Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-12-02 / 274. szám
Ara 300 korona Eger, 1923. december 2. vasárnap. XL. évf. 274. sz.j^ Előfizetési dijak postai szállítással Egész és félévi előfizetést ---- nem fogadunk el. b óra . . 7000 K Segged évre 20000 K aaaaiwmmma «lamsMKiwia POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAYIMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceam. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Ulain mentelmi A nemzetgyűlés mai ülését Vall órakor nyitotta meg Pesthy Pál alelnök és Uiain Ferenc mentelmi ügyének folytatólagos tárgyalására térnek át. A feliratkozottak közül több szónok nincs jelen a az elnök a vitát berekeszti. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedik szólásra. A vita rendjén felmerült kérdéssel, — mondta — kivánok foglalkozni. Csak azért szólalok fel, hogy pár szóban válaszoljak Kaas képviselő úrnak a mentelmi ügyben tett javaslatára. Azt mondta ugyanis a képviselő űr, bogy a mentelmi bizottság javaslatából hagyják ki azt a részt, hogy hasonló körülmények közt, szükség esetén az erre hivatott szervek kötelesek legyenek a nemzetgyűlést összehívni. A magam részéről hozzájárulok az indítványhoz, mert mi nem adhatunk utasítást erre azoknak a szerveknek, melyek a nemzetgyűlést összehívni kötelesek. Előfordulhat, hogy kormányzói kézirattal napolják el a Házat. Ezzel a kormányzó úr jogkörét sértenők meg. A megám részéről hozzájárulok Kaas képviselő úr indítványához és kérem a nemzetgyűlést, fogadja el azt. Ezután a belügyminiszter szólalt fel- Szintén röviden kíván felelni, főleg Ras- aay és Rakovszky tegnapi felszólalásaira. — Legutóbbi felszólalásomban arról beszéltem, — úgymond, — hogy a letartóztatások tányéré semmiféle törvény nem ír különösebb formulát. A kijelentésemből arra következtettek a képviselő urak, hogy valakit le lehet tartóztatni anélkül, hogy az illetőnek tudomása volna róla. Én ezt nem mondtam, hanem csak annyit, hogy nem kell az illetővel közölni a letartóztatást in expressis verbis, noha elismerem, hogy az illetőnek tudomással kell bírnia arról, hogy letartóztatják. Csak külön formulákról nincs szó. Ezeket kívántam megjegyezni. ügyének vitája. Ezután Míkovinyi Jenő szólalt fel. Vita tárgyává tették, vajion az előállításról szóló intézkedések megtörténtek-e ? Az előadó jelentése nem terjeszkedik ki erre, csupán összefoglalva mondja ki, mit lehe tett megállapítani a nyomozás során. Az azonban kétségtelen, hogy mikor Ulain i Ferenc Hegyeshalomra megérkezett, Zá- vodszky rendőrfogalmazó azt mondta ne ki, hogy nagyon sajnálom, de a képviselő urnák vissza kell mennie Budapestre. A vonatról leszállították és podgyászát elvették. Uiain mellett állandóan Makay rendőrfogalmazó tartózkodott. Mikor újból vonatra szálltak, egy rendőrfülkében he lyezkedtek el detektívek kíséretében. Ulain Ferencet képzett embernek tartom. Mind- j ezekből megállapíthatta, hogy ezek, aza- j badságá; korlátozó intézkedések. A vád- i tanács elrendelheti Ulain letartóztatását, j inig a nemzetgyűlés tiltó intézkedéssel köz be nem lép. Zárószó jogán Eckhardt Tibor szólal fel. Bizonyos vádakkal szemben akar nyilatkozni, melyek az egyik lapban jelentes meg, tudniillik a bombamerénylet szálai I a fajvédőkhöz vezetnek. Nem kíván foglalkozni ezzel a váddal és rágalommal, mert megtette az illető lap ellen feljelentését a bűnvádi eljárás megindítására, hogy a bíróság előtt igazolja be az illető lap a vádan Ruppert Rezső felszólalására kijelentem, én igyekeztem utazni Münchenbe, tehát indítsák meg ellenem is a bűnvádi eljárást. Nem titkoltam, nem is titkolom, hogy szimpatizálok a nacionalista eszmék Kel és összeköttetést fogok fenntartani minden tisztességes nacionalista mozgalommal. Azt hiszem, nem lehet hátrányára az országnak, ha lesznek emberek, akik a nacionalista mozgalommal is összeköttetést tartanak fenn. Az egri határ kincseinek pusztulása. Ok nélkül haragvó egri magyarok. Eger szép jövő előtt, Eger, 1928. dee. 1. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűlése szerencsés megoldás elé juttatta azt a kérdést, melyet az'E. N. hasábjai nem egy ízben tettek szóvá. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a város szabályozási tervét megalkotja. Mi több, ennek végrehajtásával olyan férfiút bíz meg, aki ebben a tekintetben nemcsak kiváló, de igen nagy tekintélynek örvendő szakember. Évtizedekre nyúlik vissza ez a kérdés. 1871-től kezdődött Budapest rendezése a gyönyöiű Andrássy út és a Duna hidak kiépítésével. Az 1879 iki szegedi árvíz után meg- indűlt Szeged rendezése Ettől kezdve minden magyar város észbekapott és belátta, hogy kész terv aélkű) bűn építkezni, hiszen óriási aka dályokat rakhatnak a jövő nemzedék útjába a tervszerűtlenségek. Arad, Nagyvárad, Debreczen, Szolnok és a valamennyit felülmúló Temesvár megifjúltak, megszépültek, megizmosodtak szón fejlődés hatásától, amit a rendezés előidézett A minden városok legelrettentőbb rendeílenségi példája : Gyötigyös, irtőztató áron jutott shhoz. h* gy végre szabályozzák. Szóval ez a város is megelőzte Egert. Pedig mennyi, de mennyi sürgetés követelte ezt nálunk is. Azonban hiányzott az érzék, hiány zott a pénz, amit most egy életrevaló pénzügyi művelettel könnyedén teremtett elő a városi hatóság. Olyan szép tett ez, hogy ennek örömére föl kelleue lobogózni nemcsak a várost, hanem az egész vármegyét, mert most már példa lehet e tekintetben is a székváros a jövőjükkel keveset törődő vidéki, járási székhelyek és nagyközségek előtt. Eger, a fürdőváros! Lassan kezdünk hinDi ebben is. Mert a városrendezés magában foglalja mindazokat az intézkedő sebet, amelyeknek célja az, hogy a város úgy jelen állapotában, mint jövő fejlődésé ben megfeleljen mindazon egészségi, szépészeti, közlekedési, 6tb. igényeknek, amelyek úgy a lakosság, valamint a vidék és az egész ország részéről vele szemben méltán támaszthatók. Roppant fontos kérdések kapcsolódnak ezzel. Valóságos tudomány ez, amelyet legokosabb volt ennek a munkának kiváló szakértőjére bízni. Rohamos fejlődés nyílik meg a terv életrehozatalával a város előtt. Jósolni kár, mert a jó úton haladót annyi váratlan meglepetés éri, csupa örömteljes meglepetés, ami minden jóslatnál többet ér. A Gárdonyi-Társaság Gyöngyösön. A Gárdonyi Társaság januári felolvasó gyűlését, a gyöngyösi szabadlicaális társaság meghívására, Gyöngyösön tartja meg. Ezen a felolvasó gyűlésen a Társaság részéről : Breznay Imre alelnök, Tordai Ányos dr. főtitkár, V. Veszprémy Dezső és Nemecsek Aurél tagok tart-nak előadást, felolvasást, továbbá a Gyöngyösön lakó Borsodi László r. tag , i Eger, 1923. december 1. A hajdan virágzó egri gyümölcs- termelés szomorú pusztulásnak indult. Annyira, hogy ha komolyan hozzá nem látunk a bajok orvoslásához, nehány esztendő múlva egy ép, jó gyümölcsöt termő fa sem lesz az egri határban. Hivatalos megállapítás ez és nem szófia beszéd. A gondatlanság, a nemtörő dömség, könnyelműség következtében a legkülönbözőbb betegségek annyira elcsigázták gyümölcsfáinkat, hogy már évek óta nemcsak hogy megfelelő és kielégítő termésről nem beszélhetünk, hanem szinte egyre- másra csak tűzre való az a sok fa, mely valósággal kincses bányája lehetett volna az egri határnak, a gyümölcsfa tulajdonosának,— ha gondot visel rá és megfelelően ápolja őket. Pedig hát nagy ostobaság e kincses- bányák elhanyagolása. Mert gyönyörű jövedelmet ad a bőtermő, Ízletes ! ?a,m' a kenyérmentség is a friss, egészséges gyümölcs a család aprajának, nagyjának ! És ha ennek valamikor, hát most, a nagy szegénység idején, van jelentősége. Azok, akik a nép vezetésére, nevelésére, sorsának intézésére vannak hivatva, tovább egy percig sem nézhetik immár az egri magyarok könnyelmű gazdálkodását. Azért Heves megye alispánja a földművelésügyi miniszterhez fordult kellő intézkedés céljából. A miniszter azonnal le is Küldte szakértőit, akiknek tanácsára a vármegye a gyümölcsfák védelméről szabályrendeletet fog alkotni, mely az egri határra nézve is érvényes lesz. Ezt megelőzően pedig már elrendelte az alispán, hogy a gyümölcsfákat össze beli írni fajtánkint, 1 ogy a minisztérium megfelelő mennyiségű védekező szert küldhessen a vármegyébe. Amint halljuk, ez az összeírás a hegybírák közbenjöttővel már meg is kezdődőt4.; de azt is halljuk, hogy némeiv egri magyar, a helyett, hogy az állami
