Egri Népújság - napilap, 1925/1

1925-02-14 / 36. szám

Ära 2000, vasárnap 2500 korona

Eger, 1925. február 14. szombat. XLII. évf. 36 sz.

Fehér koporsók

juttatják eszünkbe a fekete végzetet s az emberi tudatlanságnak a gonoszsággal párosult sötét mélységeit. Nincs szomorúbb beszámoló annál az újságunk harmadik oldalán meghúzódó hétről-hétre megjelenő anyakönyvi kivonatnál: meghaltak : Kovács Pistike 2 éves, Nagy Erzsiké 8 hónapos, s így tovább, hétről-hétre megdöbben tő számban szívet szorító variációkban : 1 éves, másfél éves, 10 hónapos, 8 napos letört bim bők, soha ki nem feslő embervirágok.

Mi lesz ebből ? Kérdi az aggódó magyar szív, a nemzet sorsán tépelődő lélek s sóvárogva keresi a gyógyító írt a gyermekhalandóság pusztítása ellen. Hiszen a «sötét bŰD,» ami úgyis oly mélyen beette magát egyes vidékeken népünk velejébe, s az •egyke» meg a «kettöcske» oly veszedelmesen kezd pusztítani nemzetségünk életerdejében» hogy minden aggódásunkkal s segítségünkkel azok felé kell fordulnunk, akik a pestis-mentalitásból élve kerültek ki, megpillantották Isten szép világát, de szerencsétlenségre nedves, hideg odúkban, babonás, tudatlan, gondatlan Bzülök környezetében, örökölt bajok átkától megverve próbálják tengetni kezdődő kicsi életüket.

Mi kellene ide? Ide Botond vezér csatabárdja kellene, amivel be lehetne zúzni a parasztházak tenyérnyi ablakait, amelyeken még nyáron sem megy be elegendő napfény és levegő, hogy a téli betapasztásről ne is beszéljünk, ide egy nagy-nagy társadalmi tömegmozgalom kell minden arravalő embernek a maga körében munkálkodó apostoli buzgalma kell, hogy a babonának és tudatlanságnak még mindig erősen állő bástyáit személyes felvilágosítások, ismeret terjesztő előadások, iskolázások röpiratok özönével lépésről- lépésre bevegye, ide a kormány- hatalom erőteljes intézkedései kellenek, minél előbb és minél sürgősebben, nehogy a 12. óra a halálharangot kongassa meg felettünk.

A tüdővész terjedése, az alkoholnak államilag biztosított uralma, a prostitúció burjánzása, mind-mind kicsiny fehér koporsókat töltenek meg s hintik tele a temetőket apró keresztekkel. Pedig ha ezek a keresztek nem csupán a temetői fejfa formájában állanának népünk szemei előtt, hanem a Krisztus tanításait lesugárző szent kereszt alakjában s annak árnyéka alatt élne, mennyivel több életet lehetne felnevelni Isten hasonlatosságára s dicsőségére.

Űnos-uotalan hangoztatott jelszó: nemzetünk sorsdöntő óráit éli! A nagy területi veszteségek után ily mindennapos lélekvesz- tesőgek mindmegannyi vesztett csatát jelentenek. Pedig a most

lehunyó csillagoknak «akkor» (mindenki tudja, hogy mikor!) lángsugarű, égő lelkű napoknak kellene lenniök, hogy megérleljék és learassák a nemzeti fel' támadás szent gondolatát.

Deák Ferenc mondta: «Oly kevesen vagyunk, hogy meg kellene kegyelmeznünk sz apagyilkosoknak.* Mi azt mondjuk: Oly kevesen vagyunk s oly soknak kellene lennünk, hogy meg kellene kegyelmezni az ártatlan édes apró gyermekeknek és erős sudár fává kellene növeszteni őket — minden bűn, minden babona, minden elmaradottság ellenére is maradék erőink teljes megfeszítésével.

Dr. Urbán Gusztáv.

Eddig csak demagógiára használták a földreformot.

A forradalmi elemek a falura vetették magukat. — Héjj Imre a szőllösgazdák súlyos helyzetére kér segítséget a kormánytól. — A földmivelési tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása.

Budapest, február 13. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 óra után nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Folytatják a földművelésügyi tárca költségvetésének tárgyalását.

