Egri Népújság - napilap, 1926/1
1926-01-13 / 9. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1926. január 13. most már elmúltnak tekinthető, azonban főként a jövőre nézve mégis intézkedéseket kell tennünk, hogy a netalán bekövetkezhető nagyobb áradások ellen is kellő eredménnyel védekezhessünk. Hatvan nagyközségben a múlt hőnapban tüzeset fordult elő, mely egy kereskedő belső tüzé- ből keletkezett, s amelynek a kereskedésen kívül egy drogéria és egy lakóház is áldozatul esett. Egyébként a közrendet érintő érdemlegesebb esemény nem fordult elő. ■afiH3eMS«l6B«ai9ieatSSS»BB8GtaBSSBB Törvényhatóságok mozgalma a hadikölcsönök és az árvák vagyonának valorizálására. Pécsről jelentik: Sopron város után most foglalt álláBt a hadi- kölcsönnek, valamint az árvák vagyonának valorizálása mellett Pécs város törvényhatósága és elhatározta, hogy felír a kormánynak, hogy találjon valami mődot a hadikölcsönök eredeti jegyzőinek, valamint az árvaszéknél kezelt árva vagyonok tulajdonosainak megfelelő kártalanítására. Letartóztatták a csehek besztercebányai kémirodájának vezetőjét. Besztercebányáról jelentik: Karácsonykor a 10. csehszlovák katonai hadtestnek besztercebányai parancsnoksági irodájában ismeretlen tettesek feltörték a pénztárszekrényt s több fontos katonai iratot loptak el, A katonai parancsnokság épülete a város főútvonalához közel fekszik, éjjel-nappal a katonai rendőrség őrszemei figyelik s idegenek csak alapos igazoltatás után juthatnak be az épületbe. Ezért mindjárt fölvetődött a gyanú, hogy a lopást csak katonai személyek, vagy azokhoz nagyon közelállók követhették el. A katonai körök nagy csendben nyomoztak s a nyilvánossággal igyekeztek elhitetni, hogy a betörés alkalmával csak pénz és néhány jelentéktelen katonai irat veszett el. Valójában azonban más, sokkal fontosabb okok játszottak közre, amelyek a katonai parancsnokságot a legnagyobb hallgatásra késztették. A napokban Besztercebányára érkezett a nemzetvédelmi minisztérium kiküldöttje, Svatek Milos ezredes és az államrendőrség legügyesebb detektívjeivel személyesen folytatta le a nyomozást. A napokon át végzett kihallgatások szenzációs eredménnyel jártak. Tegnap reggel letartóztatták a katonai rendőrség és kőmiroda vezetőjét, Vrba csehszlovák kapitányt és még három tisztet. Az ügy nagy feltűnést keltett a városban. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága bizalmát küldi a kormánynak és helyesli a baloldali sajtó megrendszábályozását. Eger, 1926. január 12. Hevesvármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartott ülésén Graefl Jenő bizottsági tagnak, a poroszlói kerület nemzetgyűlési képviselőjének és lörök Kálmán nagyprépost volt országgyűlési képviselőnek javallatára egyhangúan elhatározta, hogy a Az új építőipari törvényjavaslat minden kőmives ábrándozásánál többet készül adományozni az építőmestereknek — a mérnöki kar sérelmére. S viszont lejáratással fenyegeti a mérnöki tekintélyt még külsőségekben is, amennyiben a *mély építőmesteri* titulussal tiszteli meg őket. Mi mérnökök, nem kérünk, e bizonyára az építőmesterek által kitalált megtisztelő címekből. Még élénk emlékezetünkben van a budapesti ipariskolának a proletárdiktatúra alatt indított azon mozgalma, hogy ők is jogszerűig viselhessék a »mérnök« címet. Céljukat most úgy módosították, hogy ha már ők nem viselhetik a mérnöki címet, a régi tisztaletet adó formájában ne viselhesse senki. Mi oki. mérnökök, akik a Műegyetem falai közt szereztük meg diplománkat, eléggé helytelenítjük a Mérnöki Kamarának ama eljárását, hogy nem él azon törvőnyadta jogával, hogy tetszése szerint kezelje azt a bizonyos gyászos emlékű 70. §-t, amit rövidlátó vagy talán rosszindulatú emberek ránk akarnak erőszakolni. Szigorú vizsgálatnak kellene alávetni azokat, akiket a Kamara saját kötelékébe felvett. Szerintem nem elegendő a kamarai tagsághoz, hogy valaki értsen a malterhoz, ha nincs műszaki képzettsége. Az is kevés, hogy valaki fehér köpenyt viseljen és a szegény tudatlan napszámosokkal magát »mérnök úrnak« cimeztesse. Mi mérnökök a legszigorúbb, kíméletet nem ismerő revíziót követeljük ! Sürgetjük, hogy a Kamara éljen a törvény által biztosított jogaival. Szinte elképzelhetetlen, hogy ha valaki az ipariskola elvégzése után néhány évig a malte- rosláda körül