Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-03-08 / 55. szám

Ára 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1925 március 8. vasárnap. XI II évf. 55 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra . 40.000 K I Égés« ii félévi előfizetést Neggedévre 120.000 K I nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség t Eger, Licenm Kiadóhivatal; Líceumi nyomda Telefon szám U. Keresztény szocialista nap Egerben. Bernolák Nándor v. népjóléti miniszter, Csik József nemzetgyűlési képviselő és Törökné Kovács Hermin írónő városunkban. A keresztényszocializmus elnevezését l ak ár egyszerűsíteni is tudnám. Kereszténységnek ne­vezném, hiszen a kereszténység egyik vezérgondolata az áldo­zatra kész, bensőséges, jóakaró, szociális szeretet. Vagy szocializ­musnak mondanám, hiszen az ellentéteket a megértés eszkö­zeivel elsimítani törekvő, tehát valóban szociális, b a j t á r s i a s irány. Az egyetlen igazi szocia­lizmus. Mert aki osztáiyharcoi hir­det, visszaél a szocializmus nevé­vel. Hogy ez a visszaélés immár évtizedek óta nagy arányokban történik, mitsem változtat a do­log lényegéü. A fogait csattog­tató, gyűlölettől izzó, társadalmi felfordulásra törekvő társadalom­gazdasági irány, mely a szociális gondolatot meghamisította, de a szociális jelzőt magának ki­sajátította : bizony-bizony in­tézményesen űzött, nagyban való szédelgés. Osztálynak osztály ellen izga­tása békességéé, boldog időkben is lelketlen kűtmérgezés volt. Ma, amikor maradék erőnket a talpraállás érdekében a legna­gyobb önfegyelemmel, minden ellentét áldozatkész kiküszöbö­lésével kell egyesítenünk: ma az osztálygyűlölet politikáját hirdetni, hazaárulás, követni lelkiismeretlenség vagy oktalan dőreség volna. Igen jól tudjuk mi is, hiszen napről-napra érez­zük, hogy a gazdasági kérdés sebe fölötte elmérgesedett. Annál nagyobb a szüksége tehát, hogy ne az osztályharc vitrioljával, hanem a szeretet balzsamával siessünk gyógyítására. Ezt az üdítő balzsamot vár­juk a magyar keresztény szo­cializmusnak városunkba érkező vezérembereitől, akiket testvéri üdvözlettel köszöntünk. X. Csak a polgármesterválasztás el­len benyújtott panaszokat tár­gyalta le a Közigazgatási Bíróság. Egerben elterjedt az a hír, hogy a Közigazgatási Bíróság az összes városi választások ügyét letárgyalta. Illetékes hely­ről közük velünk, hogy a Köz- igazgatási Bíróság csak a polgár­mesterválasztás ügyével foglal kozott. Braun Károly főjegyző és Frentzl János ügyvéd pana­szát a polgármesterválasztás el­len a birőság elutasította. A fő­jegyzői választás ügyével érde­mében még nem foglalkozott a Közigazgatási Birőság. Szombaton este érkeztek meg a keresztény szocialisták vezető emberei közül azok, akik a dél­előtti gyűléseken beszélnek. Ma délben az egyórai vonattal pedig azok jönnek, akik délután és az esti programmon szerepelnek. Tegnap este jött Székely Já­nos v. államtitkár, Müller Antal gazd tanácsos, Csik József nem- zetgj Téti képviselő, Tobler Já­nos v. nemzetgyűlési képviselő, Dvihally Géza közp. titkár és Szabó Gyula szavaló művész. Dr. Bernolák Nándor v. nép­jóléti miniszter, Törökné Kovács Hermin irőnő és Dr. Zibolen Endre főgimnáziumi igazgató a ma déli vonattal érkeznek. Az általunk is jelzett gyűlések sorrendje, amit a falragaszok is közölnek, a következő: 1. Iparosgyülés fél 11 órakor a Kát. Legényegyletben. 2 Földmunkásgyülós fél 11 órakor a Csizmadiák Árűcsarnokában. 3. Gazdagyülés 11 órakor a Mária­Pénteken este a városháza dísztermében az egri Gárdonyi Irodalmi Társaság díszgyülés keretében hódolt a magyar re­gényírás legnagyobb mesterének, Jókai Mórnak, akinek születése századik évfordulóját ez évben ország-világ ünnepli. A csekély számú, de lelkesen ünneplő közönség soraiban ott láttuk Kriston Endre püspököt, Isaák Gyulánő aüspánnét, Trak Géza polgármestert és városunk több előkelő személyiségét. Kürti Menyhért dr. kir. tan­kerületi c. főigazgató, a Gárdo­nyi Társaság elnöke, az ő mély tudásából és meleg szívéből fa­kadó, ősmagyar zainatú kedves beszédével üdvözölte a megjelen teket és nyitotta meg az ünnepet, melynek Eger városa és a Gár­donyi Társaság lelki szükségét érezte. Vitéz Veszprémy Dezső, az érseki leánygimnázium igazga­tója, a Gárdonyi Társaság házi *poeta laureatusa» saját, Jókai Mórhoz írt, ódáját szavalta el szép hatással. Breznay Imre az érseki tanító képző intézet c. igazgatója, a Gárdonyi Társaság alelnöke, Jó­kainak lelkűnkben élő regény­alakjait ismertette kellemes elő­adásban. ügy éreztük, mintha köztünk élő vagy közöttünk élt uccai Földmíves Olvasókörben. 