Egri Népújság - napilap, 1923/2

1923-10-12 / 231. szám

I

2

ftttltí ÍN ÉP ÜJ SAG

1923. október 12.

ft parlamentáris tyrofyddmi Konferencia ülése.

luxemburgi kamara üléstermében, ahol a vezérlő bizottságot Renter, luxemburgi állami miniszter, a távollévő nagyhercegnő és a luxemburgi kamara nevében üdvözölte. A vezérlő bizottság titkára beszámolt a május óta történtekről. A ivezérlő bizottság megállapította a teljes ülés helyét, idejét és tárgysorozatát. A legközelebbi teljes ülést a jövő év június havában Brüsszelben tartják meg és annak napirendjére a nemzetközi kereskedelmi forgalom előmozdításának számos fontos kérdésé; tűzték ki.

Budapest. MTI. A Magyar Kurír Írja :

A parlamentáris kereskedelmi konferencia vezérlő bizottsága a napokban Luxemburgban ülést tartott 22 ország képviselőjének részvételével. Ezen az ülésen Magyar- országot Hegyeshalmy Lajos nemzetgy. képviselő, nyug. kereskedelmi miniszter képviselte, akit a konferenciának Prágában ez év májusában megtartott teljes ülésén Huszár Károllyal, a nemzetgyűlés alelnökével együtt, Magyarország részéről a vezérlő bizottságba választottak be. —

A vezérlő bizottság ülését báró De Scampa belga szenátor elnöklésével tartották a

Segítenek az egyetemi ifjúság súlyos helyzetén.

Kleb6lsberg Kunó gróf kultuszminiszter október 10-én délután Karafiáth Jenő az Országos Testnevelési Tanács elnökének kíséretében meglátogatta a műegyetemi ifjúság sporttelepét, ahol a vendégeket Schimanek Emil, a műegyetem rektora és Hüettl Dezső tanár-elnök, továbbá Oláh Béla ifjúsági elnök és Proff

László báró igazgató vezetésével a nagy számban megjelent műegyetemi ifjúság fogadta A miniszter tüzetes meggyőződést szerezvén az ifjúság nélkülözéseiről, megígérte, hogy minél előbb igyekezni fog a szerinte is tűrhetetlen állapoton segíteni. Az ifjúság nevében Hültl Dezső tanár elnök köszönte meg a látogatást.

A siófoki „pech“.

Eger, 1923. okt. 11.

A veszprémmegyei Enying felé akkor sem fordult volna az ország érdeklődése úgy, mint ma, ha a világ hetedik cső dáját ott találták volna meg. Pedig ennél nagyobb, sokkal nagyobb eset... mit eset? csoda történt ott is, meg az enyingi járás Siófok nevű fürdőhelyének kaszinójában.

Az enyingi eset Siófokon kezdődött. Erre a nagyon látogatott fürdőhelyre nem feltétlenül azok mentek el, akik a Balaton háborgásában, vagy vonzó nyugodt tükrében óhajtottak gyönyörködni. Ennél' a háborgásnál és nyugalomnál sokkal nagyobb háborgások és sokkal nyugodtabb hangulatok uralkodtak ott, ahol a Sió vize a nagy tóból kiszakad. '

Hej ! A forró július végén de sokan | is kívánkoztak a magyar tenger hullámaiba, j Nos ! És akik ott voltak, azok meg a Kaszinóba kívánkoztak. A Kaszinónak is az izzasztójába, ahol csaknem háromszáz »magyar« igyekezett kiegyenlíteni azt az izzadásbeli különbséget, amit a péterpáli kászapengéskor a magyarság oroszlánrésze nem a kártyabariangok forrőságában | csöpögtet tarlószerte szét.

És azok a kártyaszobák falaik közé ! zárták a szorgalom háborgó szenvedélyétől elvakultakat, amint napi kötelességet, lelket, kedélyt nemesítő munkájokit róva, összebújtak, hogy a pénzimádás őrületével egymást játékból igen különös helyzetbe juttassák. Olyan helyzetbe, amelyik egy csöppet sem különbözik az erdei út- szélen kifosztott vándorétól.

A kártyajátéknak nevezett tárcakifosztások, mint megtiltott szerencsevadászatok ezúttal nem végződtek sem nyeréssel, sem vesztéssel. Megállóit a rendőrség gépkocsija a fürdővároska végén és egy félóra múlva kétszázhatvan dús nyereségre vadászó kártyásnak hosszúra nyúlt az ábrázatja.

Az igazoltatás után megindűlt eljárás első része, a Piatnik világ történelmében erről nevezetességre vergődött Enying város kir járásbírósága előtt úgy fejeződött be, hogy a kártyás surnmások péterpáli aratásukból 22,128.500 koronát fognak az igazságszolgáltatás mérlegének kiegyenlítésére leróni. Lesznek pedig akik százezer, mások akik hatvanezer, ismét pedig akik negyvenezer koronával szabadulnak meg a bűntudatuk lelkiismereti súlyától. És a bank!! Amire 259 pár szem, sóvár tekintete úgy vigyázott! Telje* * négymillió száznyolcezerötszáz korona bankós kincsével ! ... szintén jobb, biztosabb helyre került.

És ezután az a harmadfólszáz, barnára felsült, kártyabarlangi arató — a siófoki jó emlékek örömére odaveti a félmilliós pénzt a cigánynak, vígan, andalítóan dalolva hozzá vesztes szive mélyéből:

Hullámzó Balaton tetején Gsolnakon sohsem öltem hej ! én Kártyánkat a szerencse,

Mikor Róna meglese Elhagyta s vitte szegényt.

Megáll a német bankóprés.

Berlin MTI. A lapok ezerint a birodalmi kormány tegnap este a Ruhr-vidéki nagyiparosok tiz követelésével foglalkozott, továbbá három rendeletet adott ki, amelyek közül az első a kenyér árát szállítja le, a másik a kartelek és szindikátusok megegyezésével foglalkozik, a harmadik pedig a földvaiutabank törvénynek tervét rendeleti utón valósítja meg. A további rendelkezések a birodalmi bankjegyek nyomásának beszüntetésére, a birodalmi kiadások csökkentésére és a kivitel korlátozására fognak vonatkozni.

Társaság, amelynek Hubay Jenő, Szegedi Árpád, Valborg Svändström, Bartók Béla és még sok zenei nagyság voltak ven dégei. Zenekari kísérettel adtak elő nagy orchestrális műveket.

Vezetője volt a Szabadkai Dalegyletnek, melyet a régi Magyarország első dal egyletei közé emelt. Az egyesület a buda pesti országos dalversenyen király-díjat nyert.

A Városi Zenede vezetésétől 1919-ben vonult vissza; akkor nyugdíjazták. Azóta főleg magánoktatással foglalkozott és néhányszor vidéken adott hangversenyt. Egészen haláláig karnagya a Szabadkai Munkásdalárdának s a dalárdát minden, útjába tornyosuló nehézség ellenére első rangú férfikarrá szervezte. Utoljára 1923. február 15 én, a gyorssegély-iroda Madách- ünnepélyén.Jjátszott Lányi Ernő a nyilvánosság előtt. Dalaival és Beethowen nemes interpretálásával aratott utoljára, most már, sajnos, csak a közönség előtt emlékezetes sikert.

*

A háború kitörésével csaknem egy- időben a nagy művész cukorbajt kapott. Erős szervezete tíz évig küzdött a betegséggel és 62 éves korában még erősnek, egészségesnek látszott. Két héttel ezelőtt a vállán egy kis pattanás keletkezett, amely azután karbunkulussá vált. Operativ beavatkozás vált szükségessé és bár a műtét sikerült, a cukorbajos vér regeneráló képességének hiánya miatt, a seb elüszkö- södöit, minek következtében maga a cukor- betegség is súlyosbodott. Az üszkös *eb és acetomőrgezés ölte meg Lányi Ernőt 1923 március 10 én éjszaka 11 órakor. Szenvedése az operáció uián egyre kin zóbb volt, de eszméletét csak közvetetlen halála előtt, szombat este vesztette el. Utolsó napjainak szenvedésén dr. Halmi István, dr. Wiiheim Imre és dr. Hermann Károly orvosok enyhítettek.

Holttestét március 12-én, hétfőn, délután 4 órakor a Krajla Petra-utca 6. számú gyászházből helyezték örök nyugalomra a Bajai-uti kát. temetőben. Engesztelő sz. miseáldozatot március 13-án mutattak be lelki üdvéért a Szent Farencrendiek templomában.

*

Lányi Ernő gazdag zeneköltői működését nem lehet elég részletesen ismer tetni. Nyomtatásban megjelent müveinek opus-száma 200, de egy-egy opus-száma alatt sok sok dal húzódik meg. Egy ilyen opus szám alatt 83 mii is van. A «Tavasz elmúlt . . .» dala széles földön ismertté tette a nevét. Népdaloknak, müdaloknak, zongorára, hegedűre, zenekarra és orgonára írt müveknek egész sorát alkotta meg. Igazi hangszere mégis az emberi hang volt és legértékesebbet a szöveges müvekben alkotott. Népdalait magáévá fogadta a nép és akárhány szép magyar nótáról tudják ma még kevesen, hogy nem a nép

ajkán, hanem Lányi Ernő mélyen érző szívében születtek. Legelterjedtebb ilyen- nemű dalai:

Minek a szőke énnekem . . .; El mennék én, de nem tudom hová; Hej more, more; Nagyságos és tekintetes szolgabirő ur; Sirassatok engem-; Ha meghalok, nem visznek a temetőbe; Kalapom, kalapom csurgóra ; Volt nekem egy szép kedvesem ; Kedves babám, mért vagy olyan szomorú.

A magyar lira tarén Petőfitől, Aranytól, Tompától, Vörösmartytól, Berzsenyitől kezdve Kiss Józsefen, a moderneken keresztül egész Adyig a magyar lira legszebb termékeit komponálta meg. Nagyon nagy sikert aratott Kosztolányi Dezső: <Az

Üllői úti fák,» valamint a legutóbbi alka lommal Ady Endre: «Szeretném, ha szeretnének» cimű versének megzenésítésével. Közben zongorára, hegedűre, zenekarra írt müveket. Budapesti zenekari hangversenyeken nagy sikerrel mutatták be mü veit. Zeneszerzői működésének egyik legértékesebb része a magyar férfikari zene- irodalomban a modern stilus megteremtése. Két évtizeden keresztül az ő férfikarra írt munkái dominálták a magyar dalos egyletek műsorát. 30-nál több pályázaton nyert dijat férfikarra írt müveivel. (Petőfi: Egy gondolat bánt engemet.. . Kölcsey : Rákos nymphája, Kölcsey: A szabadsághoz, Ez a világ amilyen nagy, Piros rózsa, Sóhajtás stb.) Stuttgartban egy versenyen 600 pályázó közt dicséretet nyert; egy