Egri Népújság - napilap, 1926/2

1926-10-05 / 225. szám

Ára 2000, vasárnap 3000 koronái Eger, 1826 október 5 kedd XLIIL évf 225 s?> Előfizetési di) postai szállítással: egy hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. iiimiwiiiiMann 11 lírasMSfl»a n POLITIKAI N&PILÄP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. A legitimista gondolat zászlóbontása Egerben. Seregszemle a fehérteremben. — Gróf Károlyi József nagg beszéde. — Legyünk loyálisak a magyar kormány iránt. — «Nemzeti jogokat nem lehet a királyi hatalom romjain felépíteni!» Eger, október 4. Vasárnap este 6 órakor zász­lót bontott Egerben a legitimista gondolat. Eger és Heveevár- megye társadalmi előkelőségei impozáns nagy számban jelen­tek meg a Szent Ferenc-rend kulturházának fehér termében, ahol a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetségének egri cso­portja tartotta alakuló közgyű­lését. Már jóval hat óra előtt el­foglalták kijelölt helyeiket a vi­dékről érkezett vendégek, akik­nek fényes sorában ott láttuk többek között gróf Sstdray Ta- szilő, őrgrót Pallavicini Alfonz, paeonyi Elek János cs. éa kir. kamarás, Ssentivány Farkas nBgybirtokoEokat, dr. Puky Endre gyöngyösi polgármestert, dr. Csepela Lajos esperesplöbánost, Harkabusz László plébánost stb. A helyi kitűnőségek közül jelen voltak: Kriston Endre püspök, Dutkay Pál pápai pre- láius, apákanonok, érseki hely- nők, Ridárcsik Imre pápai prelátus, dr. Ambrus István, Török Kálmán és Venczell Ede prépost - kanonokok, dr. Ivanovich Emil és Matuszka Mihály apátkanonokok. (Távol­létüket kimentették és csatlako­zásukat bejelentették : Csekó Gábor pápai prelátus, nagypré­post, Hámdn András éa Blazse- jovszky Ferenc apát-kanonokok.) Jelen voltak továbbá Eger köz­életének számottevő férfiai kö­zül annyian, amennyit csak ma­gába tudott fogadni a zsúfolásig megtelt fehérterem. Hat óra után néhány perccel a közönség kitörő éljenzésétől kisérve lépett be a terembe Szmrecsdnyi Lajos dr. egri ér­sek, gróf Károlyi József nem­zetgyűlési képviselő, gróf Hu­nyadi Ferenc és gróf Apponyi György, a Magyar Férfiak Szent Korona Szövetsége vezetőinek társaságában. Az érsekfőpásztor a részére fenntartott külön emel­vényen, a Szövetség vezetősége pegig az előadói bosszú zöld asztalnál foglalt helyet. Ünnepé­lyes mély csend támadt ezután a teremben. Majd felemelkedett a zöld asztalnál Apponyi György gróf éa a következőket mondotta: — A központi igazgatóság nevében hálás köezönetemet fe­jezem ki a kegyelmes Főpász­tornak, aki megjelenésével egész szervezkedésünknek nagy er­kölcsi súlyt adott. Köszönöm a közönségnek, hogy ilyen ezép- ezámban jelent meg és tanűje- lét adta érdeklődésének a mi mozgalmunk iránt, amely ezer éves alkotmányunk helyreállítá­sára törekszik. Ennek az ősi magyar város­nak közönségét összehívtuk, hogy szint valljon a szent ko­rona mellett és támogasson ben­nünket az integritás visszaállítá­sában. Körünkben teljesen ki van zárva minden pártpolitika. Nem nézzük, hogy tagjaink mi­iyen politikai párthoz tartoznak. Csak egyet kívánunk meg, hogy mind lelkes, törhetetlen, százszázalékos hivei legyenek a legitim magyar királyságnak és a magyar integritásnak. Ebben a gondolatban indítjuk meg munkánkat. Adja Isten, hogy minél előbb siker koronázza tö­rekvéseinket ! (Lelkes taps és éljenzés.) Ezután Hunyady Ferenc gróf ál­lott fel szólásra és a követke­zőket mondotta : A Magyar Fér­fiak Szent Korona Szövetségének megalakulására társadalmi és történelmi szükség volt. Hogy mennyire, azt csak mi