Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-06-23 / 139. szám

Ara 2000, vasárnap 2500 korona Eger, 1926. június 23. kedd. XLII. évf. 139. sz. Előfizetés! dij postai szállítással: 1 POLITIKÄI NAPILAP, egg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000 K. | FőSZCrkCSZtŐ: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. „Vitézek, mi lehet a széles föld felett szebb dolog a végeknél?« Egy szépséges ma­gyar dal kezdő sorai ünnepük igy a végvári vitézek életét. A veszélyekkel teli, izgalmas éle­tet, mely a haza oltárán ég . el, úgy lehet, lassú hamvadással. De úgy is lehet, hogy percek alatt lobban el az égig érő lángba. A szőke Dunának Szűz Szent Margit királykisasszonyről eine* vezett gyönyörű szigetén tegnap jő másfélezer derék hőst avatott vitézzé Csonkamagyarország kormányzója. Olyan férfiaknak jutott osztályrészül a fölemelő kitüntetés, akik a nagy háború viharában már vitézeknek bizo­nyultak s akiket az áldozatoktól vissza nem riadó, hősies köte- lességteljesités példaképeiül állít a maradék magyarság elébe a kormányzó ur lovagi kardja. Ez az ünnepi aktus minket is elmélázásra késztet s ajkunkra adja a kérdést Vitézek, mi le­het a kötelességtek a csonkaor­szág végváraiban, hova szive­tekben az ünnep áhitatos han­gulatával, rövideeeu köznapi munkátokhoz fogtok visszatérni ? A végvárakban — mondom — hiszen a cseh határról az ország szivébe hord ogy jobbfajta ágyú s az egész megmaradt magyar föld olyan igen-igen kicsiny, hogy végvárnak látszik minden falucskája. Vályogvárnak, ha az erődi jelleg szempontjából vesz- szük szemügyre, de megvívha- tatlan fellegvárnak, ha igazi férfiak várják benne a harcok harsány trombitáját. Lehet, hogy nagyon-nagyon hosszú időre elnémult a harcra hívő harsona. Az áldozatkész­ség lelkének még sem szabad elszunnyadni. Annál kevésbé, mivel a béke csak látszat, mely­nek színpadi világa mögött ádá­zul folyik a létért való küzde­lem — egyelőre a gazdasági érvényesülés eszközeivel. Ehhez a harchoz is türelem szükséges és kitartás. Az igénytelenség vértezete s az elszánt nagyot- akarás napről-nepra megújuló néma hősiessége. Fegyelem és hűség, tekintélytisztelet és test­őri együttérzés. Vitézek, mi lehet nagyszerűbb feladat a Ti számotokra, mint híven megőrizni ezeket az eré­nyeket a megújhodás guerilia- harcára és egykor eljövendő gigászi küzdelmére?! És hirdetni azokat a szárnyaló sző hatalmá­Eger, 1925. junius 22. A múltban előfordult vereke­dések és megtámadtatások ügyé­ből kifolyólag munkatársunk-ma felkereste dr. Horváth Gyula rendőrtanácsost, az egri kapi­tányság vezetőjét, aki kérdé­sünkre a következőket volt szí­ves elmondani: — A verekedések és bicská­zások a földmives legények kö­zött folynak le, intelligens em­berek bántalmazása ittlétem alatt csak a lapban is megjelent egy esetben fordult elő, mely­nek megítélése az illetékes bí­róság feladata. Egerben vasárnapokon és ün­nepek alatt a város belterületeit elözönlik a sétáló földmivesle- gények és leányok tömegei, akik a szőlőhegyeken munkában töl­tött napok után szórakozásra irányuló vágyaikat így és itt vélik kielégíteni. A sétahelyül ^választott utcák szűk voltából következik azután az, hogy a sétálók zsúfolt tö­meggé formálódnak, melyben egyesek hangosabbá vál­nak, a felelőtlenség érzete s a hat napon át felgyülemlett ener­gia mindjobban fokozza ezt a hangulatot. Ilyen hangulatban hamar ellentétek alakulnak ki a sétálók között, vagy pedig a balkáni eredetű vérbosszú eny­hébb formájaként egy régebben adott pofon visszaszármaztatása végett megakadályozhatatlanul elcsattan egy-kőt pofon, vagy működésbe jön a kés. A tettes azonnal kézre kerül, de a vere­kedést meg n6m történtté tenni már nem lehet. Ez az úgynevezett »szórako­zás« természetesen telítve van olyan motívumokkal, amelyeket jobb ízlésű ember nem szívesen szemlél és hallgat, de viszont amelyek még nem ütköznek tör­val s a jő példa szuggeeztiv erejével. Vitézek, ezt várja Tőletek az ország népe, amikor a lelkek glédába állnak, hogy kitüntetés­iek ünnepét rátok köizöntsék. Veterán. vénybe, vagy rendeletbe s igy ellenük eljárni törvényesen nem lehet. A modortalanság meg­szüntetése pedig a szülők és ne­velők kötelessége, CBak nekik van módjuk és alkalmuk erre. Az utca mindenkié! Ameddig tör­vényes ok arra nincsen, senki- sem akadályozható meg abban, hogy valamely köztéren, utcán elhaladjon. Amennyiben a város közönsége ezen állapotok radi­kális megszüntetése céljából tör­vényes jogszabályt alkotna, a legteljesebb készséggel végre­hajtatom azt. A volt városi rendőrségnél szolgált egyénektől nyert érte­süléseim szerint Egerben a né­zeteltérések, elintézésének a bics­kázás és verekedés évtizedek őta szokásos módja volt úgy, mint sehol az ország többi ré­szeiben. S hogy ennek hire van az egész országban legjobban igazolja az, hogy Egerbe tör­tént kiküldetésemkor, illetékes felettes hatóságaim külön is fel­hívták figyelmemet az egri legé­nyek virtuskodásaira. Nem áll módomban az erre vonatkozó írásbeli adatokat is megszerez­nem, mert azok a kommunizmus alatt állítólag elkallódtak, az 1920. évtől kezdödőleg azon­ban írásbeli adatokból kimutat- hatőlag folyton csökken a vere­kedések és bicskázások száma, amit a kórházi igazgató-főorvos úr szóbeli nyilatkozata is igazol. Hogy az évenkinti csökkenési szám nem feltűnően nagy, az a háború, forradalom, kommuniz­mus okozta s más téren is ta­pasztalható eldurvulásra vezet­hető vissza. Az előforduló verekedések megakadályozására minden tör­vényes és megengedett mód a legteljesebb mértékben ki van merítve. Erről szívesen nyújtok információt a hozzám forduló ér­deklődőknek. Minden ember mellet nem áll­hat rendőr [s igy a verekedni szándékozók mindig megtalál­ják az alkalmat ahhoz, hogy a rendőrtől távol hajtják végre tettüket, azonban a tettesek ki­vétel nélkül minden esetben vagy azonnal be lettek kísérve, vagy kilétük kiderítése után törvényes hatóságuk elé állitattak bünte­tésük elnyerése végett. Az idő múltával a körülmé­nyek és viszonyok is megvál­toztak. A pandúr korszakban szokásos intézkedési módok leg- enyhébbikének használata, ma a legszigorúbb megtorlást von­ná maga után. A közönség kö­zül is nagyon sokan a legdur­vább szavakkal támadnak rá a kötelességét teljesítő rendőrre, ha ez valamely szabálytalanság elkövetéséért figyelmeztetésben részesíti, de ugyanazon egyének kifogásolják azt, ha a rendőr adott esetben másokkal szemben nem alkalmaz fenyitő eszközö­ket, hanem higgadtan, önmagát mérsékelve jár el. A nevelésre hivatott szülők és nevelők munkáját nem pótol­hatja semmiféle erőszakos in­tézkedés. A tettesek kiderítése mindig, a keletkezőben lévő vere­kedések megelőzése pedig nagyon sokszor megtörténik, de az igazi megelőzés — vallásos, becsüle­tes ifjak felnevelése, akik neme­sebb szórakozást találnak az ut­cai csatangolásoknál — már nem a rendőrség feladata. — Ezeket mondotta a közönség megnyugtatása végett a tanácsos és egyúttal kijelentette, hogy az egri m. kir. államrendőrség min­den tagja az állami rend, sze­mély- vagyon és közbiztonság megtartására minden lehetőt el­követ és hivatása tudatában kö­telességét, teljesíti. Az Egri Városfejlesztő R. T. rész­vény-többségének megszerzése. Már három cikkemben foglal­koztam a Városfejlesztő R. T. birtokában levő kincses fürdőink visszaszerzése ügyével. A leg­fontosabb és legsürgősebb teen­dőnk, a részvénytöbbség meg­szerzése. Erre a kilátások ezelőtt t két hőnappal megvoltak, de saj­Az egri bicskázásokról és verekedésekről. Az egri állami rendőrkapitányság vezetőjének érdekes és meg­szívlelendő nyilatkozata a rendről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom