Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-25 / 268. szám
2 EttKI NÉPC JíSAü 1923 november 25. • * (' gocska hívta esztendőkig misére a jó szervita-atyák templomába. Néha hallották is, nem is a beharangozást. így a városrész hivei között az elmúlt hetekben mozgalom indűlt a régi harangok pótlására, legalább két új harang beszerzésére., A mozgalom osztatlan tetszésre talált a környék mintegy 6 — 7 ezer lakójában. Nagy buzgalommal fogtak a gyűjtéshez s már az első hetek munkája is szép eredménnyel járt. Mintegy 400 ezer korona lett a gyűjtés eredménye. Persze, ez az összeg még elenyészően csekély ahhoz, hogy valóra váljék a hős- tyaiak álma. Ma ugyanis 32 kilogramm búzába kerül a harang kilója, így csakugyan nagy és türelmes buzgalomra van szükség, hogy új harangok kerüljenek a zzerviták templomának tornyába. De ha az egri szerviták lelki gondozására bízott lakosság minden egyes tagja, legalább csak 2—3.000 koronával járul a kegyele- tes cél elérésére csakhamar meglesznek az új harangok. Hisszük is, hogy a Szervita-utca, Cifrakapu és Szalapartok stb. lakói csakhamar összefogják adni a szükséges összeget és nemsokára a szervita-atyák templomának új harangjai is hirdetik az Ur dicsőségét ! A Lányi-Emlékhangverseny. Eger, J923. nov. 24. Hétfőn este lesz az Urániában az Egri Dalkör díszhangversenye, amelyet lelkes dalosaink az Égri Ének- és Zene egylet zenészgárdájának közreműködésével rendeznek, nagynevű volt karnagyuk, az országoshírű zeneszerző és dalköltő, Lányi Ernő emlékére. óriási érdeklődés [előzi meg a hétfői estét, melynek gazdag műsorát a kiváló zeneszerző legkiválóbb alkotásaiból állították össze. A változatos és minden zenei ízlést is kielégítő műsoron két férfikari-, két zenekari szám, egy férfikarra és zongorára írott őpusz, Szokolay Lajos dr., Lányi tanítványának zongorajátéka és Pál Endre dr. szóló éneke szerepelnek. A hangverseny iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az Uránia tágas nézőtere ez alkalommal — úgy látszik — igen szűknek fog bizonyulni a közönség befogadására. (Már eddig is majdnem minden jegy elkelt.) A hangversenyen egyébként városunk előkelőségein s a különböző hivatalok és testületek képviselőin kívül jelen lesznek az elhunyt zeneszerző családtagjai is és igen sok vidéki vendég. Erre a szokatlan nagy érdeklődésre az új erőre kapott Egri Dalkör, valamint a többi szereplő méltán számot tarthat, mert a serényen folyó próbákon már &£ utolsó simításokon is túl vannak s a legszebb siker reményével néznek a hétfői ünnepség elé. — A hangverseny pontosan 8 órakor kezdődik s az egyes számok alatt az ajtókat zárva tartják. Részletes, szöveges műsorról a rendezőség gondoskodott. Mi után is kell hát a fényüzési adót megfizetni? Új értékhatár-megállapítás Eger, 1 923. nov. 24. A parádés éietnek az árát meg kell adni, ezt mindenki rendben valónak tartja. Hiszen nem szegény embernek való az úrhatnámság! Az ország mei szegénysége mellett legalább a megtépett kincstár lássa hasznát annak, hogyha egyesek fényűzően akarnak élni. Erre való a fényüzési ad5, amit egyes tárgyak után csak akkor kell ezután fizetni, ha koronaértékük az alábbi felsorolásban feltüntetettnél is nagyobb. Az értékeket ezer koronákban jelezzük. Agy — matrác nélkül — 960, pamlag 2.100, ruhaszekrény 1.400, könyvszekrény 4200, éjjeli szekrény 360, mosdó (tükör nélkül) 1.700, kredenc 3.800, konyhakredenc 800 