Egri Népújság - napilap, 1926/2
1926-10-15 / 234. szám
Ára 2000, vasárnap 3000 tearon& Eger. 1926 október 15 péntek. XLIIí évf 234 sí Előfizetési dij postai szállítással! egg bóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztői Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőségi Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi ngomda. Telefonszám: 11. Közhelyeka közhelyekről. Közhely az a röpke jelszóvá, költöi hasonlattá, szónoki frá* zissá vagy vezércikkírói témává sűrűsödött gondolat, mely születése percében valami szenzációsan újat, szépet és meglepőt akar hirdetni a világnak, de élete folyamán tetszetős külseje miatt oly sokszor ismétlődik és variálődik a szalonok és vasúti utazások társalgásában, ünnepi és alkalmi szónokok hömpölygő mondataiban s a napilapok vezető hasábjain, hogy a szellemi alkotások olympusi hegyéről eredeti természetességében s jellegzetes szépségében elgördült gondolatsz^ilakő a mindennapi- ságok kavargó áradatában sima, lapos, szürke kavics lesz, melyben gyönyörködni csak az együgyű lélek tud, aki éppen kavicsokkal akar játszani. Sok szép és nemes gondolatnak nagy tragédiája ez. Mert az irodalmi s közéleti közhelyek, a banális formák a megszokott- ságok mindent elszürkéeítő burka alatt sokszor az emberi életnek legfontosabb s legelevenebb örökigazságait tartalmazzák s a baj éppen az, hogy az unalomig elcsépelt formák miatt benső magjuk: az igazság is unalmassá és megszokottá válik s az újszerűség ingerére még reagáló emberi lélekre elveszti vonzóerejét. Általában véve azonban nemcsak a gondolatoknak és eszméknek, hanem az emberi léleknek is csöndes tragédiája, hogy a leplezetlenül elébe lépő éB kérlelhetetlenül érvényesülni kívánó Igazság előtt elvakultan behunyja szemét, míg a hasonlatokban, példabeszédekben, a a szó és írás szuggesztiv erejével formaruhába öltöztetett eszméket legalább is meghallgatja s a gyakori ismétlés pergőtüzére van szüksége, hogy azokat óÍ8t- elvül elfogadja. A mai széteső struktúrája s uj formákat kereső társadalomban individualista világnézeti, gazdasági s kulturális erők behatása folytán a mai átlaglélek is sokkal inkább •zétesettebb, irány- és támasz- nélkülibb, semhogy az egyetemes igazságok magasságait és mélységeit csupán az Én-re irányzott tekintetével átfogni s megmérni képes legyen. Az egyéniséget istenítő mai átlaglélek sokkal inkább csordalélek, mint valaha s jobban rászorul a közhelyek tömegirányító munkájára, mintsem gondolnók. — Nem szükséget-e tehát ily körülmények között pl. ilyesféle közhelyeket, mint: a tekintély elvének, az emberi szolidaritás, a keresztény erkölcsi elvek stb. szükségességét állandóan hangoztatni, tartós őszi eső módjára az emberi lálakre bezápo roztatni ?! De nemcsak az igazságoknak, hanem a hazugságoknak is megvannak a maguk közhelyei. S érdekes, hogy bár az emberi gyarlóságnál fogva a hazugságnak könnyebb érvényesülni, mert jobban tud siműlni az ember alacsonyabb ösztöneihez, vágyaihoz, öntudataihoz s ezeket egyszer meg is tudja ragadni, mégis a hazugság is szükségesnek látja, hogy mindig és mindenütt ismételje önmagát, mert ludja, hogy a »csepp vájja a követ« közhely alapján az ismétlések permetező esője ie annál inkább kivájja az emberi lelket s fészket rak benne a hazugság, minél inkább közhellyé válik. így lettek közhelyekké a vallás-, nemzet-, osztály-, vagyon stb. ellenes szabadkőműves, szociáldemokrata, atbeista slb. izgatások s oltották a gyűlölködés mérgét az elmékbe s szivekbe. Az emberi léleknek eme gyengeségeivel tehát számolni kell. S ha már a közhelyeket, a napnap után felharsogó szőnoki frázisokat s vezércikkeket nem kerülhetjük el, inkább a jő, szép ős nemes eszmék áradatával töltsük meg a külső üres formákat, mintsemhogy a hazugságok