Egri Népujság - napilap 1922/1

1922-03-29 / 72. szám

EGRI NÉPÚJSÁG merhetik a lapja útján. Mindig önzetlenül dolgozott a közért. Arany várakat nem igér, de ha megtisztelik bizalmukkal, min­den erejével azon lesz, hogy a zsidókér­dést törvényes úton megoldják. Mert nem járja, hogy itt minden zsidóra 13 hold föld esik, ezzel szemben a magyarság kezén úgyszólván semmi sincs. Igazsá­gos .adó rendszert kíván. Mert eddig csak a kis birtokokat terhelik a súlyos adók,, mig a nagybirtok és tőke aránylag kevés­sel vesz részt a teherviselésben. Necsak házhelyet adjanak, hanem azt is lehetővé kell tenni, hogy olcsó kölcsönnel a kisem­berek is fel tudják építeni házaikat, ő mint katona, nagyon jól tudja, hogy a föld mennyit szenvedett a háborúban és hogy a rokkant ellátás igen csekély. Arra kell törekedni, hogy a háborús vagyon és-arass mssmaases nyereségek megadóztatásával segíteni le­hessen. Erős agrárpolitikát fog folytatni, mert a magyarság 80°/o-a földműves és minden más politikának ma már nincsen létjogosúltsága. Lehet a zsidókérdéssel foglalkozni. Magyarországon minden zsidó 40-ázer gazdagabb, mint a keresztény. A zsidó gyermekhalandóság T'T'Vt-kal kisebb, mint a magyarságnál. Ha ez igy megy tovább, ,min den az ő kezükbe kerül. A zsidóság összetart, a magyar pedig egy­mást marja. Ez a magyar nemesség. Erre különben rámutatott a kormányzó ófőméi- tósága is, amikor azt mondotta, hogy a magyar ember 6 hónapot dolgozik, a má­sik 6 hónapot pedig átalussza és munkája eredményét zsebeli be. Ezen változtatni kell, meg kell szervezni a tömegeket, hogy egyenlő eséllyel vehessük fel a harcot. ft fehlr-glfőlstaK megtámadj»^ Oroszországot. Ä támadásban állítólag Románia, Lengyelország, Franciaország és Szerbia is részt V9sz. — Si kér esetén Sándor szerb királyt kiáltanák ki cárrá. Varsó. M. T. I. A szovjet-sajtó külö­nösen Ukrajnában nagyon sokat foglalko­zik a tavaszi hadjáratok lehetőségével. Azt állítják, hogy a fehér-gárdisták okvetlenül megtámadják Szovjet Oroszországot. A tá­madásban állítólag részt venne Románia, Lengyelország, Franciaország és Szerbia. Siker esetén Sándor szerb királyt kiálta­nák ki cárrá. Wrosnze, az ukrán hadsereg parancsnoka egy tanácskozáson azt állí­totta! hogy Wrangel felszerelése kitűnő. A hadianyagot és lőszert Amerikából vá­sárolták. Bár a vörösök maguk is tudják, hogy az ellenforradalom ez idő szerint a legkevésbbé valószínű, a nyugati határon teljesen felkészültek a hadjáratokra. Zöld-ellenforradalom készül Oroszországban. Belgrad. M. T. I. A Novoja Vremja jelenti, hogy a tavasz beálltával a fehé­rek és zöldek megkezdték tevékenységü­ket a Kubán-vidéken. A lakosság á zöl­deket támogatja. A vonatok egyes vidé­keken csak páncélvonatok kiséretóben köz lekedhetnek. Asszerbeidzsánban a náció nálista iatárok újból szervezkednek és An- goráíől várnak segítséget. A tatárok kö­zött nagy az elkeseredés a bolsevisták el­len. Bármely pillanatban kitörhet az el­lenforradalom. Az új búza. Eger, 1922. március 28f Most olvasom egy újságban, hogy-., Németország minden lehető eszközzel vé­dekezik a gabonauzsora elhatalmasodása ellen. A birodalmi kormány a gabonake­reskedők és a kereskedelmi kamarák sür­getésére rendeletet adottéi, amelyben sem j misnek jelent ki minden olyan adás-vételi ügyletet, melyet folyó évi termésű gabo­nára ez év julius 15. e előtt kötöttok. E rendelet kiadására az szolgáltatott okot, hogy részben a továbbdrágulástől való fé­lelem által indíttatva, részben pedig valu­taspekulációtól mozgatva, sokan már most gabonaüzleteket kötnek, hogy bizonytalan sorsú márkáikat árúba konzerválhassák. íme, Németország már idejekorán meg­tette a legelső lépést arra, hogy lelketlen kúfárok fel ne verjék a mindennapi ke­nyér árát. Ott is vannak valutaspekulán­sok, ott is vannak tőkepénzesek, akik sza­badulni akarnak a márkától, attól a né­met pénztől, amely a reparációs törekvé­sek következtében igen bizonytalan ala­pokon nyugszik. Ezek tekintetében a helyzet ugyanaz Németország és közöttünk. Sajnos, a ma­gyar korona a márkához van kötve. Itt is vannak vaíutaüzérek, és vannak olya nők, akik nem tudnak mit csinálni a pénz­zel. Ezek — legutóbb — nálunk is a ga­bonára, az új búzára vetették ki hálójukat. Tiszafüred környékéről jött emberek beszélik, hogy a tiszafüredi járásban a fő­városból jött ügynökök 4000 koronáért foglalőzzák le az új búzát. Szinte hihetetlen ez a hír és már a kétségbeesés környékez bennünket, ha ar- | ra gondolunk, hogy miképen fogjuk meg- j fizetni ezt a rengeteg összeget? De itt a mindennapi kenyérről van sző, arról, amivel fizikai életünket tenget­jük. A kormánynak is gondolnia kell erre és legalább olyan intézkedést tennie, mint ! Németországnak. És hisszük is rendület- I lenül, hogy hiába jártak a nagypénzű em- ! berak a tiszafürediek zöld vetései között... Ahol» «él és jó erőben van a katolicizmus». Nyolcezer ember vett részt a győri katolikus nagygyűlésen. Eger, 1922. márc. 28. Dunántúlról kaptunk ma levelet, on­nan, ahol még «él és jő erőben van a ka­tolicizmus». Pár szürke sor, egyszerű tu­dósítás az egész, de a sorok|;közül ki le­het hámozni ezt a kérdést: Miért nincs így nálunk is V Miért kell nekünk, katoli­kusoknak, lassan pusztúlni, veszni, mások uszítására önmagunkat marni? Miért kell föladni nemes ^küzdelmein* két? ideáljainkat miért kell koncúl vetni a durva lelkű röhejnek? Hol van a ka­tolikus egység? hol van az az inkarnáló* dott fogalom, amely önmagában is szer­vezet ; amely nélkül nem szervezet a szer­vezet? A saját fajtáját oltalmazó szeretet sincs j meg bennünk. Mert mindent megöl, min- 1 dent kiéget, elpusztít a részvótlenség. Az Egri Népújság dunántúli tudósítója a kö vetkezőket írja: «Győrbe szombaton este érkeztem meg. A vasútnál a reáliskolai igazgató kocsival várt és beszállított a bencések székházába. Onnan csakhamar elmentünk a Katolikus Körbe, hol a kongreganisták tartották a bankettjüket a saját külön ün- nepjüK befejeztének örömől’e, melyre Sop­ron, Magyaróvár, Pápa, Csorna és még tudja Isten hány dunántúli város küldöt­te el a maga követeit. Mondhatom, hogy a Dunántúl egé­szen más erejű hitélet van, mint az ember gondolná, ott él és jó erőben van a katolicizmus Délután a pannonhalmi főapát magá­val vitt a katolikus nagygyűlés helyére a győri ágyúgyárba, egy 200 méter hosszú, 60 méter széles rengeteg nagy, üveges födelű helyiségbe, mely körülbelül másfél­szer akkora lehet, mint a keleti pályaud­var. Azt mondják, hogy volt ott 7—8000 ember együtt, de az bizonyos, hogy a győri püspök gyűlést megnyitó szavát alig hallhattuk. Apponyi szép levélben ‘ jelentette be, hogy a gyűlésen tartós gyengélkedése miatt nem vehet részt. Ezután Haller ex- miniszter, majd P. Bangha következett jó egy órás beszédjével, mely után a pan­nonhalmi főapát beszélt. Este bankett volt 120 terítékkel, ame­lyen a város képviselőjelöltje nagy éljen­zés közben ürítette poharát a magyar királyra. Azt mondják, hogy úgy van a dolog az egész Dunántúl. De másképen van a Dunán innen! Hogyan fogadja Japán a welszi herceget? London“. M. T. I. Tokiói jelentések szerint lázasan folynak az előkészületek az angol trónörökös fogadtatására. A trón­örökös eddigi rendelkezések szerint ápr. 12 ón érkezik Jokohámába. Az angol hadi­hajó elé kifutnak az összes japán flották, hogy fogadják és partra vigyék a vélsz! herceget. Hirohito régens-herceg Jokohá- mában üdvözli a trónörököst. Együtt u- taznak el Tokióba. Az útvonalon japán iskolás gyermekek állnak majd sorfalat. A királyi vendég tiszteletére angol lobo­gókat lengetnek és angol énekeket éne kelnek. A velszi herceg Tokióban az Aku- sakában fog lakni. Ez a japán császári család legdíszesebb palotája. A trónörö­kös részt vesz a hagyományos vadkacsa- vadászaton és a cseresznye-virág ünnepén. Továbbá megtekinti a Japán klasszikus dráma szinelőadásait. Kőt heti tokiói tar­tózkodása után az angol trónörökös ellá­togat Nikóba és a többi ősrégi városokba. Japáni tartózkodásának hátralevő idejét Kiotóban, Naraban az ország régi főváro­saiban, Opotaka nagy ipari városban, Köve kikötőben és a belföldi tenger vizein tölti el. Leninnek rákja van. Varsó. M. T. I. Lenin betegségéről a legellentétesebb hírek keringenek. Berlini hír szerint Lenin betegsége egyáltalán nem súlyos és Klemperer tanárt tudományos kutatások ügyében hívták Moszkvába. — Koppenhágában megbízható forrásból úgy tudják, hogy Leninnek rákja van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom