Egri Népújság - napilap, 1923/2
1923-09-28 / 219. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1923. szeptember 28. Vegyvizsgáló-állomást Egernek! Tejárusok garázdálkodása. Eger, 1923. szept. 27. Néhány évvel ezelőtt komolyan gondolkoztak hatóságaink vegyvizsgáló állomás létesítéséről. Az ügy lassan lassan elaludt és ma az a helyzet, hogy a mis- kolczi vegyvizsgáiő-állomáához tartozik ez egri piac ilyen irányú ellenőrzése, ami már csak azért sem megfelelő, mert messze van Egertől, ezenfelül a vizsgálandó árúmintákat csak körülményesen, sok költséggel lehet átszállítani. Ennek a nehézkes óa kellemetlen eljárásnak persze a közönség adja meg az érát, mert különösen a tejjel, a városba beözönlő falusiak úgy gazdálkodnak, ahogy akarnak. Csak menjünk ki hetivásárok alkalmával az egri tejpiacra és vizsgáljuk sorba az elárusítandó tejtermékeket. Az árúba bocsátott s különböző edényekben' lévő tejek a legkülönbözőbb színt mutatják. Van köztük fohér, fehéres kék, kékes szürke s ez a szín a szerint változik, mennyi benne a víz, amit a kapzsi és lelkiismeretlen árúi kever hozzá. Bátran kijelenthetjük, hogy az egyszerű körömpróba is a legnagyobb fokú víztartalmat mutatja s így a félig-meddig laikus ember is megállapíthatja, hogy a piacra került tej legnagyobb része nemcsak lefölözött, hanem még hozzá vizezett is. A szerencsétlen háziasszony, aki a Eger, 1923. szept. 27. Az a férfiú, aki röviddel a forradalmak után egy perzsa eredetű örmény segítsé gével az első háziipari szőnyegszövő székét felállította a pesti »párizsi udvarban, most egy igen mély és meggyőző tanúlmány keretében foglalkozik a kézi- szövésű perzsák háziiparszerű előállttá- nak időszerű kérdésével. Megállapítja, hogy a létfeltételek alakúiásához ügyesen alkalmazkodó fajta az életképes. Magyar- ország szegény lett ahhoz, hogy aránylag nagyszámú értelmi réteget tartson el. Szén és vizierő híján csak a háziipar kifejlődésével képes nemes valutát teremteni. A számos kenyérvesztett értelmiségben egy világipari jelentőségű új erőforrást talál a perzsaszőnyeg háziiparszerű készítésében. Mert : 1. Hazánk Európa gysp- jútermelési központja. 2. A kézimunkák egyéb fajai a divatelmúlásnak vannak alávetve s akkor nem értékesíthetők. A szőnyegkészítés pedig érdekes munka, minden sora egy egy újabb feltűnő érdekesség a készítőnek. 3. Ázsia szőnyegter- melése hosszú időre megszűnt. A magyarok hivatást töltenek be a szőnyegiparral. Díszítő művészetünk, ázsiai eredetünk és a török megszállás fokozása folytán, a keleti formavilág iránti érzéket mutatja. 4. Virágaink is hasonlatosak az ázsiaiakhoz, így szín dolgában követhetjük a keleti példaképeket. 5. Mellékkeresetképen kiváló a szónyegipar, mert csak ez fogja a külföldi versenyt olcsóságban legyőzni. 6. A szőnyegszövés 12 fajta iparágat és tejnek a piacról való beszerzésére van ráutalva, így nem adhat esetleg beteg gyermekének tiszta, üdítő, jő tejet, hanem drága pénzért valóságos kotyvalókot, amely inkább árt, mint használ. Ugyanilyen a helyzet a tejfölös edények között is. Azoknak tartalma sem tejföl, hanem elhabart és idegen anyaggal kevert kotyvalék. Ugyancsak nem felel meg a fogyasztók igényének az a sovány túró sem, amit összenyomkodva, vagy literszámra árulnak a falusi termelők. Tudjuk, hogy a rendőrség a legutóbbi időkben különös figyelemben részesíti a tejpiacot, amelynek jótékony ba tását úgyszólván mindenkor tapasztalhatja az, aki a tejpiacot felkeresi. Már nem tűri meg az ellenőrző kő zeg a túrónak, vajnak piszkos, undorító ruhában való árúsítását, az üvegben árú- síiott tejnek végigkőstolását. Ez a gondosság minden dicséretet megérdemel, de éppúgy szükséges lenne a hetenkint nóhányszori mintavétel és a minták gyors megvizsgálása és az élelmi szer hamisítók megbüntetése. Módot kell itt keresni, de minél előbb arra, hogy Egerben, akármilyen szerény keretek között is, egy fiók vegyvizsgáló- állomást létesítsenek. A fogyasztók, a szegény, beteg gyermekek és öregek egészsége követeli ezt, de minél hamarább. létalapot elevenít föl. 7. A vászonszövést a gép jobban készíti, mint a takács. Léleköld, fárasztó, lábtaposással jár, nőknek nem való. Nem teremt külföldi valutát. 8. A háború előtt csak Gödöllőn volt állami szőnyegtelep. Ez ma gobelint készít leginkább Amerikának. Van még néhány szőnyegüzem Pesten, azonban háziiparilag ezer és ezer szövőszék dolgozik az országban. Nem a kereskedelmi árúra, hanem a külföld által keresett minőségi árúra kell törekedni. Csakis a legkitűnőbb minták után érdemes dolgozni. »Egyforma gyapjú és színkvalitás mellett kizárólag ezen múlik a siker és a lelkiismeretes csomózáson.« Ezzel lehet jő hírnévre szert tenni. így fordul az amerikai érdeklődés a magyar orient szőnyeg felé. Egy gép , évente 4 szőnyeget készít. Ha átlagban 100 dollár egy szőnyeg, akkor 10000 gép (háziiparban) 4 millió dollárt hozhat évente. Ez pedig a Duna—Tisza csatorna építési költségének az ötödrésze. Ezt üzeni a háziipar népszerűsítőinek az első szövőszékes : Supka Géza dr., a M. Nemzeti Múzeum volt igazgatódra. Ez a kivonatban is érdekes tanűl- mány csak annyiban fordúl a Mansz részéről népszerűsített vászonszövés ellen, amennyiben az értelmiségiek háziiparának inkább a szőnyeget ajánlja. A vászonszö vés népháziipari jelentősége is megvan azonban, hiszen annyival kevesebb a szövöttárú behozatal. Sieg kell tartani a hivatalos órákat. A miniszter udvariasságra inti a tisztviselőket. Eger, 1923 szept. 27. A m. kir. minisztérium rendeletét intézett a hatóságokhoz a köztisztviselők hivatalos óráinak megtartása tárgyában. A minisztérium — mondja a rendelet — lényeges javítást eszközölvén a tisztviselők helyzetén, ezáltal a nyugodtabb munkálkodás feltételeit teremtette meg. Joggal elvárható tehát, hogy a közszolgálati alkalmazottak hivatali kötelességeiket teljes odaadással teljesítsék s a kormányt az ország talpraállítására irányuló törekvéseiben, egész munkaerejükkel támogassák. Ennélfogva a m. kir. minisztérium valamennyi közhatóságra és hivatalra kiterjedően elrendeli, hogy az összes közszolgálati alkalmazottak a hivatalos órákat mindenütt a legpontosabban megtartsák s a hivatalos időt teljes egészében a köz- szolgálat érdekeinek megfelelően kihasználják és hogy a megállapított fogadási idő alatt jelentkező magánfeleket — így az ellátási ügyeiket szorgalmazó nyugdíjasokat is — a felek fogadására jogosított tisztviselők előzékenyeu fogadják és a felvilágosításokat készséggel adják meg. Kassán agyonvertek egy tót gazdát, mert Magyarországot éltette. Eger, 1923. szeptember 27. A tőt néppárt gyűlést tartott Kassán a napokban, amelyen Hliaka András is részt vett. A gyűlést azonban megzavarták a cseh légionáriusok s oly nagy lett a zavar, hogy a rendőrség kénytelen volt a gyűlést feloszlatni. A termet elhagyó tótokat a légionáriusok leköpködték és bántalmazták. Hlin- kát is megütötték s midőn ezt hívei látták, egyik közülök elkiáltotta magát: «Le a. disznó csehekkel, éljen Magyarország!» A tömeg, mint egy ember kezdte éljenezni Magyarországot. A csehek ettől végleg megvadultak és az első éljenzőt egy hernádsziiasi tőt gazdaembert a szó szoros értelmében agyonvertek. Az esettel kapcsolatban Kassán úgy tudják, hogy a megszálló hatóságok statáriumot akarnak hirdetni, oly nagy az elkeseredés a csehek ellen. A vitéz Domimle kapitánu. Oiszlövés akadályokkal. Nagyvárad, 1923 szept. 26. A napokban Nagyváradon Ferdináad király nevenapja alkalmával nagyszabású ünnepséget rendeztek Ez alkalommal a Nagyváradon állomásozó román tüzér ezred egy ütegét felvezényelték egy román tűzmester vezénylete alatt a várba, hogy onnan 21 díszlövést adjon le. Az ágyukat a román tűzmesternek kellett volna elsütnie. Azonban a »tűzmester ur« annyira nyulszivü volt, hogy nem merte az ágyút elsütni. A kapitány erre feltaslizta a tűzmestert s elkergette az ágyuk mellől. Azonban mivel a 21 diszlövést mégis le kellett adni és minthogy a katonák állítása szerint maga a »Domnule kapitánu« ia vonakodott s irtózoit a lövéstől, így hát felmerült az, hogy ki meri elsütni az ágyukat. Nagy kutatásra akadt egy osztrák magyar hadseregben szolgált hajtó tüzér, akit, lóvén az civil, hirtelen besorozták u azzal süttetták el az ágyukat. Szegény Ferdinánd király, ha tudná, hogy ily sok vitéz szolgál hadseregében, elengedte volna a 21 ágyulövést, meiy egy uralkodó névnapján mégis csak kijár. •4MK »-»«»■a»»»» safrfrfrmt»» O»»» *<«*»• »• üzenet a Mansz-nak . . . Ne a vászonszövést, hanem a háziiparszerű perzsaszönyegkészítést népszerűsítsük.
