Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-01-12 / 9. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG Magyarország leggazdagabb széntelepe. Sebeök Endre dr vezérigazgató vekről. — Eger ipari centrum Eger, 1922. január 11. Az Egri Népújság belső munkatársá­nak ma délelőtt Sebők Endre dr. vezér­igazgató az érseki bányaművekről a kö­vetkezőkben nyilatkozott: — Harmincegyezer kát. hold bánya­joga az Érseki Bányaművek részvénytár­saságáé. A szenünk barna szén, de vaunak olyan rétegek is, amelyex feketén csillo­gók. Nem állhatom meg szó nélkül, hogy ne említsem azt az előítéletet, amely a barna szén ellen irányul. Amerikában már fölismerték a barna szén nemzetgazdasági szerepét s mindenütt: gyárakban, vasúton barna szenet használnak a gőzgépek, lo- komotivok, kazánok fűtésére. S a mi bar­na szenünk elsőrangú. Kalóriája 5000-^- 5200 között váltakozik, Újabban Németor­szág is rájött arra, hogy a barna szenet igenis föl lehet használni. S a barna szén Németország ipari üzemeiben nagy szol­gálatokat tesz. S hála Istennek, hogy van barna szenünk. Ez óriási gazdasági előnyt jelent az országnak valutáris szem­pontból is. Nem tudnánk megfizetni a külföldi szenet, ha meddő volna a magyar föld méhe. Nem tudnánk vo­natainkat, üzemeinket fenntartani. Vi­lágos tehát a magyar szón gazdasági jelentősége. A szónterületeink aktív települése nyilatkozik az érseki bányamü- lesz. — A villamos centrale. 10.000 kát. hold. Óriási jövőt látok. Eger ipari szempontból teljesen föiiendül, mert adva lesz az üzemek lótesülésének legfontosabb té­nyezője a jő szén, melyet jutányosán kap 8 bátran állíthatom, hogy minőség tekintetében versenyképes lesz. Jobb­nak bizonyul, mint a szomszédos bá­nyaüzemek szene s hisszük, hogy gazda­ságilag is megbirjuk az iramot. Mert szenünkben palás rétegek nin­csenek, teljesen hamuvá ég. Tüzet, hőt fejleszt minden porcikája s alig marad salakja. Nagy terveink vannak. A bányatele­pen villamos-centralót építünk, amely mért­földekre szolgáltatja az olcsó világítást, hevesmegyei falvakba s Egerbe. Nem lesz­nek mizériák, mert a bányatelep szene éj­jel-nappal fűti a kazánokat. Már eddig is több ipari üz3m létesí­tését vettük tervbe. Kenyeret adunk so­kaknak ; a bányaműveket iparvágánnyal tesszük hozzáférhetővé; nagy elosztó szén­középpontokat tervezünk a megyében, az országban s hovatovább a fővárosban is megnyílik az Érseki Bányaművek R.-T. főirodája, amely középponti helyzeténél fogva bonyolítaná le a nagy rendeléseket. Hatalmas tőkék kapcsolódnak be eb­be a vállalatba, dj egyelőre csak annyit mondhatok, hogy az érseki bányatelepek Magyarországnak leggazdagabb szénfor­rása. 5B jHBBBMBBBBBBMEMgMBB Határozatképtelen a Ház. Jsmét kétszer függesztették föl az ülést a Parlamentben. — Fel kell oszlatni a nemzetgyűlést. . .? Budapest, 1922, január 12. A nemzetgyűlés mai ülését 10 órakor nyitja meg Gaál Gaszton elnök. Az indít­ványok könyvébe Ozeglédi Endre kát tör­vényjavaslatot jegyzett be a földreformról. Hornyánszky kéri a Ház tanácskozó képességének megállapítását. A Ház határozatképtelennek bizonyult. Az elnök az ülést felfüggeszti. Szünet után Meskó Zoltán kéri a ha­tározatképesség megállapítását. A Házban ismét csak 32 képviselő volt jelen. Az el­nök újból szünetet rendel el. Szünet után Kovács J. István szólal föl. Napról-napra megállapítják a Ház hatá­rozatképtelenségét. A nemzetgyűlést tulaj- donkőpen alkotmányjogi feladatok elvég­zésére hívták össze. Ezeket a feladatokat azonban a nemzetgyűlés csekély mérték­ben tudja megvalósítani. Űj választások új nemzetgyűlést e- redményezhetnek és csak akkor lesz meg annak a lehetősége, hogy átalakűlhasson országgyűléssé. Sokan azt hozzák föl, hogy a nem­zetgyűlés, ha a feloszlatás lehetősége meg­van, újra is összehívható. Szükség van a nemzetgyűlés feloszlatására, különösen a királykérdés nyugvópontra való juttatása végett. Beszéd közben 5 pere szünetet kér a majd folytatja beszédét. Külpolitikai kér­désekkel foglalkozik. A nemzetgyűlés több ízben kifejezte, hogy a trón betöltésével az ország nemzeti integritását akarja visz- azaszerezni. A karlisták ugyanezt mondják. Károly király őfelsége állítólag Briand levelével jelent meg a Várban, Ez francia orientá­lódást jelentene, de a francia közvélemény és a kormány a Habsburgok restauráció­ját ellenzi. Majd rámutat a szláv veszede­lemre. Látható ez a veszély az olaszok fájdalmas felszisszenéséből is. A külügyi politika feladata, hogy jó belső politikát csináljon. (Lapunk zártakor az ülés tart). Katolikus Földműves Párt alakúi. Egy politikus a helyzetről. Budapest. Politikai körökben olyan hírek szálingóznak, mintha a többségi párt megalakulása az utóbbi napok eseményei folytán bizonytalanná vált volna. Az Egri Népújság fővárosi tudósítója a hír valódisága felől egy előkelő politi­kai exponenstől a következő felvilágosí­tást kapta: — A többségi párt föltétlenül meg- alakúl, de, nem egy új egységes párt ki­alakulásában, hanem a kisgazdapárt ki­bővítésének formájában. A kereszténypárt döntő értekezlete szombatra halasztódik, arra az időre, ami­kor Bethlen gróf is hazajön Bócsből. A párt átcsoportosúlásának körvonalai már tisztán látszanak. A kereszténypárt ketté­válása befejezett ténynek tekinthető. A párt egyik része meghagyja eredeti ne­vét, másik része pedig Katolikus Földmű­ves Párt néven működik tovább. Nagyatádi Szabó látnoki kijelentése. Miért veszi fel a kereszténypárt egyik része a «Katolikus Földműves Párt. nevet? Budapest. A Parlament folyosóján a délelőtti órákban Nagyatádi Szabó több tarshivének kijelentette, hogy nem tartja veszedelmesnek a kisgazdapártra a föld- müvespárt alakulását. Nincs másról sző, mint űj cégérről a kereszténypárt régi programrajához. A kereszténypártnak azért van erre a pártalakulásra szüksége, mert tudatában van annak, hogy csak kisgazda­programmal úszhatja meg a választásokat. Az Egri Népújság megjegyzi, hogy a kereszténypárt «régi» pgpgrammjában már kezdettől szerepelt a földreform és volt annyira demokratikus, hogy minden társadalmi osztályt, (tehát’ a fő'tdműveső­ket is) egyesítette. Az új címre csak azért van szüksége a pártnak, mert be akarja bizonyítani, hogy igenis kifejezetten küzd a földműves érdekekért. S meg akarja cá­folni a kisgazdáknak azt a híresztelését, mintha a földművesek érdekeit kizárólag csak a kisgazdapárt képviselné. Ez az igazság. A bécsi konferencia. Wekerle óta magyar miniszterelnök nem volt Becsben. — A tárgyalások programmja. Bécs. Valkő Lajos meghatalmazott miniszter és Khuen Héderváry Sándor gróf Bethlen gróf miniszterelnökkel Bécsbe «- tazott. A megbízottak a tárgyalások lé­nyegére vonatkozóan a következőket mon­dották : — A bécsi tárgyalás jelentőségét el­sősorban Bethlen megjelenése adja meg. Wekerle óta magyar miniszterelnök nem volt Bécsben. Budapesti ős bécsi lapok ar­ról is hírt adtak, hogy a tanácskozások anyagában pénzügyi és valutáris kérdé­sek rendezése szerepel. A Neue Freie Presse azt írja, hogy a nyugatmagyarországi kérdés megoldása után könnyebb lesz megegyezésre jutái, A tárgyalások programmja a pénz­ügyi követelések, a kereskedelmi egyen­súly megoldása és a régi közös ügyek likvidálása lesz. Kis hírek a nagy világból. Egy budapesti vendéglőben karlista tüntetés volt, mely alkalommal leleplezték Károly király arcképét. — A kisgazdapárt elszámolást követel a bankgassei miliiők- ről és a burgonyapénzről. — Megkezdik az űj dunai hajók építését. — Az osztrák védőrök ki akarnak vonulni az A) zóná­ból. — A gyógyszerészek a gyógyszerész- törvény revízióját kérelmezik. — Revizié alá veszik a főnemesi címeket. — Felrob­bantották a galaci arzenált. — Az É3zak- és Délamerikát összekötő kábelek közti kettő megszakadt. — Bethlen csütörtökön találkozik Schóberrel. — A magyar kor­mány tiltakozik a bécsi gobelinek eladása ellen. — Szaporítják az ügyészek létszá­mát. — Benes tudni sem akar a danái konfederáciőról. — Zita exkirályné 2 hétig marad Svájcban. — 12 ezer megállapodást kötöttek eddig az orvosok a tisztviselők­kel. — Budapesten 1000 munkás dolgozik a hő eltakarításán. -- A hó miatt a vona­tok nagy késéssel futnak be. — Szikratá­vírót állítanak fel a Meteorológiai intézet­ben. — A kijárással vádolt képviselők el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom