Egri Népujság - napilap 1922/1
1922-05-03 / 99. szám
2 jsg-eí népújság • A munkásosztályt vissza kellett fogadni a parlamentbe». Mikor 1919-ben, a proletárdiktatúra bukása után, új éra kezdődött, akkor a gazdatársadalom vette kezébe az ország sorsának irányítását. Ekkor kimaradt a parlamentből a munkásosztály, amely akkor szintén osztályuralomnak látszott. Ez, az országot újból annak a veszélynek tét te ki, hogy a pártok, egymás ellen küzdve romlásba viszik; illetve így igyekeztek az ország sorsát előbbre vinni. Elérkezett az ideje, hogy ezt a hatalomból kiküszöbölt osztályt a parlamonti életbe vissza kell fogadni; hogy társadalmi- és osztály- különbség nélkül kezet fogva, szeretettel igyekezzünk a haza sorsát megmenteni. Nem osztálypártokra van szükség, hanem világnézeti alapon álló pártokra. Az osztálypártok bele viszik a küzdelembe az osztályellentéteket és így újból előidézik az osztályharcot. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy erős egységes párt alakuljon, mely, megvetve lábát a kisgazdatársadalom széles rétegeiben, erős kézzel vigye az ország kormányzatát. Mi az egységes párt célja? Az, hogy más nemzetekkel szemben a külpolitikában biztosítani kell a magunk nemzeti függetlenségét, mert egyéni érdekekért függetlenségünket nem vagyunk hajlandók feláldozni. Az európai és vi lágsajtőban újból jelek mutatkoznak arra, hogy dunai konföderációt akarnak létesíteni, pedig ebben résztvenni nem vagyunk hajlandók. Nekünk ez nem kell. Mi erős, egységes, nagy Magyarországot akarunk! (Éljenzés.) A régi monarchia elpusztult. A halottakat feltámasztani nem lehet. Ez megint csak oda vezetne, olyan közjogi kapcsolatot létesítene, amely nemzeti függetlenségünk rovására alakíttatnék meg. Nem kell ez a konföderáció azért sem, mert ezt a konföderációt a szláv népek vezetnék. Külpolitikai téren célunk az, hogy békés fegyverekkel és nem háborúval szerezzük meg függetlenségünket. Célunk továbbá, hogy az egyenlőtlenségeket — mert nincs egyenlőség Európában — megszüntessük. i A nemzetközi beavatkozás. Mikor 1918-ban Európa térképét újból megrajzolták, az amerikai köztársaság elnöke, Wilson, prófétai lélekkel megjövendölte, hogy egyenlőtlenség lesz egyenlőség helyett. Ez csalóka fénye volt a mécsesnek, amely arra szolgált, hogy az éjjali lepkéket magához csalja és azok szárnyait megperzselje. Mi voltunk azok, akik szárnyainkat megperzseltük és látjuk, hogy nincs igazságosság, egyenlőség, meri vannak győzők és legyőzőitek. A győzők oldalán minden jog, a legyőzőitek oldalán nincs jog. Azt látjuk, hogy nemzetközi beavatkozás van belső ügyeinkben. Mi arra törekszünk, hogy magunk felfegyverzésével szomszédainkat fegyverezzük le, mert addig Közőp-Európa népének nem lesz nyugalma, míg beavatkozás lesz s míg a körülfekvő népek fel vannak fegyverezve. Ez a beavatkozás vonul végig egész közéletünkön. Kereskedelmi, politikai téren nincs megfelelő jogunk. Bel8 avatkoznak pénzügyeinkbe és amit a magyar nép verejtékével szerez, azt a reparáció címén el akarják venni. A békét kötelesek voltunk aláírni, de ez nem jelenti azt, hogy egy nép rabszolgája legyen a többinek és évtizedeken keresztül ne magának dolgozzék, hanem azoknak, akik ki akarják ezt a nemzetet rabolni. Mikor iesz nyugalom ? Nemzeti demokráciát követel az Egységes Párt. Tiszteit Polgártársaim! Ebben az országban akkor lesz újból nyugalom, ha politikai