Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-11-20 / 263. szám
2 EttiU iNEFU-ISSÁU 1923. november 28. valószínűségért A Duna medencében a Krisztus békéjéért küzdésre hívatott magyarság a maga számára a keleti Fátum rokonságú Istent alkotta meg bensóleg. Zrínyi époszában Deli Vid szláv impulzust vesz át. A magyar psziché kettéhasadása a kalvinizmus egyengetöje és a kétiaten- szolgáló Géza magyarázója is. Ezek indokolják, miért nem rajzolhatott, mint magyar művész Istenhez megtért buzgalmú Ádárnot. A vergődő, istenkereső Ádám minő más ember, mint a Goethe: Schulmeister Faustja. Vucskics nagy tetszésre talált itt: ♦ Minő horribilis meg nem értése volt a magyar pszichének, hogy mindezideig Fausttal rokonítoltuk. Kisszerűség, fajunk ős eredeti alkotó képességeinek meg nem értése ez. A lét és nem lét kérdésének vizsgálatánál a francia-imádó magyarok és Katona, Vörösmarty, Csokonai tanúsítják, hogy nem az ész az Isten. A költők tanúságai szerint csak az önösnek nincs vigasztalása a földön. Madách az egész magyarságot borúitatja az Ur elé. A mar- tirsorsú magyarságot. Boldog ifjú irodalom, — fejezte be Vucskics, — mely annyi gondolat- és érzés kinccsel ível át még Arany Jánosnak életében az európai nagy szerű eszmeáramlatba.» A nagy tetszéssel és tapssal bevégződött remek előadás után Werner Adolf dr. a G. T. elnöke Papp• Farínéra a fényes csillagra való kegyeletes emlékezéssel zárta be a G. T. első felolvasó ülését. Ez az ülés, mely hét órára véget ért, korántsem volt fárasztó, ami annak köszönhető, hogy nem óriási tárgyhalmazzal túlterhelve rendezték s minden előadó élvezeteset és értékeset nyújtott úgy tartalom, mint alak tekintetéban. ... A Gárdonyi Társaságra szép és nagy jövő vár. Farkas Gyula kanonok-plébános. Eger, 1923. november 19. Tegnap, a kora délutáni órákban terjedt el Egerben a hír, hogy Szmrecsányi Lajos dr. érsekfőpásztor Eger város kanonok-plébánosává Farkas Gyula sajőládi esperes plébánost nevezte ki. A kinevezés általános megelégedést keltett, mert Farkas Gyulában a főkáptalan tiszteletreméltó egyéniséget, az elárvult parochia pedig lelkiismeretes, buzgó lelkipásztort nyert. Farkas Gyula különben föidink. Egerben született 1872. október 30-án. Pappá 1895. július 2 án szentelték. Káplán volt Besenyőtelken, ideiglenes lelkészhelyettes Borsodszirákon és Sajóládon, majd ismét káplán Miskolczon. 1906 ban lett sajóládi lelkész s 1914-ben h esperes, esperessé pedig 1921-ben nevezték ki Papp-Váry Elemérné temetése. Budapest. MTI. A közönség ezreinek részvételével folyt le a temetés. Klebelsherg miniszter a kormányt, Folkusházy polgár- mester, Csupor és Csilléry tanácsnokok a fővárost képviselték. Raffay Sándor püspök beszélt. A hit mentheti meg nemzetünket. E hitnek volt apostola az elhunyt, jaj nekünk, ha vele eltávozott a hite is! A sírnál igen sok beszéd hangzott el. Szülői értekezlet a főreál- iskolúbau. Eger, 1923. november 19. Az egri m. kir. állami főreáliskoláa tanári testületé vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta ez iskolai évben első szülői értekezletét a főreáliskola VII osztályának tantermében. Az értekezleten szinte meglepő nagy számban jelentek meg a szülők, annyira, hogy a tágas tanterem szinte szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. Az értekezletet Habán Mihály dr. kir. igazgató nyitotta meg és beszámolt a tanulók első negyedévi előmeneteléről ős szorgalmáról. Az eredmény megnyugtató. De felhívta a szülők figyelmét arra, hogy kötelességteljesítésre neveljék gyermekeiket. Annyira fontos dolog ez, amit sohasem lehet eléggé hangoztatni. Ezzel ugyanis a szorgalom kérdése is megoldódik a tanulók nagy átlagánál. A szorgalomhiány a legnagyobb hiba, aminek büntetése sem maradhat el a tanulók osztályozásánál Azért a tankerületi főigazgató beleegyezésével ezentúl a szorgalom hiányát a magaviseleti jegy leszállításával fogják jelezni az erre rászolgáló tanuló indexében. Hisszük, hogy az eredmény javúlását éri el a tanári testület ezzel az eljárással. Jelezte még az igazgató, hogy rajta lesz, miszerint a f. iskolai évben rendezendő tanulmányi versenyen a főreáliskola tanulói is részt vegyenek, valamint azokon a tanulmányi kirándulásokon is, amit erre nézve a tanári testület programjába vett. Az intézet folyó évi iskolai ünnepei közül a A/aríáeA-ünnepélyt említi meg, amelyet a jelenleg kiváló erős és szép