4. Ipari munkásgyülés délután 3 órakor a Keresztény Szociális Egyletben, Szekfü-u. 5. Nögyülés d. u. 4 órakor a Városháza nagytermében. Este 6 órakor a Katolikus Körben Dr. Bernolák Nándor mond beszédet; a Katolikus Legényegyletben kul- turdélután keretében Dr. Zibolen Endre mond beszédet; a Keresztény Szociális Egyletben műsoros előadás. Hétfőn d. e. 10 órakor várm. konferencia a Kát. Legényegylet­ben, amelyen előadást tart: Székely János: A nép vezetői­nek szociális feladatairól; Csík József: A falu és a keresztény szocializmus ; Tobler János : A szakszervezeti mozgalomról. A rendezőség felkéri Eger vá­ros iparosait, földműveseit, mun­kásait és intelligenciáját, férfia­kat és nőket, hogy az őket ér­deklő gyűlésen jelenjének meg. gyarló modelljeit látnók azoknak a ragyogó regőnyportréknak, melyeket Jókai Istentől megál­dott költői fantáziája olyan cso­dálatos színekkel eszményített emberfölötti hősök képeivé. Nemecsek Aurél városi aljegy­ző, a Gárdonyi Társaság jegy­zője, Jókai egyik hazafias versét szavalta el, mely szomorúan illett a magyar mához. Dr. Bárány Lászlóné Szétsényi Márta «Jókai Mór és a magyar regényírás• címen értékes és új megfigyelésekben gazdag iroda­lomtörténeti tanulmányt olvasott föl. mely után sokan gratuláltak a fiatal szerző tanárnőnek. Az ünnepség fénypontja Kürti Menyhért dr. záróbeszéde volt. A főigazgató meggyőző és lelke­sítő szavakkal buzdította közön- ' Bégünket a nemes tradíciókat követő magyar irodalom párto­lására, mely a Gárdonyi Társaság­nak is egyik legfőbb célja, szem­ben a nemzettől és hazától el­fordult, idegen eszméket szolgáló, modern irodalommal, vagy az erotikum és bűnügyek ponyva könyveivel. Az asszonyok alakulóban levő kongregációja a vasárnap délutáni nögyülés miatt, szokásos össze­jövetelét rnárc. 22-re halasztja el. ‘ Főispán! értekezlet. Budapest, 1925. március 7. Ma délben értekezletre gyűl­tek össze az ország főispánjai, hogy a nemzetiségi kérdés fel­merült ügyeit megvitassák. — A gyűlés kifogásolta egyes agi- táciős szervek működését. Kúriai döntvény a hadbavoultak eladott ingatlanairól. Fazekas Sándor hajdúböször­ményi gazda a háború elején bevonult katonának. Az otthon­maradt két gyermekét az apja gondozta. Mivel az öregnek a gyermekek nevelése nagy terhet jelentett, 1917 ben az ifjú Faze­kasnak és elhalt feleségének ne­vén álló házát az árvaszék hoz­zájárulásával 12.000 koronáért eladta. Mikor Fazekas Sándor a háborúból hazajött, pert indított a ház vevője ellen és bőrle, hogy a vételár megtérítése ellenében a régebben eladott házat a sa­ját és gyermekei nevére átírat­hassa. A debreceni törvényszék a házat vissza is ítélte Fazekas Sándornak és kikötötte, hogy ő a 12.000 papirkorona vételárat tartozik a vevőnek visszafizetni. A vevő az Ítélet ellen felleb­bezett. A Királyi Kúria ma ho­zott határozatában a törvény­szék Ítéletét megváltoztatva ki­mondotta, hogy az árvaezék szabálytalanul járt el,, amikor a hadbavonult Fazekas házának eladásához hozzájárult. A Kúria döntése szerint a ház Fazekas Sándort és gyermekeit illeti, vi­szont a vételárat valorizált ér­tékben kötelesek a vevőnek meg- téríténi. A Kúria döntésében fontos az, hogy az árvaszék eljárását sza­bálytalannak nyilvánította, mert igen sok esetben megtörtént, hogy a hadbavonultak ingatla­nait idehaza olcsó áron eladták. Most tehát meg van a lehetősége a^nak, hogy régi ingatlanaikat törvényes utón visszaszerezzék. A testnevelési törvény végrehajtása. Eger, 1925. március 7. Városunk polgármestere fel­kérve szerkeszsőságünket az alábbi felhívás közzétételére: Sajnálattal tapasztalom, hogy a testnevelés ügye városunkban nagyon nehezen fejlődik, ami elsősorban a szülők, munkaadók s a testnevelési kötelezettség alatt állő 12—21 éves ború ifjak tudatlansága, nemtörődömsége, sok esetben az ügy iránti érzé­ketlenségnek a következménye. Mielőtt a testnevelési törvény s annak végrehajtása tárgyában Jókai-ünnepély a városházán. A Gárdonyi Társaság díszgyülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom