Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-05-03 / 99. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1925. május 3 Olcsósági hullám. Ahol 240 ezer korona egy ele­gáns muesseline női ruha, 100 ezer korona egy egy szép pá­risi női kalap, 90 ezer korona egy mousselin pongyola, 100 ezer korona a szép női cipő, 150 ezer korona a divatos férficipő Eger, május 2. Ezeket a hangzatos reklám­árakat olvassuk egy újság hir­detési rovatában. Eláll a léleg­zetünk. Minden pénzünket ősz- szeszedjük, hisz ilyen árak mel­lett élvezet vásárolni az utolsó garason is. 25 ezer korona egy gyermek­kalap, 60 ezer egy 13 éves le­ánynak való ruha, 55 ezer ko­rona a divatos legszebb »casa- quin«, aminek csak a láttán is felragyog a hölgyek 8rca. 500 ezer korona a legszebb satin női köpeny, 500 ezer korona egy komplett túrista öltöny. Ez még semmi 1.400,000 ko­rona egy teljes ebédlő készlet. Egy miliiő korona, egy háló­szoba garnitúra. Ezt mindenki megfizetheti. Most már könnyű nőíülni is. Elő az utolsó krajcárral is. Gyerünk vásárolni ! Itt az ol- csőaági hullám. Igaz. Nézzük csak melyik ke­reskedő hirdeti ezt. — Egy pá­risi cég. Nem is magyar újság­ban, hanem a Le Journal-ban, Párisban. Da koronákra átszá­mítva valók a fenti árak. Az olcsóság most Párisban hullám­zik. Ntm hiába mennek el bo- kaű Egerből is cda mostanában. Mint a muh őszön Becsbe. (Rire.) A helyi érdekű vasutak tarifája. A miskolci Kereskedelmi ób Iparkamara általános érdekű akciót indított az egységes ta­rifa ügyében a vicinális vasutak mai abnormisan magas külön tarifája ellen. A helyi érdekű vasutak magas tarifája, mely jő konjunkturáju időkben is erősen érintette a vonalaikon fekvő vállalatok ver­senyképességét, a mai rendkí­vüli nehéz viszonyok között már egyenesen létüket támadja meg. Úgy ezen érdekeltségek, mint a vasutak érdekeit helyesen fel­fogva, a kamara felterjesztést intézett a kér. ministerhez és a Máv. igazgatósághoz, hogy al­kossanak meg egy oly egységes tarifát, amely kiküszöbölné az egész gazdasági életre hátrányos oly tarifa egyenetlenségeket, me­lyek közül csak a legfeltünőhbe- bet kiragadva lehetővé teszik, hogy a tégla szállítása 673*/»-al, a terméskőé 90%-al, a cementé 72.7%-kal, az épületfáé 95.5%- kal, tehát az építési anyagok szállítása átlagosan 81 4%-kai, a boré 70*/o ksü drágább egyes vicinális viszonylatokban, mint a Máv. vonalain. A Kamara vé­leménye szerint ez az állapot nem tartható tovább és felhívta a kereskedelmi miniszter figyel­mét az itt számításba jövő or­szágos gazdasági érdekekre, amelyektől különben sem vá­laszthatók külön a vasutak for­galmi érdekei. Két évi börtönre Ítélték a feles ég gyilkos egri malommunkást Április hő 30-án tárgyalta az egri kir. törvényszék Prettenhof- fér tanácsa Búja György egri malommunkás bűnügyét, aki —- amint azt annak idején megír­tuk, folyó év március hő 9-én hajnalban feleségét, Mackó Má­riát előzetes dulakodás után tá­madt erős felindulásában négy késszúrással megölte. A vádat dr. Cserba Béla kir. ügyész képviselte, ki erős felin­dulásban házastárs ellen elköve­tett szándékos emberölés bűn­tette miatt emelt vádat Buja György ellen. A főtárgyaláa folyamán azon­ban az ölési szándékot nem ta­lálták bebizonyitottnak, mert a vádlottnak az a védekezése, hogy őt a sértett kétezer orrbavágta s így súlyosan bántalmazta —az orvosi látlelet