Egri Népújság - napilap, 1924/2
1924-10-24 / 246. szám
Ára 1500, vasárnap 2000 korona. Eger, 1924. október 24. péntek. XLI. évf. 246 sí Előfizetési díj postai szállítással agg hóra . 35.000 K [ Égési ét félévi előfizetést éegstééne 105.000 K I — nem logadmnk el. ----P OLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : BBEZNAY IMRESzerkesztőség: Eger, Licenm. kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. A nemzeti sajtó. Eger, 1924. október SS. A sajtó a társadalom élő lelbiismerete. Tanít és nevel; bírál vagy ostoroz ha kell. A sajtó hatalom, erő, mely sokat használhat a nemzeti célok szolgálatában, de tömérdeket árt, ha lelkiismeretlen toll sorakoztatja a nyomdabetük harcos falanxait a nemzeti törekvésekre nézve idegen, káros érdekek szolgálatára. Hogy milyen erő, milyen hatalmas tényező a sajtó: szükségtelen példákkal bizonyítani. Elég rámutatnunk arra az elvitathatatlan tényre, hogy a világháború sorsának eldöntésénél a rajvonalak, gyilkoló fegyverek, pusztító gázok és a hadi- technika szörnyű alkotásai mellett fontos része jutott a sajtónak is, mely — amint láttuk — túl a lövészárkon, keresztül az egymással szemben álló hadseregeken, be tudott hatolni a fedezékek rejtett zugolyába. Odaférkőzött a küzdő katona leikéhez, meggyöngítette a harcosoknak puskát szorongató kezét s éket vert a csapatok fegyelmének páncélján is az újság betűkből robbanó ellenséges gránát. Gondoljunk csak azokra a röpcédulákra, amelyekkel repülőgépekről egymás rajvonalait árasztották el a szemben álló felek. De gondoljunk azokra a lapokra is, amelyek hazai főidről keresték föl a katonát, anyanyelvén, sorok közé rejtett méreggel kezdték ki a raj vonalak lelkét. Bizonyított tény, hogy a front felbomlasztásában az ellenséges sajtót élénken támogatták a hazai sajtó forradalmi szellemű orgánumai is pokoli törekvéseiben. A forradalmak előkészítésében, — ez is vitán felüli igazság már, — az ellenséges érdekek szolgálatába szegődött sajtó vitte a döntő szerepet. Nem akarunk feltépni már gyógyulásnak induló sebeket; nem akarunk me- mentót kiáltani azok felé, akik a sajtó hatalmával kövezték a forradalom vörös kocsijának útját a magyar földön, de igazságot elhallgatnunk még sem szabad. Mert ha valaha, — akkor a fegyveres háború befejezése után bontakozott ki a sajtó fontos szerepe, amikor a harc a raj- vonalakból a diplomácia asztalaira tolódott el s ott folyik elkeseredetten, életre, halálra. Látjuk, tapasztaljuk, hogy ellenségeink sajtója milyen lázas munkát fejt ki ellenünk. A reánk szórt rágalmak özöne jórészt a sajtó csatornáin zuhogott nemzetünkre. Bizony, nagy részben ennek a sajtónak köszönhetjük mai nyomorúságunkat, országunk feldarabolását, az egész Tria- 1 ont békét. A sajtóban ellenünk folyó harcot elsősorban a sajtó fegyvereivel verhetjük vissza. Fontos nemzeti érdek, hogy a magyar igazságért küzdő sajtó minél erősebb minél szervezettebb, tökéletesebb legyen. De nemcsak azért kell a nemzeti sajtószolgálatot kiszélesítenünk, megerősítenünk, hogy az ellenünk folyó támadásokat kivédhessük, hanem azért is, hogy a művelt, tárgyilagosan gondolkozni és ítélni tudó s akaró külföldet a magyar nemzetet ért súlyos igazságtalanságról meggyőződ- tethessük. A meggyőzésnek szinte egyedül álló eszköze a sajtó. Ez az az út, melyen kereeztül a külföld előtt megismertethetjük kultúránk értékeit, tudományos és művészeti téren kivívott eredményeinket és bizonyíthatjuk, hogy Magyarország feldarabolásával egy évezredes nemzeti kultúrát dobott az európai diplomácia ebek harmincadjára. A sajtó az a tükör, melyből megláthatják, akiket illet és érdekel, hogy a trianoni béke a Balkán határát a Duna vonaláról a Kárpátokig tolta fel, s tűzfészket szított Közép-Eurőpa szivében. «mM«' MMM» A külföld felvilágosítása mellett nagy- fontosságú feladat bárul a nemzeti sajtóra a csonka haza határain belül is. Itt csak szinlegea a béke, de a lelkek mélyén elkeseredett harc folyik. Világnézetek, egymással szemben álló törekvések viaskodnak itt, mert a trianoni határok felborí- tetták a lelkek békéjét is. A reánk szakadt nyomor és már emberinek nem is mondható életünk ezernyi keserűsége a társadalmi osztályokat egymás ellen uszítja. Bajaink okát egymásban keressük, ahelyett hogy annak igasi forrására, a bennünket tönkre juttató trianoni békére gondolnánk. S a lelkekben dúló ilyen ellentéteket a sajtó egy része örömmel használja fel önös politikai céljai érdekében. A nemzeti sajtö feladata idebent el- csitítani a lelkek harcát, elsimítani az ellentéteket s a nemzet minden becsületes tagját beállítani a jobb jövőnkért küzdők soraiba. í!v "íhfl|V*~ •«a-is —-ssr Megalakult az Országos Demokrata Szövetség. Budapest, M. T. I. A nemzstgyűlés | mai ülését 11 érakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Az elnöki előterjesztések után bejelenti, hogy Hegymegi Kiss Pál napirend előtti felszólalásra kért és kapott engedélyt. Hegymegi 16 képviselő-társ* nevében és megbízásából bejelenti az Országos Demokrata-Szövetség megalakítását. Hegymegi Kiss: Követeli az általános, egyenlő, titkos községenkinti választójogot, a választás szabadságának és tisztaságának intézményes biztosítását és ezen az alapon új választások elrendelését. Az államforma kérdését népszavazás döntse el. Az államfő hatalma törvényhozási úton rendeztessék. Követeli a demokratikus közigazgatást, a jogegyenlőséget, a sajtószabadságot, az egyesülés és gyülekezési jog biztosítását minden társad Imi réteg és foglalkozási ág számára egyenlő jogi alapon. Követeli az esküdtszékek visszaállítását, az internálás és rendőri jelentkezések megszüntetését, az igazságtalan adónemek és vámok eltörlését, az emigráció likvidálását. Követeli az igazságoi, gyorsan végrehajtható földreformot. Törvényes intézkedést kér a munka- nélküliség és drágaság ellen. Követeli az elboesátott tisztviselők ügyének revízióját, demokratikus külpoli- kát és a trianoni szerződés békés úton való rendezését. Azután Vázssnyi Vilmos beszél : Mielőtt a javaslat bírálására térne, kijelenti hogy as előtteszőlő által felolvasott prog- rammot magáévá teszi, azután hosszasan bírálja a fővárosi törvényjavaslatot. Hibája a javaslatnak, hogy nem nevezi meg, hogy egyes közigazgatási testületek hány képviselőt küldenek a törvényhatósági bizottságba. Helyteleníti a tagok kinevezé- sét, úgyszintén helyteleníti a választási jognak 6 évi helybenlakáshoz való kötését. Bírálja a választási névjegyzéket, melyből nem 4000, hanem 5000 választőt hagytak ki. Körzeti adóhivatalokat szerveznek. Eger, 1924. okt. 21. A forgalmi adó kezelése, beszedése és elszámolása tekintetében a hivatalos körök még mindig bizonyos nehézségekkel küzdenek. A szanálással kapcsolatban erre vonatkozóan rendeletet adott most ki a pénzügyminiszter, amely rendelet számos fontos újítást tartalmaz a forgalmi adó kezelése terén. A rendelet fontosabb újításai a következők : A forgalmi adót eddig ott kellett leróni, ahol a vállalat székhelye van és a forgalmi adőkezelés után járó */• rész annak a községnek javára esett, amely a kezelést végezte. A rendelet szerint ezután olyan bánya, vagy iparvállalat forgalmi adójából, amelynek ipartelepe más községben fekszik, a kezelést végző forgalmi adóhiva-
