Egri Népújság - napilap, 1924/1
1924-05-09 / 108. szám
Ára hétköznap 1000 kor., vasárnap 1200 kor. • Eger, 1924. május 10. szombat. XLI. évi 109 sz. Előfizetési díj postai szállítással Egg hóra. . 25.000 K j Égisz és félévi előfizetést Neggedévre 75.000 K 1 nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Licenm. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. nagy szüksége lenne. Maga sz állatnrezon diktálja tehát Szerbiának, hogy vesse sutba eddig követett nemzetiségi politikáját, amely az erőszak és elnyomás módszereivel akarja megfojtani a területén élő nemzetiségek eleven erejét. A történelem tanúságai mind arra mutatnak, hogy ilyen módon biztos alapot adni heterogén népességű államnak nem lehet. Az elnyomás állapota csak a dac érzetét növeli s csak jobban összekovácsolja azokat az elemeket, amelyeket a közös nyomorúság amúgy is egymásra utal Az egykori Nagy-Magyarország idejében követett nemzetiségi politika soha olyan módszereket nem alkalmazott, mint amilyenekkel most a szerbek kísérleteznek. Soha a komoly erőszak terére nem léptünk, amint a szomorú példa mutatja, még sem kerülhettük el, hogy a nemzetiségi centrifugális erő egy időre szét ne sodorja ezt a birodalmat, amelynél erősebb földrajzi egységű ország talán nem volt Európában. Ki fizesse a Duna-bizottság kárát? Bécs, M.T.I. A Neue Freie Presse jelenti: Mikor a macedón-hadsereg a Dunán való átkelést kikényszerítette, az Európai Duna-Bizottság épületeit és építmé nyeit erősen megrongálta. A St.-germain-i, versaillesi, trianoni és neuyllei békeszerződések Ausztriával, Németországgal, Magyarországgal és Bulgáriával szemben megállapította a jővátételi kötelezettséget. Az idevonatkozó tárgyalások, melyeket már 2 év óta terveznek, május 13 án indulnak meg Troumbridge angol admirális vezetésével. Ezt megelőzően Németország, Ausztria, Magyarország éa Bulgária képviselői Budapesten konferenciát tartanak, amelyen a felmerült kérdéseket vitatják meg. A lap értesülése szerint az osztrák-magyar csapatok a Dunán való átkelés kikényszerítésével szemben egyáltalán nem működött közre, úgy hogy azokat a károkat, melyek most a jővátételi bizottság tárgyalása alá kerülnek bolgár csapatok okozták. A lap kérdi, hogy Ausztriát és Magyarországot bele lehet-e venni egyáltalán a kártérítési kötelezettségbe. A békeszerződés értelmében ugyanis a kártérítési igény azokban az esetekben érvényesíthető, amelyekben a tettesek pontos megállapítása lehetséges. Szerbia bajai. Eger, 1924. május 9. A trianoni békeszerződés váratlanul naggyá növelte az előbb még jelentéktelen Szerbiát. Nemcsak Horvátországot s Magyarország jő darabját kapta meg, hanem még a délebbre fekvő területekből is jutott számára préda. Az amúgy is heves lánggal égő szerb nacionalizmus ettől a sikertől felbuzdulva, nagy álmokat szőtt a jövőre vonatkozóan s tüzzel-vassal akarta megteremteni az S. H. S. állam bizonytalan alapokon nyugvó s esetlegességekre támaszkodó egységét. Eleinte úgy látszott, hogy e törekvések elé semmi komoly akadály nem gördült, de mindez csak addig volt igy, amíg a nemrég befejezett háború következményeként még fennálló rendkívüli intézkedések életben maradtak. Amint azonban az idő követelése szerint az S. H. S. állam is rátért az oly hosszú ideig csorbát szenvedett alkotmányos élet útjára : rögtön felütötték fejüket azok a tiiáni bajok, amelyekkel Szerbia aligha tud megküzdeni, hacsak eddigi politikáján nem változtatA dolog ma úgy áll, hogy a nagy mohósággal benyelt Horvátország, amely a Magyarországhoz tartozás hosszú évei alatt kultúrában és iskolázottságban Szerbia fölé került sáli még mais,—ezeket a megszerzett erőket a bekebelezés után arra használta, hogy kikapaszkodjék abból a megalázó helyzetből, amely egy egyszerű tartomány kevésbbé díszes szerepét akarja neki juttatni. Ma valóban az a helyzet, hogy a tapasztalt Pasics minden furfangja sem elegendő arra, hogy a horvát parasztpárt vezérének, Radicsnak, hatalmát ellensúlyozza 8 ez állapot reménytelenségét a szerb miniszterelnök úgy próbálja elkendőzni, hogy a szkupsíinát elnapolta. Nyilvánvaló azonban, hogy ez nem vezethet a helyzet egészséges megoldására. Szerbia előbb-utóbb kénytelen lesz változtatásokat tenni azon a rövidlátó nemzetiségi politikán, amely már eddig is megoldhatatlan helyzetet zúdított a nyakába. S ez az a pont, ahol foglalkoznunk kell a S. H. S. állam területén élő magyarság helyzetével, amellyel a szerb kormányzat még szigorúbban bánik, mint a hor- vátokkal. Az ottani magyarok csaknem törvényenkívüli állapotban élnek és súlyos kötelezettségeikkel szemben semmiféle állampolgári joguk nincs. Nem kell bővebben fejtegetni, hogy az ottani magyarságnak ez a helyzete mennyire kínosan érinti az egész magyar közvéleményt s mennyire hátráltatja annak az igazán szívélyes viszonynak a teljes kifejlődését, amelyre pedig mind a két államnak oly Napi politika. A Nemzeti Bank alakuló közgyűlése május 17-én lesz. A részvényjegyzések pontos eredményét még nem tudják, mert a vidéki jegyzésekről szóló jelentések nem érkeztek meg. A jegyzés meghosszabbításáról szó sem lehet. A tegnapi minisztertanácson a folyó ügyeken kívül, az új büntetőnovellát és a vámtarifajavaslatot tárgyalták meg és megvitatták a kölcsönnel kapcsolatos delegációnak kijelölését is, amely közvetlenül fog tárgyalni a kölcsön felvételéről. A kormánykölcsönre még jótállókat keresnek. Budapest, M.T.I. A kormány által felveendő 100 milliós valutakölcsön garanciája ügyében a kereskedelem és magánbankok vezető férfiai bizalmas értekezletet tartottak. A valutakölcsön tárgyában a nagybankok, a nagyiparosok és a föld- birtokosok garanciát vállaltak. Most arról van sző, hogy a magánbankok és a kereskedők szintén vegyék ki részüket a garancia vállalásában. A vállalás összege 2 és V» millió arany korona. Magyarország a kisántánt tagja lesz? Belgrád, M. T. I. A Pester Lloyd belgrádi tudósítójának jelentése szerint Nincsics szerb külügyminiszter tegnap beszámolt a minisztertanács előtt arról a tervről, hogy Rómában találkozni kíván a jugoszláv külügyminiszterrel. A találkozás május 15-én történik meg. A tanácskozás tárgyának 4 pontja közűi az egyik egy kölcsönös eszmecsere Magyarországnak a Kisántánt-ba történő belépése tárgyában. A német trónörökös még most sem vesz részt mozgalmakban. Budapest, M. T. I. A Pester Lloyd írja: Berlini jelentések szerint a német trónörökös Halle-ba érkezett, hogy részt vegyen a nacionalista-ünnepségeken. A Berliner Zeitung ezzel szemben azt állítja, hogy a trónörökös változatlant Cela-ben tartózkodik és egyáltalán nem jut eszébe, hogy Hallebe utazzék. A tisztességtelen versenyről. Budapest M.T.I. A tisztességtelen versenyről szőlő törvényjavaslat életbeléptetéséről és végrehajtásáról ma miniszteri rendelet jelent meg a hivatalos lapban. A törvény május 15-én lép életbe.