tanúsága szarint is — bizonyítva lett és ő erős felindulásában, az épan kenyér­vágás céljáből elővett zsebkés­sel, de ölési szándék nélkül többször a sértett felé szűrt. Ezek figyelembevételével a kir. törvényszék Buja Györgyöt halált okpzó súlyos testi sértés bűntettében mondotta ki bűnös­nek, nem látván bebizonyitott­nak az ölési szándékot és két évi börtönbüntetésre Ítélte. Ebből a vizsgálati fogsággal 1 hőnap és 20 napot kitöltöttnek vett. A védő enyhítésért, az ügyész pe­dig a vádtól eltérő minősítés miatt fellebbezett. Országos Szövetséget alakítottak a magyar méhészek. A magyar méhészek és azok egyesületei, a szegedi és a győri méhészegyesületeK kezdeménye­zésére ez év elején Győrött tar­tott gyűlésükön elhatározták, hogy a magyar méhészet inten­zív szolgálatába egy országos szövetséget állítanak. A Méhé­szek Országos Szövetsége, Bu­dapest székhellyé!, ez évi junius hő elsején, pünkösd másodnap­ján, Győrött tartja alakuló nagy­gyűlését, melynek előkészítésével a Győr és Győrvidéki Méhész Egyesület lett megbízva. Az egyesület elnöksége fel­hívja a még nem jelentkezett egyesületeket a csatlakozásra ős hogy az alakuló nagygyűlésre az összes egyesületek küldjék el delegátusaikat. Az egyesület elnöksége föl­kéri még az egyesületeket, hogy május hó 20-ig delegátusaik részvételét, azok lakásigénylését is Páder Ferenc egyesületi el­nöknél (Győi) okvetlen bejelen­teni szíveskedjenek. A szövetség alakuló nagy­gyűlésével kapcsolatosan nyílik meg a győri egyesület minta és kísérleti méhésztelepe amelyre a földmivelásügyi minisztert is meghívták. A terméskilátások. A Faluszövetségtől nyert érte­sülések szerint a Tiszántúl és Dunántúl jobb termőföldjein 7— 8 métermázsás átlagtermésre le­het számítani. Ebbsn ez esetben búzában a terméshozam 16 mil­lió métermázsa lesz, azaz har­madfél millió méíermázsával több mint tavaly. Ennek értéke a je­lenlegi árak figyelembevétele mellett 75—80 millió arany­korona. — A cukorrépatermés gyengébb lesz valamivel mint tavaly, de felülmúlja a 10 évi átlagoshozamot. A dohányter­més jónak ígérkezik a bevetett terület is 4000 holddal nagyobb mint tavaly. Körzeti (ray&n) vasúti bérletjegyek kiadása. Miután a m. kir. államvasutak által ezidötzerint kiállított, a máv. összes vonalaira érvényes bérletjegyek magas árát (600— 800 arany korona) a kereskedők és iparotok, a jelenlegi mostoha kereseti viszonyok között meg fizetni nem képesek, de azokra az üzletemberek legnagyobb ré­szének szüksége sincs, miután üzleti működésűk csak egyes vonalakra, illetve szüköbb kör­zetre szorítkozik, a miskolci Ke­reskedelmi és Iparkamara ismé­telten előterjesztést tett a keres­kedelmi miniszter úrnak az iránt, hogy az államvasutak igazgató­ságát az 500 és 1000 kilométeres távolságra érvényei u. n. körzeti (rayon) bérletjegyek kiadására utasítsa, amelyek a külföldön már régen ba vannak vezetve s olcsóságuknál fogva nagy keres­letnek örvendenek. Borzalmas vihar Oroszországban. Moszkva,, május 2. MTI. Több kormányzóságban borzalmas !vi- har pusztított, amelyben sok em­ber életét vesztette. Az áldoza­tok sz mát eddig nam sikerült megállapítani. A házi álatok kö­zül is nagy számban estek ál­dozatul a viharnak. Elszaporodtak a patkányok az elrabolt Vág mellett. Budapestről jelentik: A Ma­gyar Curir írja. A felvidéki la­pok komáromi jelentése szerint a Vág ős Duna