Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-17 / 261. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 november 17. kedd. XLII. övi 201 sz. Előfizetési dij postai sz&llitással: tgg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. Rossz példaadás. ritkán engedi meg a hajtársi becület. íme, ezért unatkozik a költségvetés vitájánál 14—20 képviselő a harmadfélszáz közül. Pedig épp ennek keretében gondoskodtak a képviseld urak arról, hogy a havi illetményüket 8 millió egynéhány százezer koronára emeljék fel, minthogy a képviselőség nem »nobile officium«, amit önzetlen áldozat volna ellátni, hanem oly javadalmazással illik körülgarnirozni, melyre legrő- zsásabb álmukban sem gondolhatnak fontos és felelői ügykörben [reggeltől-estig görnyedő tisztviselők ezrei. S alig van képviselő, akinek ne volna magánvagyona, ügyvédi, mérnöki, egyéb irodája, újságírói, párttit- kári stb. fizetése, hogy mellette ne tekinthetné a képviselőséget .fizetéses nobile officiumnak«, amit úgy is elláthat, hogy első a magánfoglalkozás, második a politikai reprezentálás, utolsó, ha kedve szottyan, a törvényhozás munkájában aktive résztvenni. tárizmusnak s elrettentő példája a felülről jövő destruálásnak. Az élni akaró nemzet valahogy mást vár képének viselőitől. Több önmegtartóztatást bokros msgánteendőitől jól dotált megbízatásának tartama alatt, több érdeklődést az ország egyetemes érdekei iránt, több fegyelmet a párt- i egyéni szenvedélyek megnyilatkozásaiban, de mindenekelőtt £több érzéket a példaadó kötelességteljesitéshez, ami a nemzet jövőjének a fundamentuma. »Rómát nem azért szerették, mert nagy volt. Azért lett uagy, mert szerették. (Chesterton). Parlamentünket nem azért szeretjük, mert nagynak látjuk; azért lehet nagy, mert szeretni akarjuk. Különösen a mai időkben, amikor a vörös áradat hullámai tajtékzó dühvei ostromolják a parlamentárizmus hajóját. Szeretni s becsülni azonban csak azt lehet, aki tetteivel a jó példa fáklyáját gyújtja meg a homályban tévelygő lelkek előtt. Dr. Urbán Gusztáv. Szomorú képe ez a parlemenA fökdptalan és az egyházmegyei papság a rezidenciában üdvözölte a Rómából hazatért érsekföpásztort. Valami unott érzés terjeng a magyar törvényhozás épületének díszes üléstermében. »Csak« a költségvetést tárgyalják a honatyák, nyikorogva, vánszorogva halad a vita, ha vitának nevezhető az a néhány epés bírálat az ellenzék részéről s az a szerénykedő támogatás a kormányzó pártok részéről. >Csak« a költségvetésről van sző, a nemzet legközelebbi életének hü tükréről, mely megmutatja, hogy mily terhek alatt fognak roskadozni azok, akiknek van valamijük és amelytől a munka, a vérkeringés megindítását várják azok, akiknek nincs semmijük. Ez a tükör megmutatja, hogy mennyi jut a magyar kultúrára, honvédelemre, testnevelésre, iparra, kereskedelemre, a tisztviselők sovány fizetésére stb. De mit használ ez a sok szép, hasznoB, véresen életbevágó dolog, ha a vita menetét nem füthetik harcrakész pártindulatok, érvényesülésre vágyó egyéni szenvedélyek, egy miniszter feje sem forog veszélyben, közéletünkben már rég nem robbant fel akárcsak egy icipici politikai petárda, melynek felvillanó fényénél kéjesen sütkéreznének a honmentő ilyen meg olyan demokraták, viszont hadvész-ülte képpel, törhetetlen egységgel robognának fel a kormányvédő daliák. Nem, ez a költségvetés sokkal unalmasabb valami. Ezt a költségvetést nem is lehet «el nem fogadni«. Úgy egészében, mint részletében bebiztosítja Smith főbiztos rapportjsinak édes má- konya, a pénzügyi egyensúlyozás művészetének eddigi sikere. Melyik párt tudna többet Ígérni ennél a költségvetésnél, de úgy, hogy azt lelkiismeretesen be is tudná váltani ? Sző ami sző, Búd mesterművét akár vita nélkül is el kell fogadni, ha a házszabályok engednék. Ám a házszabályok erre nem adnak módot, csupán csak arra, hogy amalyik honatya fölöslegesnek s unalmasnak tartja a vitát, arről büntetlenül elmaradhat. A napidij- levonás réme csak a papíron van meg, alkalmazását vajmi A római útjáról hazatért ér- sekfőpásztort a rezidenciáben külön fogadta a főkáptalan és az egyházmegyei papság. Az egybegyűltek örömét Csekó Gábor nagyprépost a következő szavakkal tolmácsolta; Nagyméltőságú Érsek Űr! Kegyelmes Uram! Amily kegyeletei érzéssel és aggődő szeretettel kisértük Ex- cellenciádat szentévi zarándokújának tartama alatt, ép oly boldogoknak érezzük magunkat, e pillanatban, midőn Excellen- ciádat szerencsés hazaérkezése alkalmából hődolatteljesen üdvözölhetjük. Hála legyen az isteni Gondviselésnek, hogy Excllenciád áj- tatos lelke sugallatát követve, meglátogathatta az apostolok és vértanuk sirjait, leborulhatva az apostolok Fejedelmének hamvai fölött és a szentév kegyelmeivel meggazdagodva, a Pápa ö Szentsége áldásával megerősítve, boldog visszaemlékezések közt térhetett vissza szerető papságának és híveinek körébe. Engedje a Mindenható, hogy azok a kegyelmek, melyek a szentévi zarándoklattal összekötve vannak, minél bőségesebb gyümölcsöket teremjenek úgy Excellenciád, mint egyházmegyéje számára és ezen lelki gyümölcsök áldásait Excellenciád, zarándoktársaival együtt, még az évek hosszú során át boldogan élvezhesse! Isten hozta Nagyméltőságodat! Szmrecsányi Lajos dr. belső titkos tanácsos, egri érsek közvetlen hangon, meleg szavakban köszönte meg az üdvözlést. Meg választoltak a városi virllisek névjegyzékét összeállító bizottságot. A képviselőtestület szeptemberi ülésében választotta meg a virilisták névjegyzékét összeállító bizottságot. Az állandó választmány dr. Petrö Kálmánt a bizottság elnökévé, Láng Nándort, Bóta Antalt és Holló Nándort pedig tagjaivá választotta. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlése. A miskolci Kereskedelmi s 6 Iparkamara folyó hő 12-én, csütörtökön, délután 5 órakor teljes ülést tartott. Az elnöki jelentés hazánk gazdasági életének a közelmúltban lefolyt jelentős eseményeire visz- szapillantást vetve, nagy vonásokban összegezte a szanálás első esztendejének eredményeit, amelyek az államháztartás egyensúlyának helyreállítására vezettek. Kereskedelmi mérlegünk fokozatos javulását, hitelviszonyaink megkönnyebbülését szintén örvendetes tényként állapítja meg, ezzel szemben azonban az állam pénzügyeknek rendbehozatalánál erősen igénybe vett magángazdaság még mindig súlyos terheire mutatott rá. .Konkrét előterjesztései s bejelentései során ^kiemelte az elnök, hogy a kamarai választások előkészítésének munkálatai befejezést nyertek. Majd egész sorát sorolta föl a sikeres kamarai akcióknak adó-, vám-, vasút-, posta-, távíró-, távbeszélő-, postatakarőkpénztári stb. ügyekben. A kamarai ügyforgalmat, a jelentősebb hivatalos ügyeket s a kereskedelmi és iparjogi életet közelről érdeklő uj rendelkezéseket felölelő titkári jelentés után tárgyalta a teljes ülés a vasárnap foglalkoztatott alkalmazottaknak adandó pőtpihenőről szőlő törvényjavaslatot, a borbély és fodrászipar vasárnapi munka- szünetéről, a vendéglők és korcsmák vasárnapreggeli nyitási idejéről, az élelmiszerüzletek, vala- lamint a mészáros- és hentesüzleteknek vasárnapi munka- szünetéről szőlő rendelettervezeteket, illetve az ezirányban vé- leménytkérő miniszteri leiratokat. Helyesnek és célszerűnek tartja a teljes ülés, bogy a női kalap készítő és kalapos ipar munkaköre közötti különbség csakis a két iparban követett különböző (hideg és meleg utón való) eljárásnak figyelembe vételével állapíttassák meg. Elhatározta a kamara, hogy kerülete háziipari termelésének megszervezése és fejlesztése érdekében széleskörű akciót indít, amelyet a már lefolytatott adat-
