer pengőből. — Karcagon Dörgő Dániel gaz­dálkodó egy veszekedésből ki­folyólag rálőtt a fiára s azután öngyilkos lett. Hetvenötéves egri vállalat. Az Egri Kereskedelmi Részvény- társaság jubileuma. Eger, december 17. Ma délután tartja közgyűlését az Egri Kereskedelmi Részvény­társaság, amit általában csak a *nagyrészvény» néven emlegetnek vároiuukban. A rőszvőnylársa ■ég az idén fajezte be megala­kulásának tizenötödik évét, a céget megát azonban hetvenöt évvel ezelőtt alapította meg Polatsik Herman, a részvénytársaság mostani vezérigazgatójának édes­atyja. A cég 1852 óta miadig nagy szerepet játszott Eger vá­ros kereskedelmi életében. A 67 es, 71-es és 73-as évek válsá­gait átélte és a 78. i árvíz óriási pusztítását is kiheverte éppen úgy mint 1901-ben az Egri Ke reskedelmi Bank katasztrófáiig bukását. 1911—12-ben új árú- házat épíiett a cég és részvény- társasággá alakult. Kitűnő ve­zetőt a világháború ét forradal­mak viharos évein át is oda segítették a vállalatot, bogy most a jubileum napján, büszkék le­hetnek muokájukra a vezetők, Eger egyik legvirágzőbb keres­kedelmi intézményének vezetői. Egy sajóvárkoűyi asszony nevére öt darab váltót hamisítottak. A hamis váltókat öt miskolci pénz­intézet leszámítolta. Miskolc, december 17. Érdekes váltóhamisításnak jöt­tek pénteken nyomára öt mis­kolci pénzintézetben. Pár héttel ezelőtt ugyanis egy­másután öt miskolci bankban jelent meg egy magét Román Mária sajóvárkonyi lakosnak ne vező asszony, és mindegyik bank­ban egy-egy 200 pengő névér­tékű kölcsönt vett fel a telek­könyvi kivonattal igazolt ingat­lanára. A pénzt a bankok kiad­ták, a váltót leszámítolták, majd értesítették a Sajóvárkonyban lakó Román Máriát. Az értesítés nagy meglepetést keltett Románéknál, mivel a csa­lád egyeifan tagja sem vett fel váltókölcsönt és így először té­vedésnek vélték az öt bank hi­vatalos értesítését, mely szerint a birtokot öt váltőkölciőnnel, összesen 1000 pengővel terhelték meg. Hogy azonban mindenről bizonyságot szerezzenek, az asz- •zony fivére, Román József pén­teken bejött Miskolcra éa sorra járta a bankokat, amikor kiderült, hogy az öt váltót egy eddig is­meretlen tettes hamisította és a hamis váltók alapján vette fel az 1000 pengőt. Hasznos dolog az élelmesség, b dicsérendő lehet a mai nehéz gazdasági viszonyok között a vállalkozási kedv, de egy bizo­nyos mértéket mindig ajánlatos betartani, nehogy a kapzsiság színében tündököljön aztan az illető vállalkozó a közvélemény előtt. A napirenden levő, sablonos iparügyek áradatából sajnálatos disszonanciával emelkedis ki az a folyamatban levő italmérési ügy, mely a kommün után el rendalt italmérési engedélyek során közérdekből történt elvo­nás fölött a feledés porát gon­dolván elterülni, olyan helyre akarja magát ismét visszacsem­pészni, ahol úgy a vallásos érzés, mint a pedagógiai érdek élesen tiltakozik ellene. A Káptalan utcai Nemzeti Szál- loda italmérési engedélyéről van szó. Nem akarnak vitába ízHini régmúlt idők hatóságaival, me­lyek megengedték akkoriban az italmérést ezen az exponált he­lyen, egyszerűen leszögezzük azt, hogy az italmérési engedé­lyeket revideáló eljárás nagyon helyesen cselekedett, amikor meg­vonta az ergedélyt. A középü­letek közelsége, a Szt. Ferenc rendi templom és zárda átelle­nes volta, az Angolkisasszonyok zárdája és iskolája valóban nem alkalmas szomszédság italmérő hely s a vele elmulaszt hatatla­nul egybebapcsolődő botrány­okozások színhelyének. A régi engedélyes többszöri sikertelen kísérletezését még megértjük. Jő üzletről nehéz le­mondani, de a most újra meg­indított rohamban elöreküldött pajzstartójának és »üzlettársá­nak«, Dingha Sándor nyugalma­zott m. kir. honvédezredesnek szerepét n»m tudjuk meeértoni. Eger, december 17. Eger város szeiu.yvízcsaior nájának kiépítése a ni. kir. nép­jóléti és munkaügyi miniszté­rium műszaki osztályának ál­landó felügyelete és ellenőrzése mellett tíz nappal ezelőtt meg­kezdődött és az építést vezető Ringelhann Béla műszaki főtaná­csos nap nap mellett írásbeli utasítást is kap a minisztéri­umtól. A csöveket kb. ezer méternyi útvonalon már lefektették. Na­ponta 350 munkás dolgozik és ezek közül csak 20 szakmunkás nem egri illetőségű. A szennyvíz­csatorna építtetésével tehát lé­nyeges kenyérkeresetet biztosít a város a télen át annak a nép- osztálynak, mely a katasztrofá­lis szőlőtermés következtében válságba jutott. Egy ilyen előkelőf pozícióban levő úrnak ezerszeres köteles­sége olyan érzékkel rendelkez­ni, hogy megállapíthassa már önmega is a saját lelkűimére- tében, hogy lehet-e, iltik-e tem­plommal, iskolával szemben ital- mérési engedélyért folyamodni?! Mis kérdés az, s ez általában pro és kontra nagyon vitatott kérdés, hogy illik-e nyugalma­zott ezredesnek iparűzésiéi fog­lalkozni s ha ezen a kérdésen túlteszi magát, a különféle ipar­űzési lehetőségek között éppen italmérétsel foglalkozni, őszinte sajnálattal vagyunk ez ezredesi nyugdij csekélysége iránt, de ez mégis jóval nagyobb, miot más hasonló méltóságban s rangosz­tályban levő civilek nyugdija, és ez a különbözet éppen erra szolgál, hogy a katonatiszti pálya különös megbecsülését és fényét elősegítse. Sok minden devalorizálődott a vesztett háború után. De sz ezredes nimbuszát ne engedjük elkoptatni, sőt igyekezzünk arra, hogy a tekintélyek rangsorában ismét békebeli ragyogását érje el. Tözidebizományos tábornokok, italmérő ezredesek nem alkal­masak ennek a nimbusznak meg­óvására. Azt hisszük, éppen a tényleges tisztikar fájlalja és ítéli el legjobban ezeket az eseteket, ha még oly tisztességes és jő- ekaratű megélhetést javító szán­dékból történnek. Tehát amig egyrészről közér­dekből tiltakozunk a kérelme­zett italmérési engedély kiadása elleD, másrészről várjuk, hogy a köztiszteletben állő ezred*« úr maga fogja megcáfolni a Nem­zeti Szállodával való üzleti kap­csolatának a hírét. A kőanyag-csöveket eddig a pécsi Zsolnai gyár szállította, de mivel ez n szükségletet záros határidőn belül nem képes ki­elégíteni, Eger város tanácsa a m. kir. kereskedelemügyi mi­nisztertől enedélyt kért kilenc kilométer csőnek a külföldről való behozatalára. A csöveket először a Vásár­téren fektették le, mert az új állami po’gári iskola és pénz­ügyi palota addig használatba nem vehető, míg a város a két épület szennyvizének elvezetésé­ről nem gondolkodik. Az árkok ásása a Deák Ferenc, Szvorényi és Telekeisy utcákon rövidesen befejezést nyer és ezek után az Arany János és Király utca következik. Az ár­kok kijelölése az elére megálla­pított terv szerint halad és csak Dr. Urbán Gusztáv. Naponta 350 munkás dolgozik a városi szennyvízcsatorna építésénél. Megkezdődött a csövek lefektetése. — A város betoncső-gyárat állított fel a Sas-utcában. — 1928. szeptember végére üzembe helyezik a szennyvízcsatornát. ott lesz eltérés, ahol a terep gör­dít nehézségeket a munka telje­sítése elé. Ä szennyvíz tisztító- telepen (Tihamér körül, a put- noki vasútvonal elágazásánál) a medencék földmunkálatai folya­matban vannak. A városi tanács a Sas utcában egy barakkot építtetett és abban kéizíiik a főgyűjtőcsatornákhoz szükséges betoncsöveket. — A szennyvízcsatorna a szerződés szerint 1928. szeptember végére készül el éa a vállalkozó ugyan­akkor átadja azt a rendelteté­sének. — Sopronban mozgalom indult a Fertő facíapolááraa, ami álla 20 ezer hold földet lehetne nyer­ni szántóföldnek és ameliet Sopront is dunai kikötővé la hetue fejleszteni.-aggass zspz. gg*. HÍREK — Eger, 1927. december 17. — * Ne felejtse el a lejárt előfizeté­sét megújítani! A szegények karácsonya. A sze­gényügy lelkes pártfogói, az egri nők karitatív egyesületei az idei karácsony alkalmával sem feled­keztek meg a felebaráti szeretet szavával reájokbízott szerencsétle­nekről és juttatnak némi kenyeret, pénzt, s talán megelégedett bol­dog perceket az élet nyomorultjai számára. A Szociális Missiótársulat szerdán, 21.-én délután 3 órakor a szegény elaggottaknak oszt pénz­segélyt és élelmet; délután 5 órakor pedig a fogházban rendez kará­csonyi ünnepséget. — Csütörtökön, 22. én délután fél 3 órakor a sze­gény gyermekek közt osztanak ki 35 pár cipőt és ruhaneműeket. — 5 órákor a Leányklub felruházot­tal számára rendeznek karácsonyi ünnepséget a Katolikus Körben. — Szombaton, 24.-én délelőtt 11 órákor a menház szegényei kapnak kará­csonyi ajándékot. Ugyanaznap dél­után 3 órakor rendezi a Hevesme­gyei Jótékony Nőegylet az árva­házi gyermekek karácsonyi ünnep­ségét. Az egri Kathollkus Kör választ­mánya 1927. évi december hó 21.-én, szerdán a kör helyiségében (Érseki palota) d. u. fél 6 órakor ülést tart, amelyre a kör tisztvi­selőit és választmányi tagjait ez­úton is meghívja az elnökség. Időjárás Hazánkban erős északi szelek mellett sülyedt a hőmérő. A hideg mínusz 6 és mínusz 10 Celzius fok között ingadozik. A havazás csökkent. Jóslás: Északi szelekkel változékony, igen hideg idő várható, helyenként havazással. Az egri Kát. Legényegylet f. hó 18.-án, vasárnap délután 5 órakor rendezi ez évi negyedik műsoros kultúr délutánját, melynek prog rammja: Kolping dal, énekli az egyleti dalkör. A kereskedelmi is­kola zeneszáma. Olasz József sza­val. Fejér Ica Huszthy Zoltán zon- gorakisérete mellett énekel. Sala­mon Gyula a bécsi följegyzéseiből olvas föl. Az ünnepi beszédet vitéz Subik Károly tb. kanonok, apát, érseki irodai igazgató, egyleti el­nök mondja. Stokker István és Nobilis Tibor egy zongora-hegedű duettel szerepelnek. A nívós elő­adást az egylet műkedvelőinek egyfelvonásos vigjátóka fejezi be. * 'Kodak fényképező gépek darabja 14 pengő Lusztjgnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom