Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-25 / 268. szám
Előfizetési dijak postai szállítással egg hóra . . 7000 K | Egész és félévi előfizetést Negged évre 20000 K ' •— nem fogadnak el. Ára 300 korona ,mu . • ir Eger, 1923. november 25. vasárnap. XL. evf. 268. sz. POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Telefon szám 11. A németországi események. Berlin, MTI. Az est folyamán a birodalmi elnök fogadta a birodalmi gyűlés elnökét, valamint a pártok elnökeit, hogy a kormány alakításáról tanácskozzék velük. Berlin, MTI. A birodalmi kormány alakításáról sokat írnska berlini lapok. Va- színűnek tartják, hogy a birodalmi elnök parlamenti úton fog haladni és az ellenzéki pártok, első sorban a német nemzeti párt egyik személyiségét bízza meg a kormány újjáalakításával. — Lehetségesnek tartják, hogy a birodalmi kormány megalakítására hama rosan rátérnek. Ennek a kormánynak elnöke valószínűleg Albert volt miniszter Jesz. Berlin, MTI. Az új adójavaslatokat, melyeket dr. Luther birodalmi pénzügy- miniszter már bejelentett a birodalmi ülésnek, a Vossische Zeitung jelentése szerint a legrövidebb időn belül a birodalmi tanács elé terjesztik. Azt tervezik, hogy az aranymárka számítás alkalmával decemberben, a kivetési évnegyedben, a birodalmi adó előzetes befizetését rendelik el. Januártól a vagyonadó és az örökösödési adó aranyra való átszámítását tervezik, a forgalmi adót pedig 2 és fél százalékkal emelik. A jövő birodalmi költségvetés főtételéül a lakásadót veszik számításba. Aki gyorsan segít, kétszer segít. Eger, 1923. nov. 24. Az Egri Műkedvelők Köre folyó hő j 21 én választmányi gyűlést tartott. Ennek a gyűlésnek egyik nemes határozata va lóban méltó arra, hogy megörökítsük és példaképül állítsuk azok elé, akik hasonló helyzetben — másként ctelekszenek. Ismeretes, hogy városunknak ez a kiváló kultur-egyeeüleíe a jótékonykodást is programmjába vette. Hathatósan segít más kulturális és jótékonysági intézményeket, egyesületeket etb, A Kör abban a kedvező helyzetben van, hogy saját erejéből, saját munkájából olyan anyagi bevételre tesz szert, amelyre neki nincs szüksége és amelyről lemond a segélyre szorulók javára. A nyomor és nélkülözés pedig oly nagy, hogy ha jeles műkedvelőink mindennap tartanának is előadást, akkor sem > lennének képesek arra, hogy mindenkin segítsenek. Minden választmányi gyűlés 4 — 5 kérvényt tárgyal le és tesz magáévá a leendő előadások terhére. Minden alkalommal megfontolja, hogy melyik kérvény elintézése a legégetőbb. 8—10 előadásra előre megvan a programra, hogy milyen jótékony célt szolgál, A legutolsó választmányi gyűlésen szóba került annak a lelkes kis gárdának sorsa, amely a Napközi Otthon javára legutóbb egy anyagi tekintetben teljesen sikertelen műkedvelő estét rendezett nálunk. Ez a sikertelenség oly nagyfokú volt, hogy nemcsak egyáltalán nem segített a »Napközi Otthonon«, hanem annak meglevő szerény vagyonkájából is jelentős összeget emésztett föl. Valószínűleg ez j az oka, hogy a «Napközi Otthon« ez évi áldásos működését mai napig sem tudta megkezdeni. Az a 40—50 toprongyos kis iskolás gyermek, aki ott kapott minden -télen meleg ételt, most nem kap. Nincs senki, aki segítene rajtok. Hiányos ruházatban többet kell szenvedniük a hidegtől. Délben is i haza kell menniök otthonukba, ahol talán * csak száraz kenyér van ebédre, vagy még I az sem. A választmány tagjainak lelkét meg ! rázta ezeknek a kis ártatlan, szerencsétlen I gyermekeknek sorsa és egyhangú íelkese- | déssel úgy határozott, hogy a dec. 1—2-án ' előadandó »Szabin Nők Elrablása» című j bohózat tiszta jövedelmét nem az eredetileg tervezett jótékony célra, hanem ahol legnagyobb a szükség a «Napközi Otthon« javára fordítják. Hisszük, hogy a nemes határozat a »Műkedvelők Körét« dédelgető közönség lelkében is viszhangra talál és az eddigi hathatós támogatással biztosítja az előadás sikerét ép' úgy, mint a »Napközi Otthon« kis szerencsétlenjeinek téli meleg falatját. A színdarab plakátjai tegnap már megjelentek. Z. mg! Kaaoa A szerviták harangjai. Eger, 1923. november 24. A szervita-atyák egri temploma annak idején szintén meghozta a háborús harangáídozatát s hadicélokra adta oda három szépen szóló, régi harangját. A hosszú Szervita-utca, a még hosz- szabb Cifra-hóstya, végeláthatatlan Szala- partok keresztény hiveit egyesien haranLányi Ernő. (1861—1923.) Az Egri Dalkör, melynek ez a nagy dalköltő 1892-től 1901 ig karnagya voh s mely éppen ebben az időben aratta legnagyobb sikereit, kegyeletes emlék-ünnepet rendez holnap a Lányi Ernő emlékére. A műsornak úgyszólván minden száma a Lányi remeke s közöttük van olyan is, a Végrendelet, amely még soha nem került előadásra. S bár nem lehet kétségünk, hogy úgy a Dalkör, mint az Ének- és Zene egylet minden száma a legmagasabb színvonalú művészi megnyilatkozás lesz : mégis úgy véljük, hogy a programra nem teljes. Hiányzik belőle az emlékbeszéd, vagy legalább a méltatás, amelynek föltétlenül helye lett volna ilyen ünnepi megemlékezésben. Nem célom, hogy ezt pótoljam, de mégis rá akarok mutatni legalább röviden a Lányi Ernő egri működésére, továbbá érinteni kívánom azt: mit köszönhet Lányi Ernőnek a magyar dalköltészet. Mikor Lányi 1892-ben Egerbe jött, hamarosan átvette a Dalkör vezetését Rudassy Jánostól. Ekkor készült a Dalkör az első budapesti országos versenyre. Szabadon választott darabja Lányitól volt («Tied vagyok, tied, Hazám...»), a kötött vérsenydarab pedig Poldinitól (Ébredj négy álmaidból). Dalkörünk már mintegy féléve tanulta a két verseny-darabot é* nyersen tudta is mind a kettőt. Ekkor vette kezébe a tanítást Lányi Ernő s három hónapon át, mindennapos próbákon, a lelkét beleöntve, a legaprólékosabb részekig kidolgozta. Óriási iizikai és szel- í lemi munkát végezve, a két darabnak minden árnyalatát úgy kifejezésre juttatta, hogy ahhoz fogható férfi-kvartettet még nem mutatott egyetleu dalárda sem az országos versenyeken. S Dalkörünk a két egyenlő ériékű első díj közül (Liszt és Erkel tömör ezüst szobra) az egyiket, az Erkel Ferenc szobrát, nyerte meg a roppant nagy értékű elismerésen kívül. 1894-ben Fiúméban aratott rendkívüli diadalt az Egri Dalkör. Ekkor, a régi szokástól eltérően, csak egy versenydarabot szabott meg az országos vezetőség. Az egriek Lányinak «Egy gondolat bánt engemet. . .» kezdetű férfikarával vették fői a küzdelmet és a gyönyörű alkotást gyönyörűen előadva, óriási hatást értek el s ismét az egyik első díjat hozták haza. Ugyanott énekelték az ismerkedési estélyen megint csak Lányinak egy másik, erre az alkalomra írt remekét, a «Talpra magyar» t, mellyel oly hatást értek el, hogy már ez biztosította számukra az elsőséget. Két éy múlva, 1896-ban, a millenniumi orsz. versenyre mentek dalosaink, hol ismét a Lányi darabjával (Szabolcska Mi hály szövege után: «Erősödünk, szaporodunk ...») értek el gyűjtő hatást. Ezen a versenyen, művészi érték szerint, három : csoportba osztották a dalköröket s 1. kitüntető, 2. dicsérő, 3. elismerő okleveleket adtak ki. Csak természetes, hogy az egriek kitüntető oklevelet hoztak haza a nehéz küzdelemből. A Lányi Ernő vezetése mellett voltak fenn dalosaink Budapesten 1901-bsn, amikor az «Otthon írók és hírlapírók Köréiben rendeztek hangversenyt. Ekkor is az «Egy gondolat bánt engemet . . .» kezdetű dalával értek el roppant sikert, amelyet maga az elnök, Rákosi Jenő, majd Rákosi Viktor méltatott fenomális pohárköszöntő ben, amelyekre az egriek ügyvezető elnöke, Maczki Valér dr. mondott hasonló értékű toasztot. Lányi, mint kolozsvári karmester, a ^Tavasz elmúlt, . .. kezdetű dalával lett országos hírűvé. Ezt a dalt a virágvasárnapján szokásos színész vásár alkalmával költötte 1880. táján s hamarosan szájról- Bzájra járva, országosan ismert lön ez a hazafias dal, Lányi Ernő pedig ettől kezdve egyik legkiválóbbja lett a magyar dalköltőknek. Lányi Ernő remekel a háromhangű kurjantó (echőszerű) refrain-nek alkalma zásával éppen úgy, mint Dankó Pista (. . . úgy biz’ a’, a’ biz’ a’). Sikeres művelője a betyár- és pásztor-nótáknak, melyek a nép dalköitészetének ezt a fajút tökéletesítik k nélkül, hogy elszakadnának a népiestői. A legújabb magyar dalköltők job-