fel- készültséggel munkálkodó önképzőkör fog rendezni, amelyre már folynak is az előkészületek. Majd a zászlóügyet pendítette meg. Ugyanis a főreáliskolának még nincs zászlója. Rajta lesz hogy ez a kérdés állandóan felszínen tartassák, hogy a zászló- szentelést mielőbb megtarthassák. Az igazgatónak nagy tetszést aratott bevezetője után Kántor Aándor h. igazgató tartott színvonalas ős tanulságos előadást az iskolai túlterhelésről. Mindenekelőtt a fáradság fogalmáról nyújtott tájékoztatást. A test és lélek kölcsönhatása folytán minden munka fáradsággal jár, igy természetesen az iskolai munka is, amelyből a túlterhelés fogalma született meg. Ennek vizsgálatával bőségesen foglalkoztak már szakférfiak, iegkiilönbözőbb, a mechanikai és pszichológiai eljárásokkal. Ezek beható ismertetése után arra a következtetésre jut, hogy az 5 órás délelőtti tanítás a kísérletek szerint nem túlságosan fárasztó. Annyi azonban megállapítható, hogy a munkaképesség az utolsó órában gyöngül. Ami aztán a otthoni munkát illeti — az iskola házi feladatokat ad amelynek alapján kell a tanulónak a meg tanultakat otthon begyakorolni. Az evvel eltöltött idő tehetség dolga s a tanításterv és a tanár nem alkalmazkodhatik a legtehetségtelenebb tanuló felfogásához, hanem középmértéket kell tartania. így természetesen mindig lesz túlterhelés, ami még másból is, a tanuló részéről az előző évek anyagának elhanyagolásából is származhat. Az iskola mindent elkövet ennek tompítására, ,de csodákat az sem művelhet A végső következtetés pedig az, hogy a szorgalmas, tehetséges és erős gyermeket más tanulmányokkal is megterhelheti a szülői ház, mig a gyengéket támogatni kénytelen, hogy a többivel együtt haladhasson. Az érdekes ás rendkívül tanulságos előadás nagyon tetszett a szépszámú közönségnek. A jegyzötanfolyam hallgatóinak táncestélye. Eger, 1923. nov. 19. Jól sikerűit műsoros táncestéllyel lepték meg f. hó 17 én Eger város és vidéke közönségét a jegyzői tanfolyam hallgatói. A Kaszinó nagytermét teljesen megtöltötte a nagyszámú, előkelő közönség; teljes volt úgy az erkölcsi, mint az anyagi siker. Az ügyesen ösízeállított műsor első száma a m. kir. 14. h. gy. ezr. zenekarának elismerést érdemlő «Nyitányba volt. Majd a Hamburg1 menyasszonyból egy előkép következett, hol a Szép vagy Magyország c. dalt Papp Gusztáv énekelte. Utána Hatalai István «Bús magyarok imáját» adta elő. Mind a két hallgató kellemesen, teljes érzéssel énekelt. Érdekesek voltak Lukovich Olivér kitűnően előadott aktuális strófái is a mögötte mimikáző négy bohóccal. A Huszár toborzőt László Béla, Papp Gusztáv, Pöll Ferenc és Szávoly István táncolták ügyesen. Utolsó szám a «Holdkórosok» c. egyfelvonásos bojiózat volt, hol ismét Lukovich Olivérrel találkoztunk, kinek játéka itt is elsőrendű; hasonlóan a másik holdkóros szerepet játszó Sándrik Sándoré. Jól játszotta a korcsmáros szerepét Bihari Barna, a tőt privadinert Schmiedt Ernő, a festőt Szávoly István. — Műsor után a teljesen megtelt tsremben a jegyzőnótával ropogós csárdás nyitotta meg a táncot, mely pompás kedv mellett a reggeli órákig tartott. Világjáró kövesdi fiú. Az Amerikai Magyar Népszava írja: »Az angolnyelvű lapok nagy csodálkozással emlékszenek meg egy 11 évei mezőkövesdi fiú, a kis Ocsai Miska utazásáról. Ocsai Miska ugyanis egyedül kelt át az Óceánon, annak dacára hogy meg tízesztendős. Rendben van, mi is megemlékszünk Ocsai Miska utazásáról, de egyáltalán nem csodálkozunk el azon, hogy mástól se ijednek meg egykönnyen, sem a víztől. Ocsai Miska abból a jó magyar fajtából való, amelyik soha sem ismerte a félelmet és a lehetetlent és e mellett mindig volt annyi sütni valója, hogy minden helyzetben feltalálta magát. Ha Ocsai Misfcának véletlenül nem Amerika lett volna az útja, hanem az északi sark, akkor is hiánytalanul érkezett volna meg rendeltetési helyére Ocsai Miska a kufferja, meg a bátorsága. Ocsai Miska azonban Amerikába jött, mert itt van az édesapja, a mostoha anyja és van itt egy féltestvérkéje is. Hozzájuk jött egy cédulával a pakkján, amit aBer- leczky István irodájában állítottak ki a számára. A legfiatalabb magyar Misztert ugyanis Berleczky István hajójegyirodája hozatta ki az Óhazából és — amint látható — olyan sikerrel, hogy valóságos regényt írtak az utazásáról az angol lapok. Az Akroni Hírlap is szeretettel üdvözli Barbertonban Ocsai Miskát és elvárI