eszközökkel sikerülni fog a beavatkozás politikájának végét vetni; ha sikerülni fog egyenlőjogosultságunkaí a többi nemzetekkel szemben kivivni. Mit követel az egységes párt befelé? (Halljuk, halljuk!) Az állami élet berendezésének terén követeljük a keresztény erkölcs által kontrolált nemzeti demokráciát, követeljük fejleszteni létjogosultságunkat, polgári rendet, a társadalmi demokráciát. Követeljük teljes egyenjogúságunkat, polgári rendet a társadalmi téren, a szociális és felekezeti békét, a pártoskodás háttérbe szorítását, erős parlamenti alapra épített kormányzat megteremtését. (Éljenzés.) A nemzeti lét megalapozásáért. Tisztelt Polgártársaim ! Azt mondottam, hogy demokráciát követelünk, tehát három követelésünk van. A nemzeti lét megalapozása a cél. Követeljük a nemzeti lét megalapozását a demokratikus bérénA demokrácia nem jelenthet tömeg-uraimat. Tisztelt Polgártársaim! Demokráciát követelünk, egyenlő részesedést mindenki részére a politikai hatalomból, egyenlő részesedést az ország sorsának intézésében. Ez nem jelent osztályuralmat s nem jelenti azt, hogy ez a legalsó népréteg uralmát jelenti; hanem hogy mindenki részt kapjon az uralomból. A demokrácia nem jelent tömeg-uralmat, mert ez a tömeguralom a zsarnokság legcsunyább fajtája. Nekünk demokrácia kell. (Éljenzés.) Ez biztosíthatja mindenkinek helyét a közéletben. Azt akarjuk, hogy keresztény ideál által vezettessék be ez*a demokrácia. Csak annak a demokráciának van értéke, amely a nemzetre nézve haladást jelent. A haladás anyagi és erkölcsi javakban való gyarapodást jelent. Az anyagi javakban való egyedüli gyarapodás nem jelent haladást, mert esetleg anyagi tényezők többletét állítja a destruktiv szolgálatba. A haladás anyagi ős erkölcsi javakban való gyarapodást jelent. Ellene vagyunk minden olyan iránynak, amely vallásellenes törekvést hirdet; ellene vagyunk minden olyan politikának, anjely a néplélek nelc erkölcsi fölfogását megmételyezi; ellenségei vagyunk mindenkinek, aki nem veszi föl a harcot minden destruktiv törekvéssel szemben. (Éljenzés és taps.) A demokrácia ellensége. «Nekünk a vallástalanságot kell üldöznünk.» Tisztólt Polgártársaim! Nincs nagyobb ellensége a demokráciának,, mint aki a demokrácia kinövéseit lenyesni nem meri, mert ezáltal a demokráciát veszélyezteti. Mentül demokratikusabbak intézményeink, annál nagyobb szükség van arra, hogy a keresztény erkölcsi ideálok a nőp- lélekben elevenen éljenek, mert csak ez képesíti a népet és a nemzetet arra, hogy azokban a jogokban, melyeket a nemzetre kiterjesztenek, a köz javára éljen. Ezért vagyunk ellenségei azoknak, akik a felekezeti bókét megbontják. A felekezeti békét, amelyet a nemzet megtartani képes volt. Könnyelmű vétkesség volna, ha egyes pártok ezt a felekezeti békét veszélyeztetnék, vagy a felekezeti béke ellen törnének. Magyarország hercegprímása a Szent István-Társulat nagygyűlésén remekül fejtette ki a felekezeti békének alap- elveit. Rámutatott a protestáns és katolikus felekezetek közötti együttmunkálko- dás jelentőségére. Én minden szavát aláírom, de annál nagyobb sajnálattal látom, hogy az ő szavát nem mindenki követi, eltekintve attól, hogy nekünk nem felekezeteket kell üldöznünk, hanem a vallástalanságot. Nekünk nem a zsidókat kell üldöznünk, hanem azokat, akik a zsidók közül istentelenséget követnek el (úgy van, úgy van!) de ezeket ép úgy kell üldöznünk, ha keresztény emberek követték is el. dezés eszközeivel, melyeknek segítségével nemzeti létfeltételünket biztosítani tudjuk. A nemzeti lét az egyéni, a családi és társadalmi lét felett álló lét, ezért áldozatot kell hoznunk. De szemben állunk e felfogásunk szerint minden nemzetközi felfogással. Elég volt a nemzetközi frázisokból; nekünk arra van szükségünk, hogy a nemzetközi érzést, a nemzetközi felfogást belevigyük a nemzetbe ős azt ott ébren tartsuk, mert akkor, amikor szemtanúi vagyunk, hogy a nemzeti «goizmus dúl: lehetséges volna-e, hogy nemzetközi frázis után induljunk s oda dobjuk nemzeti felfogásunkat és érzésünket, amely egyedüli biztosítéka a nemzeti haladásnak. A kormány minden felekezetnek egyforma mértékkel mér. De eltekintve ettől, sajnálattal állapítom meg, hogy egyes emberek most, amikor minduntalan, országszerte a választási mozgalmat könnyelmű és vétkes gondatlansággal, vagy rossz akarattal tudatosan a felekezeti béke ellen törnek és azt mondják, hogy itt protestáns kormány uralkodik. Ez alatt vagy azt értjük, hogy a kormány túlsúlyban protestáns és ezáltal a katolikusok féltékenységét akarja felkelteni, vagy pedig azt jelentené, hogy a kormány nem egyenlő mértékkel mór az egyházakkal szemben. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozom, bár egyházam mellett becsületesen kitartok, de a kormány minden körülmények között minden felekezetnek egyforma mértékkel mér és fog merni. (Éljenzés) • Tudjuk, mivel tartozunk a nemzet katolikus többségónok». Mit jelent az, mint felekezeti békétlenséget, amikor azt hirdetik, hogy a protestáns irányt akarjuk behozni. Ez nem jeleut mást, mint hogy mi szent István koronáját sárba akarjuk rántani, pedig mindenki tudja azt, hogy igenis a nemzetet mentenünk kell és kötelességünk volt megmenteni. Amikor választani kellett nemzet és király között, mi a nemzet mellett választottunk. Nem tehettünk egyebet. Becsületbeli kötelességünk volt, hogy a nemzet mellett döntsünk ős Szent István koronájának fényét magasra tartsuk. De' akkor, amikor egyenlőségünket a többi nemzetekéhez viszonyíthatjuk, akkor oldjuk meg ezt ' a kérdést, amikor a függetlenségünket visszanyertük, amikor a nemzet önszántából dönt ebben a kérdésben. Tud juk, mivel tartozunk a nemzet katolikus többségének. Tisztelt Polgártársaim! Én azt mondom, hogy azok, akik könnyelműen megbontják a felekezeti bőkét, azok ellenségei ennek a nemzetnek, ellenségei a demokráciának és saját felekezetűknek is. Ellenségei a nemzetnek, mert van nekünk elég bajunk és betetőzik ezen bajokat azzal, amit csak mesterségesen időzhetnek fel, mert a felekezeti békétlenség nincs a magyar nép lelkében, ezek akarják azt beleojtani, hogy visszavonást szítsanak a harmadik javára. Ellenségei ezek a demokráciának, mert visszavonást szítanak ős^ujből az osztályharcot készítik elő. (ügy van,úgy van.)Ellenségei saját felekezetűknek, mert a hazugság előbb utóbb kisül, hogy ez ráfogás, merő hazugság és ezzel veszélybe hozza azt a tekintélyt amelyet saját felekezeteik ős híveik előtt bírtak. Ne üljenek fel ilyen jelszavaknak. Kérem önöket, hogy az egységes párt zászlaját diadalra vigyék. (Hoszszas éljenzés.) A miniszterelnök élénk tapssal fogadott beszéde után Nagy János dr. az egri kerület volt nemzetgyűlési képviselője mondotta el programmbeszédót: „A keresztény ideál által vezettessék be a demokrácia“.