forgolódott, tagja lehessen a Mérnöki Kamarának. S ez ugyanakkor történik, mikor nekünk mérnököknek egy ala- csonyabbrangú, kisebb képzettségű bizottság előtt kell képességeinkről tanúságot tenni, hogy építőmesterek lehessünk. Nem lehet a kőmives mestefrankhamisitási ügyben kifejtett erélyes állásfoglalásáért, valamint ezzel kapcsolatban a baloldali, destruktiv sajtó megrend- szabályozásáért, üdvözli Regien István gróf miniszterelnököt és kormányát, s biztosítja őt további támogatásáról és bizalmáról. .rek jogait sem kibővíteni, már csak a képzettség és jogosultság közti harmónia érdekében sem. Lehetetlen, hogy egy kő- mivesmester, aki sok esetben a nevét is alig tudja leírni, emeletes házat tervezhessen és építhessen, ami főleg vidéken majdnem teljesen kimeríti az építőmesteri tevékenységet. Sutor, ne ultra crepidam. — A törvény nem adhat senkinek sem több jogot, mint ami őt megilleti. Mi mérnökök éppen most készülünk letörni minden fattyúhajtást és nyakára hágni mindenkinek, aki félreértésből vagy szélhámosságból túllépi hatáskörét. A javaslat per analogiam akarja megadni az építőmestereknek a jogot a mérnöki munkálkodásra. Eger, január 12. A vármegye közigazgatási bizottságának mai ülésén Tóbiás József műszaki tanácsosnak, az állami építészeti hivatal főnökének jelentésével kapcsolatban Keglevich Gyula gróf megszív* lelésre méltó felszólalást tett és többek között a következőket mondotta: — Már az alispáni jelentés kapcsán szándékom volt a munka- nélküliség ügyében felszólalni. A pétervásárai járásban a munkanélküliség oly nagy mérvű már, hogy, ha valahol, úgy itt igazán nagy szükség van felsőbb beavatkozásra. írtam is már az alispán űr Öméltóságának ebben az ügyben és kértem, hogy a Domonkos és Szenterzsébet közötti út kiépítésével próbálkozzék enyhíteni ezen a bajon. Most ismét azt kérem, hogy a tervbevett legalább is 2 kilométernyi utat lehetőleg a tavasz kezdetén csináltassuk meg. Mert ennek a vidéknek szegény lakossága most sem fa-fuvarozással, sem mással Aki a javaslatot készítette, óriási körültekintéssel vigyázott arra, nehogy az ipariskola bármiféle tekintetben háttérbe ne szoruljon a Műegyetem mögött. — Csak abban tévedett a tudomány e patrőnusa, hogy záradékul nem vette be a javaslatba a Műegyetem bezárását. Mert ha a javaslat megvalósul, nem kell nekünk Műegyetem, nem kell nekünk Mérnöki Kamara, amely túl »megértő, jőszivű« eljárásával elég sok oda nem'valő egyént vett be tagja közé. Tulajdonkőpen az új építőipari törvénynek a mérnökök abszolút elsőbbségét kellene biztosítani az építkezés minden ágában. Az építőmesteri ipar ma már el akar nyelni bennünket. És akik csak hírből ismerik a mérnöki tudományt, akik az elméleten alapuló mérnöki számításokat, talán összetévesztik a számolással, szóval az elemi iskolában tanult •tudománnyal,» azok fájdalmasan jajdulnak fel, ha mi elsőbbséget kérünk velük szemben! — Pedig, ha nem is lesz a javaslatnak ebből a részéből semmi, akkor ,is alapjában véve ők semmit sem veszítenek, csak nem kapják meg azt, amit amúgy is csak a tudomány és diploma sérelmével kaptak volna a törvényhozástól. Eger, 1926. január 12. Borbély Ferenc, oki. mérnök. keresni nem tud és a legsúlyosabb anyagi helyzettel küzd. Okolicsányi Imre alispán a felszólalásra kijelenti, hogy annak idején Keglevich Gyula gróf intervenciójára érintkezésbe lépett az állami építészeti hivatal főnökével, aki azonban azt mondotta, hogy a téli fagyban nem lehet új utat építeni. Megegyeztek azonban abban, hogy a pé- tervásárai főszolgabíró a járás területén élő munkanélkülieket írja össze és ezeket az embereket fogják elsősorban alkalmazni a kőtörésre. Azóta erre vonatkozóan jelentés a főszolgabírótól nem érkezett és az alispán erre vonatkozóan ezt hihette, hogy a pétervásárai járásban már egyetlen munkanélküli ember sincs, a felszólalás után azonban indíttatva érzi magát, hogy még ma telefonon kérjen sürgős felvilágosítást és jelentőst a főszolgabírótól és ettől teszi függővé a további eljárásokat, mert maga is szivén viseli a munkanélküliek ügyét. (HelyeslésJ Az új építőipari törvényjavaslat tervezete és a mérnöki kar. »SMWSHMMS»»»n WUWMN> Nagy munkanélküliség a pétervásárai járásban. Keglevich Gyula gróf felszólalása a közigazgatási bizottság ülésén. Okolicsányi alispán megnyugtató válasza.
