Egri Népújság - napilap, 1925/2
1925-11-10 / 255. szám
Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 november 10. kedd. XLII. évf. 255 sz. Előfizetési di] postai szállítással t •gg hóra 40.000 K, negyedévre 120.000 K. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Teleionszám: 11. A titkos szavazás ellen az az egyik észrevétel, hogy hátrányosan hat a nép jellemének kialakulására. A közösség ellenőrzése alá kell helyezni — úgy mondják — a polgárt, amikor legnevezetesebb jogával él. Érezze, hogy polgártársainak tekintete reá van függesztve s fontos lépését figyelemmel kiséri a társadalom. Nem is lehet helye a bujkálásnak, a felelőtlen in- kognitőnak, mikor az állam sorsának intézésébe avatkozik a polgár. így mondják a politikai tudomány elméleti mesterei, akik persze a gyakorlatban politikával sohasem foglalkoztak s az emberek és pártok tülekedését az elvont vizsgálódás ködbevesző magasságaiból szemlélik. A valóságban persze fölötte nehéz dolog emelt fővel, a független s csak lelkiismerete szavára hallgató polgár büszke öntudatával lépni az urna elé, ha a félhivatalos vagy pláne az egész hivatalos apparátus az egyik jelölt dicséretét zengi. A hivatalos körökkel ellenkezésbe kerülni tudniillik nem éppen tanácsos. Áll ez különösen a tisztviselő-szavazóra, aki pedig első sorban volna őre és terjesztője a nemzeti gondolatnak. Neki a nemzeti fejlődés útját csak fölöttes hatóságának szemüvegén át szabad szem- ügyre vennie. Még akkor is, ha ez a szemüveg rövidlátók számára készült s annak ellenére, hogy a parlamentarizmus szellemével nyilvánvalóan homlokegyenest ellenkezik a választópolgárok megfélemlítő befolyásolása. Mi lehet tehát a magyarázata annak, hogy a titkos szavazás rendszerével szemben nálunk nem csupán a hatalom tényleges birtokában levő párt ragaszkodik a nyílt szavazás intézményéhez, de a hatalmat nem kereső s a nemzet érdekeit a legnemesebb önzetlenséggel mérlegelő tényezők közül is számosán a nyílt szavazás további fenntartása mellett törnek lándsát ? ! Erre a kérdésre igen-igen szomorú a válasz. Egy lesújtó tapasztalat látszik vetőt emelni a titkos választás reformeszmőjő- nek az egész vonalon leendő megvalósításával szemben. Miskolc az északi végvár és ipari empőrium s Hódmezővásárhely, a mai Délmagyarország szinma- gyar agrárvárosa, a katholikus Szeged ■ a protestáns Debrecen, legfőképen pedig Szent litván utódainak ragyogó fő- él székvárosa a becézett Budapest állítottak ki igen-igen lehangoló szegény- légi bizonyítványt a magyar nép ■zéles rétegeinek líraimat politikai éretlenségéről, amikor rövid három évvel a kommunista rémuralom után, titkos szavazással javarészt szociáldemokrata képviselőket küldtek az ország házába. Tar. Széchenyi kultusza feltámadott és úrrá lett a nemzeten. Az ország hódolata Budapest, november 9. MTI. Vasárnap folytatódtak azok a centennáris ünnepségek, melyek Széchényi István gróf emlékére az általa alapított egyesületek és az egész magyar társadalom rendezett. Budapest lobogó díszt öltött erre az alkalomra. Reggel 9 órakor a különböző templomokban istentiszteletek vezették be az ünnepséget. A Szent István-bazilikában Csernoch János dr. hercegprímás pontifikáit ünnepi misét. A lobogó díszben álló Országház 'főlépcsőjén volt felállítva a szónoki emelvény, amely mikrofonnal és megafon- nal volt ellátva, hogy a tér legtávolabb részén állók is meghallhassák a beszédet. Az emelvénynél helyezkedtek el Vass József népjóléti miniszter és a Széchenyi nemzetség tagjai [közül Széchenyi Sándor és Viktor grófok. Igen nagy számban jelentek a .'nemzetgyűlési képviselők. Ott voltak továbbá zászlóik alatt az iskolák, az országos [gazdasági egyesületek, a Széchenyi Szövetség, az egyetemi ifjúság, a sport-egyesületek és a Dalos szövetségek. 