medencíje kö­zött veszedelmesen elszaporodott a patkány hodek vagy más né­ven pézsma patkány, amelyek a házi állatokban, aprővadakra, halakra egyaránt nagyon vesze­delmes. A Mese kuiturdéiutánja iránt ig6n nagy az érdeklődés. Derék foot- balieiáink el is követtek mindent, hogy a közönség jől érezze ma­gát ezen az utolsó kultur dél­utánon. Kipróbált szereplők lép­nek a színpadra • ez biztosítja a sikert. Veres Béla szaval, Eiohbrun Gyula magyar da­lokat ad elő Eichbrua Sárika zongora kísérete mellett, Duci bácsi hegedű szőlőt játszik, a footbalista műkedvelők pedig Herceg Ferenc Péter és Pál cimü vígjátékát adják elő. Ennek a szereplőit nem áruljuk el, majd nézze meg őket a közönség. Annyit megsúgunk, hogy a Mese két legrosszabb footbalistája játsza a főszerepet. A kultur- déiután kezdete 4 órakor lesz. A 8000 koronás uszoda. Kaptuk a következő levelet: Tek. Szerkesztőség 1 Ne tessék túlzásnak venni, ha azt írom, hogy szinte megdöb­bentett az a hír, melyet b. lap­jukban olvasok: egy fürdés az uszodában 8000 korona!! Mi szegény hivatalnokok, kik alig alig várjuk az uszoda megnyi­tását — hogy ott új erőt merít­sünk a nehéz munka folytatá­sára — ilyen formán teljesen ki lepzünk zárva onnan. Hogy gon­dolja ezt a t. Városfejlesztő? Az uszodát — megfigyelésem szerint tulajdonbőpen a közép­osztály — hivatalnok és hasonló polgárok veszik igénybe. A gaz­dag emberek a nyári hónapokat nem itthon töltik. Hát mi raj­tunk akarja beszedni a drága építkezést? Honnan vegyük mi elé azt a tenger pénzt, amibe egy nyáron át az uszoda kerülne — egy mondjuk 5—6 tagból álló családnak? A sajtónak úgy mondják, nagy a hatalma. Ezen hatalmánál íogva kövessen el az »Egri Népújság* minden le­hetőt, hogy a Városfejlesztőt jobb belátásra birja. Tartsa napiren­den ezt a kérdési mindaddig, e.mig 2—3000 koronára redukálja a fürdés árát. Egyébként ha a Városfejlesztő t. igazgatósága számadást csinál, hogy mikor jön ki jobban —ha drágán adja az uszodát és majd kevesen járnak — vagy ha ol­csón adja és tömegesen fognak járni, maga is ba fogja látni, miszerint így nemcsak a közön­ség érdekét, de a maga jől fel­fogott érdekét is jobban - szol- gélje. Dixi ét salvavi . . .­Mär eleve ia hálás köszönetét mondunk az »Egri Népujság«- nak érdekünkben kifejtett ered­ményes munkásságáért. Vagyok kiváló tisztelettel. X. HÍREK — Eger, 1925. május 3 — A tavasz az élet színeit festi rá a fakő csirákra o valahogyan rákap­csolja a lélek képességeire is a keltő és mozgató erőket. Gyor­san indul a tel taposómalmának unottas, lapos kereke *s az ész­garat é* ezívszita kombinált má­jusi munkája: a hivés, remény­lés, szeretés (életbölcseleti táp­szerek) kikristályosításával kez­dődik. * Aki hit nélkül él, szürke homok­bányák örömtelen napszámosa. A reménytelen szív nem ér többet, mint a kiégett villany- körte. Szeretet nélkül minden böl- cierégünk: halottaskamrák gyer­tyafénye. Kádár József. A zirci apát Egerben. Dr. Wer­ner Adolf zirci apát az egri ciszterci rendház látogatására f. hó 2-án este 8 órakor, Peszeszér Asztrik apáti titkár kíséretében, városunkba érkezett. Járási értekezlet. Az egri járás községi jegyzői ős birői ma dél­előtt a vármsgyeházán Okoli- csdnyi Imre főszolgabíró elnök­lete alatt járási értekezletet tar­tottak, melyen a folyó ügyeket tárgyalták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom