Egri Népujság - napilap 1922/2
1922-08-10 / 180. szám
I Áfa 5 korona \ Eger, 1922, augusztus 10. csütörtök XXXIX. évf. 180. sz. WSMHtaöK?! SBH5* Előfizetési díjak postai szállítással Egész ésfélévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 350 K. — Egg hóra 120 K. POLITIKAI NHPILÄP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE, Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Gaál Gaszton kilépett az Egységes-Pártból. Az uj adójavaslatok csak ideiglenes jellegűek. — A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt intéző-bizottságának ülése. Budapest. M. T. I. A Keresztény Kisgazda, Földműves és Polgári Párt 7-ikén hozott határozata értelmében ma délelőtt intéző bizottsági ülést tartott, amelynek célja az adójavaslatok ügyében fölmerült kilengések összeegyeztetése volt. Az intéző bizottság mai ülésén Mayer János elnökölt. Jelen voltak Bethlen István gróf miniszterelnök, Kállay Tibor pénzügyminiszter, Rakovszky Iván belügyminiszter és az érdekeli párttagok. Napirend előtt foglalkozott az intéző- bizottság Gaál Gasztonnak kilépési nyilatkozatával. Elhatározta az intéző bizottság, hogy a párt nevében választ ad erre a levélre. Ugyancsak napirend előtt szóvá tették a vagyonválfságnak természetben való lerovása kérdését is. A miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy tudatában van annak, hogy a földbirtokreform- törvénynek végrehajtása jelenleg gyakorlatilag is oly lassú, mint amilyet nem vártak és annak gyorsításával foglalkozni kell. Azonban ezzel a kérdéssel jelenleg az intéző bizottság m-m foglalkozhatik, hanem elhatározta, hogy már a legközelebbi időben a földbirtokreform kérdését valamint a föidvagyonváltság kérdését is sürgős letárgyalás végett napirendre tűzi. Az intézőbizottság ezután áttért a földadóról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az adók súlyosságának enyhítése szempontjából.igen nagyfontosságú volta pénzügyminiszternek az a kijelentése, hogy ezek a javaslatok nem állandóak, hanem csak ideiglenes jellegűek s csak addigiesznek érvényben, míg az aranyparitásra, illetően az aranyértákre át nem térnek, vagyis a rendes pénzügyi viszonyok be nem következnek. A pénzügyminiszter még attól sem zárkózik el, hogy a törvényt csak 1924. december végéig tartsák fenn. Az egész adóra, előre fizetés esetén, 5 °/o-os kedvezményt adnak. A progresszió szempont]ábői kijelentette a pénzügyminiszter, hogy teljesen indokolatlannak tartja a földbirtokreformba számított jövedelem magas adókulcs alapján való megadóztatását, s egyúttal a kulcsnak a legmagasabb fokig, egészen 45%-ig való emelését. Méltányosnak találja azokat a panaszokat, amelyek a kataszter ellen irányulnak. A nagyobb birtokok megadóztatása szempontjából helyesnek találja tehát, különösen szociálpolitikai szempontból, az űj szakaszoknak beiktatását. Új szakaszok útján kíván intézkedni ez iránt, hogy az illetékes községek elöljáróságainak kívánságára, az ezer holdon felüli ingatlanok, ha tényleg alacsony minősítésű osztályba vannak sorolva, a magasabb osztályokba Boroztassanak és nagyobb adózási tárgyat képezzenek. A földbirtoktörvénnyel különösen a szegény ősz- lályon kíván segíteni. E tekintetben hajlandó a földadó-törvényjavaslat tárgyalásánál enyhíteni és kijelenti, hogy a törvénybe űj szakaszt kíván bevenni, mely szerint az 1 és 3 holdas kisbirtokoknál a kataszteri tiszta jövedelem 2°/0-kal szállíttassák le ott, ahol a kataszteri jövedelem átlaga holdanként a 20 koronát nem haladja felül. A búza ma értékmérő. A korona elvesztette fényét, el ragyogását, ezüst érce papirossá vedlett, a magas polcról lezuhant s egyenrangú társai: a frank és a lira kevélyen nézik egykori vatélytársukat. Az ezüst korona ládába zárva, tehetetlenül pihen, mint csatát vesztett hadvezér, kesereg a múlt nagysága feleit. A frank, a lira, a szokol, a dinár, a lei diadalittasan vágtatnak a piacon, szemükben büszkG gőg, járásukban kemény lépés, csak akkor száll lejebb mámoruk, amikor a hideg angol font, a csillagos dollár rúgta? előre. A bankár-ujjak pedig sorba veszik őket, számlálgatják és a börzések szeme fölragyog, ha arany vetődik a vágóasztalra, az is hamar eltűnik a trezor mélyedéseiben. És mi, valutában szegény, maroknyi magyarok egy új értéket vetünk a piacra — ehető kincsünket, a búzát. Ezt az apró szemű, életet adó, halált elűző magot, mit sírva vet el a gazda, örömmel arat, a malom henge- rai között lisztté őrlet, hogy legyen ke nyer, gyúrni való, néha, vasárnap fehér kalács kerüljön az asztalra. Ezért a nemes életért száll a bánya tárnáiba a bőrkötény es aknász s rakja csillékbe a föld ásványát, e kenyérért dolgozik a mester, szivja a hivatalnok a hivatalok nehéz levegőjét. . . Búzáért van szén, van vas, van ruha, van fa, van tanítás, van szolgálat, van minden. . . Jákob fiainak bibliai története ismétlődik napról-napra. Termelő Józsefekhez jönnek esdekelni könyörtelen magyarok gabonát. íme, a búza a kereskedelmi, az ipari, a gazdasági, az üzleti számítás alapja. És mert a nagyközönség, a társadalom nagy tömegű nem kritizál, hanem jelszavak után indul, jelszavakon lovagol, extázisba jut, a búzaszámítás bűzalázzá növi, sőt nőtte ki magát. Ez pedig baj. Ha ugyanis min j dent búzában fejezünk ki, alig akad gaz- I da, aki összes szükségletét búzából fedezhesse. Erőltetett számítás a búzaszámítás. Lássunk néhány példát: A falusi kovács műhelyében vagyunk. — Kedves Mester! Két vasboronára van szükségem, én adom az anyagot, mi lesz a munka díj? — 3 q bűza. — De egy szekeret is akarok csináltatni, mit fizetek? 8 q búzát. — Hm’ Vasélezés, patkolás, famunka stb. búzáért, mi marad eladásra, vetőmagnak, cseléd, csordás, kondás konvenció]'ába ? Más példát! Egyik ismerősöm takaréktűzhelyet ; vásárolt. — Mi az ára? — kérdem. — 10 q búza. Földjét felébe adta, cselédet tart konvencióra, hogyan fogja kinyögni a vállalt terhet — nem tudom. Meszet hoznak a faluba. — Hogy adja ? — Búzáért. Fát szállítanak a palócok hosszú, fa- tengelyes szekereiken, — kérdem — mi az ára? — Egy q búza. Magántanulókat vállalt egy tanítónő. Fizetése bűza, zsír, fa. A búza van előtérben. Búzalázban élünk. Ámde folytassuk ! A Tárná mentén egy jómódú község 80 kát. hold földre hirdetett árverást.-Va- sárnap volt. Tömegesen, akár a búcsúra, vonultak fel az emberek. Dolgozott a búzaár. Olyan hausse volt a faluház előtt rögtönzött börzén, amilyenre a legveszedelmesebb börzeügynök sem emlékszik. De hogy végére járjak, a 80 hold szántó és kaszáló évi bére 475 mótermá- zsa búza. Olyan ugrás, amire a legmerészebb spekulánsok sem voltak elkészülve. Igaz, vannak, akik bánják az árverést, de hát a kaució 2000—2000 korona holdanként a falu kasszájából fenyegeti volt gazdáját, aki akaratlanul csendes romlásába rohan. Több higgadtság, szigorúbb önkritika kell, hogy a börzei' láz át ne csapjon a mindennapi életbe, börzévé ne alacsonyul- jon le — amúgy is zaklatott életünk. Jusson belőled drága aranyszem, minden háznak, jusson szegénynek, gazdagnak, földesnek, zsellérnek, iparosnak, ke reskedőnsk, kéz és fej munkásnak, hogy a magyar nép, mint egy család, egy szivvel rebegje el naponta imáját: Mindennapi kenyerünket adjad nekünk. óh adjad Uram nekünk, mindnyájunknak, hányódó magyarjaidnak! (Dr. Cs. L)