terpeszkedő iszalagja fonjon be mindent « húzzon le értéket, szépséget és jóságot az ingoványba. Mert bár reményteljes közhely az, hogy a hazugságok kiélik önmagukat, összeomlanak » az igazság mindig úrrá lesz a hazugságokon, nagyobb rombolások elkerülése végett az igazságért, akárcsak a mindennapi kenyérért állandóan és kitartóan arcunk verítékével kell küzde- nünk, hogy kiérdemeljük áldásait ! Dr. Urban Gusztáv. A Speyer-bankház a városok részére kedvezőbb kölcsönt ajánlott fel. Eger, október 14. Mint egyik legutóbbi cikkemben jeleztem, a Speyer-bankház által a városok részére felajánlott második kölcsön megbukott, amennyiben ezt a városok nem fogadták el, mivel mindössze csak félszázalékkal volt kedvezőbb az első, terhes feltételek mellett folyósított kölcsönnél. Ezen okúivá a Speyer-bankház, a kormánynak a városok részére lényegesen kedvezőbb feltételek mellett ajánlotta fel a második kölcsönt, 9 millió dollárt. A II. külföldi kölcsön teltételei. A m. kir. pénzügyminiszter 5279/1926. P. M. sz. leiratával értesítette Eger város polgármesterét, hogy a Speyer és társa Newyorki cég hajlandó a magyar városok részére 9 millió dollárt folyósítani a következő feltételek mellett: 1. Kölcsönkamatláb 7#/o. 2. Folyósítási árfolyam 89°/-a. 3. A folyósítási árfolyamba csak a kötvény kibocsájtási költsége és a Trust díjai (együtt az egész kölcsön után körülbelül 5—10 000 dollár) vonatnak le. 4. Az első négy hónapra járó kamat az 1927. július l-én esedékes részlettel lesz fizetendő. 5. A félévi törlesztési részlet visszatartása elmarad, ezzel szemben azonban az első három éven belül a negyedévi törlesztési részletnek megfelelő összeg, a törlesztési részleteken felül lesz fizetendő. 6. A kölcsön 1947. január 1.-ig törlesztendő. 7. Minden város csak anDyi kölcsönt kaphat, amennyinek a a kamat és törlesztési részletei a kereseti- és forgalmi-adóbevételnek a részei, amely az első kölcsön kamat és törlesztés szolgálatára nem szükséges, egyszeresen fedezi. 8. A város a kölcsön törlesz- tetlen részét tetszés szerint, egészben vagy részben, bármely kamatfizetési napon visszafizetheti, és pedig 1927. július 1-őn bezárólag 6 havi előzetes felmondás mellett a tőkeösszeg 102%-ért, ezután bármely kamatfizetési napon 1931. július 1-ig bezárólag ugyancsak 6 havi felmondási idő mellett, a névérték 101%-ért; ezután 1947. január 1-éig bármely kamatfizetési napon, a megjelölt felmondási idő mellett nóvértékben. Mint a feltételekből megállapítható, ez a kölcsön nemcsak V,'/#-al kedvezőbb a 20 éves törlesztése» kamatlábnál, de a kibocsátási árfolyam is magasabb 7%-al az első kölcsönnel szemben, vagyis 82% helyett 89%. A legsúlyosabb feltétel volt az első kölcsönnél az, hogy a kölcsönt 5 évig nem lehet felmondani, míg ellenben a mostani kölcsön 6 hónapra bármikor felmondható 2% illetve 1% törlési (storno) díj ellenében. Ilyen körülmények között ez a kölcsön kedvezőbb a vármegyei kölciönnél is, amennyiben az árfolyam különbözeiét is számításba véve, a 20 éves törlesztési-díj a tőketörlesztéssel együtt 8.18%, míg ellenben a vármegyei 8.61 %-ot tesz ki. A mostani jelentékenyen kedvezőbb kölcsönt a városok feltétlenül igénybe fogják venni, annál is inkább, mert ha bármikor ennél kedvezőbb kölcsönhöz juthatnak, ezt 6 havi felmondással visszafizethetik. Fontos körülmény az is, hogy a kölcsönből nem lesz levonásba hozva semmi és biztosíték címén sem tartanak vissza semmit. Eger városának mint ismeretes, a költségvetések alapján papiroson 197j milliárd koronába fog kerülni a vízvezeték és csatornázás létesítése, megépítése. Tapasztalatból tudjuk, hogy ily nagyszabású vízműveknek és csatornázásnak a költség előirányzatát pontosan megállapítani nem lehet. A kivitel után emelkednek a költségek rendesen
