Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-01-20 / 16. szám
Ära: hétköznap 2 K, vasár- és ünnepnap 3 K. Eger, «.922. január 2C. péntek. X21X. évi. 16 **. t&fits és félévi előfizetést nem fogadónk el. áStegged évre 150 M„ — Egg hórs 60 K.. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNÄY IMRE. ^«rfeewtHseg i Eget, Liestal Eladéhitratai« Licensed ngotnd«« 'Telefon Mám 11. Diákhősök emléke. Eger, 1922. jan. 19. A márvány Szvorényi, a nagy magyar ciszterci szerzetes, kilép helyéből s tovább megy ott az ősi egri gimnázium előcsarnokában, hogy helyet adjon a kegyelet egy másik márványának. Hatvan név lesz erre a márványra vásve, hatvan fiatal lélek neve, akik még nem is olyan régen itt szaladgáltak gondtalan pajzánsággal őraközökben a <pri- mwsz« udvaron. Hatvan fiatal lélek neve, akik itt, a tiszteletreméltó falak között tanulták a magyar históriát és tettek belőle nagyszerű vizsgálatot fehér hómezőkön, virányos réteken, kopár dolomitokon, feneketlen mocsarakban, ringó rengő búzatáblák között, helységek utcáin, bozótos erdők mélyén, hová Mars rendelte őket véres csaták során. Hatvan fiatal lélek neve, akiknek porladó, törékeny testük jeltelen sírokban, messze idegenben, Ga'icia földjén, a Doberdő sziklái között, Volhynia mocsaras talajában, a San, a Dnyesztsr, az Isonzó partjain pihen. Az olimpiai gimnázium udvarán lévő hatalmas ínárványtáblára a régi görögök rávésték mindazon ifjak nevét, akik nagy nemzeti játékaikon testi és szellemi ügyességüket megmutatták. Ez volt. a legnagyobb elismerés, amit a haza nyújthatott kiváló jeleseinek. Évszázadok, évezredek számára szállták ezt az emléket, amellyel míg egyfelől érdemet jutalmaztak, másrészt követendő példát állítottak az utókor számára. Ez a hatvan ifjú magyar lélek pre- naatűruszra vizsgázott a magyar históriából, a hazaszeretetből. Méltók tehát arra, hogy márványba véssék a «bizonyítványukat«, hiszen ifjú életükkel pecsételték meg azt, anflt csendes, nyugalmas órákon tanúltak az Alma Mater falai között Nagy Béniktől, Madarász Flőrisoktől, Maczki Talároktól. . . És minden idők követendő példái gyanánt, ott fognak ragyogni ezek a nevek : a jövő reményei, az egri ifjúság előtt. Szükség is van erre. A fojtogató levegő nagy eseményeket rejt magában; olyan az, mint valami befojtott tűzhányó: forr, zúg, mint valami pokolba zárt vihar. Mi lesz akkor, ha majd rés támad az égtáj valamelyike felé és ismét megindul hazánk ifjúsága a hadak útján? A hatvan ifjú szelleme sodorja őket Nagymagyarország, határaira és a márvány Szvorényi hideg, élettelen ajka ékes áldást suttog a falakat elhagyó délceg fiúkra, szerzetes testvéreire. Az új rokkant törvény. Nemcsak rokkantsági díjat, hanem egyéb illetéket is kapnak a háború áldozatai. — Ingyen kiképzésben részesülnek a rokkantak. — Nagyobb lesz a hadiözvegyek járadéka és a hadiárvák nevelési pótléka. ’ Eger, 1922. jan. 19. Amint már megírtuk az Egri Népújság «Kis hírek a nagy világból« c. rovatában, Bernolák Nándor népjóléti miniszter már elkészítette a rokkant törvényjavaslatot. A rokkant törvény lényegéről, céljairól és annak korszerű voltáról az alábbi részleteket tudta meg az Egri Népújság munkatársa: Minden rokkant magyar állampolgár jogosűlt a rokkantsági díjra, de csak akkor, ha 20°/o-nál nagyobb rokkantságot állapít meg a felülvizsgáló bizottság. Az új törvény nem a katonai rang szerint állapítja meg a díjakat, hanem azt a szempontot veszi irányadóul, mit veszített a rokkant azzal, hogy” rokkanttá vált és milyen pozíciót vívott volna ki magának előképzettsége révén, ha meg nem rokkan. Ezért az összes rokkantakat a keresetképesség és hivatásképesség alapján három kategóriába sorolják. Az új törvény többféle illetéket ismer. Vezérelv az, hogy az a rokkant kapjon nagyobb díjat és több illetéket, akinek nagyobb mértékben csökkent a keresetképessége. A rokkantsági díj mellett a hivalás- képességi pótlék, a magukkal tehetetlenek ápolási dija s a rokkantsági ellátás a főbb illetmények. Nagyon emberségesen bánik a törvény a rokkantak családtagjaival. A keresetképtelen rokkantaknál nemcsak a feleséget és a gyermekeket veszik; figyelembe, hanem a rokkantak keresetképtelen szüleit, nagyszüleit, testvéreit, sőt törvénytelen gyermekeit is! Az új törvény a hadiözvegyekről is gondoskodik. A hadiözvegy hősi halált halt férje legmagasabb nyugdíjának 50 °/o át kapja özvegyi járadék címén, ezenkívül a gyermekek 18 éves korukig nevelési pótlékban részesülnek. A törvény módot akar adni a rokkantaknak a kereső munkára. Ezért intézkedés történt arról, hogy a rokkantakat hajlamaiknak megfelelő i más életpályára nevelik az erre a célra szánt rokkant-iskolákban. Díj- talanűl képezik ki őket és tanúlmányaik befejezése céljából ösztöndíjatis kaphatnak. A temetési segély-összeget a három havi nyugdíj mértékében állapítják meg. Szegénysorsú rokkantak ingyen kapnak művégtagokat, vagyonosak pedig önköltségi áron. Felhatalmazza a törvény a rokkantakat arra is, hogy illetményeiket végkielégítés formájában egyszerre átvehessék az államtól. Végűi számos, kedvezményt biztosít a rokkanttörvény a földbirtokreformmal kapcsolatosan. Ha a népjóléti minisztérium költségvetéséből futja, akkor még drágasági pótlekot is kapnak a rokkantak. Az i új törvény a világégés magyar áldozatain i akar segíteni, amennyire ezt a csonka or- j szág pénzügyi és gazdasági viszonyai | megengedik. UHBE9HBBBHI CsotiHatnagyarorszSg áj Közigazgatási beosztása. Tizenegy vármegyéből harminckilenc. Eger, 1922. jan. 19. Addig is, amíg visszaszerezzük Nagy- magyarországot, gondoskodnunk kell ideiglenesen .arról, hogy Csonkamagyarország megfelelő és ésszerű közigazgatási beosztást kapjon. Jelenleg ugyanis igen nagy térbeli különbségek vannak az egyes közigazgatási területek között. Ez lehetetlenné teszi azt, hogy egyrészről közigazgatásunk kifogástalan legyen, másrészről azt, hogy a csonkaország kultúrája egységes kultúr- szinvonalban oszoljék meg az egyes területrészeken. v A javaslat négy részre osztja a csonkaországot. Ezek : a Dunántúl, a Felvidék- Hegy alja, Duna-Tisza közel, Tiszántúl. E négy rész összesen 39 vármegyére oszlik, a terület és lelekszám arányosítása folytán. Eszerint: Komárom vármegye Tata székhelyivel megmaradna a békeszerződés által megcsonkított terjedelmében, úgyszintén Sopron vármegye is Sopron székhellyel. Zala vármegye még két más megyét lát el lakossággal és területtel. Ebből alakulna Mura-vármegye Nagykanizsa székhellyel, amely még Somogy bői a csurgói és marczali járásokkal 471.157 holdra és 181.087 lakosra egészül ki. Keszthely székhellyel alakulna meg Zala-megye. Keszthelyi, tapolcsányi, sümegi, zalaszenigróti járásából Badacsony vármegye. Bakony vm. Pápa székhellyel Vasmegyétől venné V