tudjuk, akik a szervezés munkájában minden társadalmi réteggel érint­kezünk. Mindenki tudja, hogy az ország többsége a jogfolyto­nosság hive. Egészen természetes, hogy ez j a hatalmas tömegmegmozdulás bizonyos visszahatást váltott ki azok részéről, akik részben a múltban tett kijelentésük és ál­lásfoglalásuk miatt, részben pe­dig gyűlölködő mentalitásuk folytán, nem tudnak beleillesz­kedni a mi erőtsugárző mozgal­munkba. A rágalom és pletyka fegyvereivel fordulnak ezek mozgalmunk ellen. Legelsösorban azt vetik szemünkre, hogy mi gyűlölködünk, hogy mi a nemes legitimista gondolatot pártpoli­tikai célokra akarjuk felhasz­nálni és erőszakosan nemcsak a kormánnyal, hanem sz ország első tekintélyével ií élesen szem­befordulunk. A Magyar Férfiak Szentkorona Szövetsége távol áll a napi po­litikától. Nincs a kormánnyal szemben nem támadó, sem támogató cél­zata. Még taktikai fogásból is csak akkor lehetne azt mondani rólunk, hogy mi a kormány ellen támadunk, ha fel lehetne tételezni, hogy a kormány antilegitimista. Én nem tudom, miért akarják a kormányelnökre reá disputáim, hogy a legitimista célok ellen törekszik. Tárgyi értelemben semmi olyan indok nincs, ami bizonyíthatná, hogy a kormány és tagjai velünk szemben fog­laltak állást. Ezért nem tudom elképzelni, hogy ezeket az ura­kat a legitimizmus ellenségei gyanánt lehetne odaállítani. A második rágalom az, hogy mi a régi monarchia visszaállítá­sára törekszünk és a nemzeti érdekek rovására kizárólag a dinasztiát szolgáljuk. Erre csak azt mondom, hogy minden restaurációt hosszú dip­lomáciai tárgyalások szoktak megelőzni. Minden király koro­názása előtt hitlevelet adott ki annak az alkunak az alapján, mely megelőzőleg a király és a nemzet között létrejött. Némelyek, bennünket, le­gitimistákat hazafiatlanoknak tartanak. Már pedig ország-vi­lág előtt bebizonyítottuk, hogy vagyunk olyan hazafiak, mint ők. Ebben az országban csak két cél lehetséges: Vagy egy szabad nemzeti király­ság, vagy egy olyan dinasztikus államalakulat, mely a Duna me­dencéjében a magyarság szup- remáciáját biztosítja. A történelmi fejlődés bizonyos alakulatok megsemmisüléséhez vezet. Lehet, hogy a régi mo­narchia meghalt, de nem halt meg a magyarokban az ezer éves jogfolytonossághoz való ragaszkodás ás a törhetetlen hűség a szent korona iránt. (Vi­haros taps.) Gróf Károlyi József lelkes éljenzéssel fogadott nagy beszédében többek között a kő­vetkezőket mondotta : — Egy nagy eszmének a szol­gálatában gyűltünk itt össze, Eger városában. Ez a nagy eszme a magyar nemzet és ál­lam fundamentuma: a szent ko­rona eszméje. A kérdés, amely a mi szövetségünket létrehozta, alkotmányjogi és nem dinaszti­kus kérdés. A mi őrzelemvilá- gunk ezer éves hagyománytiszte­lete kapcsolatos azzal a szeretet­tel, amelyet a Kárpátok övezte terület iránt érzünk. Bölcsőmtől a mai napig a nemzeti eszmére neveltettem, és ez az eszme volt életemnek az irányítója. Mint a Magyar Fér­fiak Szent Korona Szövetségé­nek elnöke, azért említem ezt hogy legyen az én elnökségem garancia mindazoknak, akik azt hiszik, hogy mi a régi osztrák világot, a régi rabságot, a régi keserűséget akarjuk visszahozni, melyben mi mindannyian oly sokat szenvedtünk. ( Lelkes él­jenzés) Az én lelkemben ma is ugyan­azon ideálok élnek, amelyek ifjú koromban hevítettek. De közben oly események történ­tek, amelyek meggyőztek arról, hogy a király és a nemzet ösz- szeforradása nélkül nem állhat fenn Magyarország. Csak az eszme iránti hűség megerősítő­J

Next

/
Oldalképek
Tartalom