konyhaasztal 250, konyhaüiőke 100, szőnyegek (négyzetméterenkint) 100, belföldi síremlék felállítva 1000. fórfikalapok 100 női kalapok 200, belföldi bor (literen- kint kimérve) 3, palackozva (palackkal együtt) 4 ezer korona. Ez az értékhatár egy liternél kisebb ürtartalmú palackra nézve aránylagosan átszámítandó Ha cserepalackért, vagy a palack visszaadd sával adatott el a bor, akkor 3 ezer koronás értékhatár az irányadó. Játéksze rek 25 ezer korona értékhatártól felfelé fényűzési adókötelesek. Fényűzési tárgyak, értékre való tekintet nélkül, adókötelesek. Ide tartoznak csaknem az összes hangszerek, az orgona, rézfúvó, dob kivételével. Ilyen fényűzési bára a Szentirmay Elemér (Vadasfai és zßidi Németh János) tanítványai és utánzói, aki 1863-tól szinte monopóliumszerű vezére volt a magyar dalköltésnek s tizenkét év alatt (1875—1887) ugyanannyi népszínmű dalait zenésítette (Falu rossza, A sárga csikó, Piros bugyelláris, A vereshajú, Árva Zauzska, Igmándi kispap, A vadgalamb, stb.) Lányi, bár eleinte a Szentirmay nyomán halad, mint valódi zseni, hamarosan a saját útját járja. A Lányi élete nem volt olyan egyenletes, olyan nyugodt folyású, mint a Szentírmayé. Sokat hányódott vetődött; sokat szenvedett. Mislcolczí karnagy korá- baji, mikor 18—20 éves volt, írta első dalát: »Volt nekem egy szép szeretőm.. melyhez az inspirációt Papp Dezső zene tanár és hívatott dalköltő barátsága s ugyanennek «Gyöugéd volt az én szerelmem . . .« kezdetű dala adta meg. Ez a dal már sejteti a Lányi nagy tehetségét. Itt az úgynevezett bővített népdalt alkalmazza úgy, hogy a hatodik és hetedik sorban merészen szövi, fejleszti a dallamot, mely hamarosan, bár egyelőre szű- kebb körben, nagyon kedvelné lesz. Persze nem evvel, hanem a fentebb is említett *lavasz elmúlt . . .« kezdetű dalával lesz országos hírességű. Szinte megérzi, hogy az egyházias, a templomi jelleg mennyire sajátja a régi magyar népdalnak s amit a tudós kutat és bizonyít, ezt Lányi, a valódi tehetség, azonnal nyélbeüti. A hazaszeretet himnuszszerű dala ez, telve bensőséggel, mely magasan szárnyalva, elíenállhatatlanűl ragad magával s az első Kossuth nóta rangjára emelkedik. Lelkét «ettől kezdve megihleti a szín- magyar Duna—Tisza köze és egyre-másra termeli a szebbnél szebb dalokat: Elmen nék én, de nem tudom, hová . . . , Sírtam eleget utánad . . . , Verje meg az Isten mind a két kezével. . . , Busűlsz, rózsám, hiába a szavadra . . , Édes rózsám, mért vagy olyan szomorú . . . , Olyan vagyok, mint a virág: napsugárra vágyom . . . stb., azután : Ha meg halok nem visznek a temetőbe .... Sirassatok engem . . . . stb stb. A vígabb menetű, sőt tréfás nótákban is nagyon kedveset és számos közszájon forgót alkot: Kalapom, kalapom csurgóra . . . , Nem kell a szőke enne kém .... Hej, more more . . . Nagyságos és tekintetes szolgabíró úr . . . stb. A »Hej more more . .« kezdetű nóta 1892. elején roppant nagy hatást keltett Vidor Pálnak »Apja lánya« című nép színművében. Ez utóbbi faj nagy szolgálatot tesz a magyar szellemnek, mivel melléje áll s védi az idegen vadhajtásoktól, melyek a magyar dal gyönge indáit elnyomnák. Értem a kupiókat, a budapesti orfeumok, brettlik, Zerkovitz nóták magyartalan és erkölcstelen tákolmányait. ... De nagyon elkalandoztam és mégis oly keveset mondhattam el -a Lányi Ernő dalköltészetéről, . . . Máskor talán többet és beha tóbban. (b. i.) tárgyak még