Reischl Richárd az első felszólaló. A földmivelésügyi minisztérium tisztviselőinek statusrendezését sürgeti. A műszaki tisztviselők részére hasonló elbánást kér a jogvégzettekkel. Szükségesnek tartja a vadászati törvény revízióját. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a nemzetgyűlés kötelezze a kormányt, hogy a vadászati törvény revíziójáról junius 30-ig törvényjavaslatot terjesszen be. A költségvetést elfogadja.

Meskó Zoltán : A földmívelér- ügyi miniszter expozéja sok szép dolgot tartalmaz. Ha ez mind megvalósulna, amit igér, jobb reménnyel nézhetünk a jövőbe. A fősulyt a földreform végrehajtására kell helyezni. A föld- reformot eddig demagógiára használták. A sötétben bujkálők megkezdték a szervezkedést és kiadták a jelszót: <Ki a faluba !• Huszár Károly : «Ä* a faluból!> Meskó Zoltán : Kéri a kormányt, kövessen el mindent, hogy a

társadalom kirobbanásának elejét vegye.

— Arra kéri a minisztert, fordítsanak nagyobb gondot a kis- bérlők igényeinek kielégítésére. Lehetővé kell tenni, hogy a kis- haszonbérleteket a bérlök kiválthassák. A költségvetést nem fogadja el.

Pintér László : Sok tekintetben osztja Meßko Zoltán nézeteit, ő is megállapítja, hogy a vidéken teljes agitáció indult meg a szociáldemokraták részéről, akik a földreform követelésével első sorban már felismerték a földreform-demagógia erejét. A kormánynak fokozottan és éber figyelemmel kell kisérni a helyzet minden jelenségét ami a faluban lejátszódik. Egészséges és erőteljes szociálpolitika legjobb ellenszere az agitáciőnak. A költségvetést elfogadja.

Beck Lajos rámutat arra, hogy a mezőgazdák jelentőséga Cson- kamagyarországon a régi Magyarországhoz viszonyítva igen nagy mértékben emelkedett. Ezzel szemben ma a mezőgazdák súlyos válságban vannak. Felvilágosítást kér a földmivelési minisztertől a vagyonváltságföl- dek felhasználását illetőleg.

Sürgeti a mezőgazdasági hitel megoldását. Ennek érdekében a körzeti hitelszövetkezetek felállítását kivánja. A költségvetést nem fogadja el.

Kálmán István a haszonbérietek problémájával foglalkozva kijelenti, hogy a kormánynak a buzaalapot aranyalapra kell átváltoztatnia és meg kell szüntetni a bűzavalutát. A költség- vetést elfogadja.

Rákóczy Ferenc hosszasan indokolja, hogy a passzivitást feladta. Reméli, hogy az ellenzék passzivitásával kiharcolja a választójog titkosságát. Majd a Duna—Tisza közötti csatorna kiépítését sürgeti. A költségvetést nem fogadja el.

Héjj Imre egyedül a szőllőbir- tokosok helyzetével kíván foglalkozni. Az ország megcsonkítása következtében erősen csökkent a borfogyasztás. De súlyosan mérsékli a borfogyasztást a fényűzési forgalmi adó is. A szőllösgazdák mai súlyos helyzetében szükségesnek tartja a rézgálie vámjának leszállítását. Legszükségesebb azonban, hogy olcsó hitelt kapjanak a szőllő- birtokosok.

— Kéri azt is, hogy a Nemzeti Bank az árúváltókkal egyenren- guaknak fogadja el a szöllóbir- tokosok váltóit. A költségvetést elfogadj e.l

Farkas Tibor beszél ezután, aki nem fogadja el a javaslatot. BBBSäBMffiBBMBBBBBSBBB—M

Románia nagyobb összegű jóvátételt követel Németországtól, mint a háború előtt egész Oláhország nemzeti vagyona volt.

Berlin február 13. (Wolff).

A Deutsche Allgemeine Zeitung vezércikkben foglalkozik azokkal a jővátételi követelésekkel, melyeket Románia legújabban Németországgal szemben támasztott, bár ezeknek a követeléseknek még a versaillesi szerződésben sincs semmiféle alapja. A legmeglepőbb azonban a dologban az, hogy Oláhország a németektől 31 milliárd arany leit követel jóvátétel ci- móa, holott a háború előtti Romániának égész nemzeti vagyona nem tett ki nagyobb értéket 20 milliárd arany leinél.