10 órakor a Dunán cirkáló haSzéchenyi emlékének. jókról 21 ágyú lövés jelezte az ünnepség kezdetét. A magyar Dalos Szövetség Szegő Sándor vezetése alatt elénekelte a Hym- nuszt, majd Schandl Károly államtitkár a Széchenyi ünnepség országos bizottsági elnöke mondotta el beszédét. Széchenyi kultusza feltámadott, mondotta, és úrrá lett a nemzeten. Tíz év óta két esetben kellett az országot hatalmas megrázkódtatásnak érni, hogy fellelhesse vezérlő csillagát Széchenyi István grófot. Ha a magyar nemzet élni és feltámadni akar, vissza kell térnie Széchenyi emlékéhez. Azon reményben üdvözli a megjelenteket, hogy Széchenyi szelleme tölti őket el. Az ifjúság nevében Vitéz Oláh Béla a Mefhosz elnöke mondott nagyhatású beszédet. Az ünnepségnek a Rákóczi [induló hangjai vetettek véget. A szobor különböző oldalainál disz címerek állottak »1825—1925« felírással. A szoborral szemben a kormányzó, a királyi hercegi család és a Széchenyi nemzetség tagjai részére díszsátor volt emelve. A Gárdonyi Társaság harmadik évi nagygyűlése. Eger, november 9. Ünnep volt tegnap Hevesvármegye ódon székházéban. A nemzeti irodalmi szellem ünnepe. Magvetés volt ez az irodalmi est: és egészséges magvak hullottak a fertőzetlen talajba, ahonnan a mai bágyadt, beteges lit- teratűra helyébe a nagy fel- ocsúdást, a magyar nemzet újjászületését jelentő új magyar irodalom fakadását várja Árpád népe. Eger város szépért és jóért lelkesedő közönsége a zuhogó eső ellenére is tekintélyes számban jelent meg a Gárdonyi Társaság nagygyűlésén. A Társaság ^tagjai pedig még vidékről is csaknem mind megjelentek. Bizonyos megilletődött hangulatban csendültek fel 6 őrá tájban Kürti Menyhért dr. elnök ajkán a megnyitó szavak. Súlyos gondolatoktól duzadő,keresetlen- ■éggel ékes, elokvenciája egyszerre tanított és gyönyörködtetett. A Gárdonyi Társaságnak, — mondotta, — ideálja a nemzeti lélek. És ennek az ideálnak a megszólaltatása a cél. Csak az lehet állandó értékű irodalom, mely a nemzeti szellem és az erkölcsi érzés kettős gyökérzetéből táplálkozik. Ettől a hitünktől még az sem tud bennünket eltéríteni, ha más irányú és más felfogású irodalmi művek itthon, vagy hazánkon túl sikert aratnak. Az ősi magyar lélek forrásából új serlegben újat merítettünk a két utolsó év nagy cen- tennáriumain. Ma ismét centen- nárium van. Ma száz éve, hogy megjelent Vörösmarty Mihálynak Zalán futása c. óposza, mely a maihoz hasonló szomorú magyar időkben a régi dicsőségből merített erőt új küzdelmekre. Zalán futása éppen ezért a mi örök tanítókőlteményünk és Vörösmarty a nemzet örök tanítómestere. Az elnök ezután szeretetet sugárzó szavakkal üdvözli a vendégeket, közöttük Saád Henrik bajai ciszterci rendi gimnáziumi h. igazgatót, aki csonka hazánk legdélibb pontjáról jött fel Egerbe, hogy mint a Gárdonyi Társaság tagja, alapszabály- szerű kötelességének eleget tegyen. Az elnöki megnyitó után Bárány László dr., a Gárdonyi Társaság főtitkára, olvasta fel a titkári jelentést a Társaság múlt évi működéséről. A titkári jelentés gazdag tartalmát ez alkalommal helyszűke miatt nem ismertethetjük, annyit azonban már most megjegyzünk róla, hogy ilyen elevenen, színesen és világosan megírt titkári jelentést még nem hallottunk. Ez a jelentés maga is valóságos irodalmi értékű munka. Vrataricsné Buzáth Anna hat rövid költeményét olvasta fel. Mindegyik költemény egy-egy csillogó nemesgyöngy a lélek és bzív tengerének mélységeiből. A mindent érző asszonypoéta gondolatvillanásai, képzeletének szeszélyes játéka, az üveghangú rezgések a finom lélek-hegedű^