a nemes fából való botok, selyem ernyők (Kloit-rnyök nem, ha nyelők nem díszes). Legyezők 1000 koronától — Ez a rendelet dec. 1- ól hatályos, tehát fel mielőbb a karácsonyi vásárra! A Islkeszkedö papság járandóságai buzavalutaban. Budapest, MTI. Dr. Ceernoch János qercegprimás legutóbbi levelében közli az illetékes körökkel, hogy a nehéz megélhetési viszonyok arra indították, hogy a lelkészkedő papok járandóságait & inai viszonyoknak megfelelően emelje fel. Azt akarja, hogy 1923. íjuíius 1-től kezdődőieg a törvények által annak idején megállapított 1000 K lelkészi és 1000 K segédlel- készi kongrua 50°/o al a vallás alap terhére búza alapon biztosítassék és a jelzett formában a thaologiai tanárok fizetése évi 30 q búza, a lelkészeké 60 q, a segéd lelkészek fizetése évi 25 q búza meny- nyiség mindenkori értékére ege'.zítessék ki. Az ellátás évi 12 — 15 q búza mennyiség értékében állapítassékmeg, melyet az ellátást élvezőtől levonnak és hogy az ellátást a plébániának nyújtsák, ezt a részt neki adják ki, de csak akkor, ha plébániai tartás címén átszámítható 12, 15 q búza levonása után a földhaszonélvezet íakar- mányjárandö&ág címén élvezett járandóság nem haladja meg a 8 q búza értékét. Mire figyelmeztet a kis leányka, aki áz utcán elvágódott? Eger, 1923. november 24. Elcsúszott és elesett a föútei sima esővizes útján egy leányka, aki nagyon igyekezett az iskolába. Kétségkívül nagy hibája az útcának, hogy úgy készült, mintha sohasem esnék az eső. Szegény leányka, úgy meglepődött! A váratlan és hirtelen helyzetváltozás lelkiállapot-változást is okozott nála. Mikor odaugrottam, hogy fölsegítsem, ő már fölpattant, de szemei könnyel voltak tele. De ki is tudna mosolyogva elvágődni az utca nyilvánosságában. Hallottam róla, hogy az északi országok hölgyeinek a járása olyan, amiben egész nevelésük kiválósága jelentkezik. Azt is hallottam, hogy az északi vidékek női az intézeti nevelésben kiváliképen azt kapják, amit a család könnyűszerrel nem adhat. Ezek között a tömegneveléssel köny- nyen nyújtható gyakorlati testnevelést, amely csak kiegészül és nem merül ki a táncoktatásban. Mert abból vajmi kevés egyensúly-gyakorlat jut a lányokra, hogy nagyobb sétákat tesznek. Ilyent a család is képes nyújtani nekik. & rendszeres gyakorlatok fejlesztik ki azt a lelki erőt. amit önbizalomnak hívnak. Azok nyújtják a megszokást, az előre nem látott, véletlen egyensúly-szünetek alkalmával szükséges izomjátékot, aminek fortélyosságát elmélettel pótolni képtelenség. A női testi nevelést, az országos fontosságú általános testneveléssel együtt, bőven tárgyalt köz- szükségként ismerjük. A síkos járda kis mártírjai olykor gondolatokat ébresztenek bennünk. És ezek a gondolatok talán nem is fölöslegesek, nem is mellőzhetők nálunk, magyaroknál, akik lelkesedünk, és olykor a fontosnál is fontosabb dolgoknál nélkülözzük az északi népek kitartását. Flöemelik a hatósági liszt árát Eger, 1923. nov. 24 A közélalmező és a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályainak javaslatára Kállay Tibor pénzügyminiszter az elmúlt minisztertanácson előterjesztette a hatósági liszt árának újból való emelésére vonatkozó tervezetét. Eszerint a kenyérliszt 500 kor., a főzőliszt 750 kor., a nullásliszt pedig 1200 korona lesz kilőnkint. Az új áremelkedés december elsején lép életbe. Az új ár már az őrlési adó beszolgáltatásával kialakűit gabonaárnak felel
