Egri Népujság - napilap 1921/1

1921-03-18 / 63. szám

2 az, akinek katonai beosztása olyan volt, hogy a harcvonalon nem teljesített szol­gálatot ; azok, akiket a törvény értelmé­ben nem soroztak, továbbá a vasutasok, az ellenség által internáltak, jövedelmi adójuk félszeres, vagyonadójuk ötszörös, vágj' hadmentosségi dijuk tízszeres össze­gét fizetik. Azok, akik alkalmatlanok voltak, jövedelmi adójuk egyszeres, vagyonadójuk tízszeres, vagy hadmentességi dijuk húsz­szoros összegét fizetik. Azok, akik fel voltak mentve, jöve­delmi adójuk háromszoros, vagyonadójuk husszoros, vagy hadmentosségi dijuk negy­venszeres összegét fizetik. Azok, akik külföldön tartózkodtak ős nem voltak internálva, jövedelmi adójuk négyszeres, vagyonadójuk harmincszoros, vagy hadmentessési adójúit ötvenszeres összegét fizetik. Például egy 41 éves ember, akinek jövedelme 200.000 K, vagyona 400.000 K, fizetett jövedelmi adót 1919-ben 12.000 K, vagyoni adót 12.000 K. Ez, ha katona volt, de nem volt a harctéren, hadiváltságul fizetni fog a jövedelmi adó után félszerest vagyis 6000 K, vagyoni adója után öt­szöröst vagyis 60000 K, összesen 66.000 K; ha alkalmatlan volt, akkor fizet jövedelmi adója alapján 12.000 K, vagyoni adója alapján 120.000 K, összesen 132.000 K át; ha föl volt mentve, akkor fizet jövedelmi adó alapján 36.000 K, vagyoni adója alap­ján 240.000 K, összesen 276 ezer koronát. A javaslat szerint az 1865. és 1874. év között született öreg népfelkelőknek a rájuk kivetett hadiváltságból minden évre S’/o-ot elengednek, vagyis az 1865-beli év­folyamoknak 50°/o-ot, tehát a felét en­gedik el. Az az apa, akinek egjr fia volt a harcféren: 15°/#-kal; akinek két fia volt a harctéren : 30°/o-kal fizet kevesebbet; aki­nek pedig egy fia száz százalékos rokkant lett, az 30°/o-al; akinek két fia lett ilyen rokkant, az 60°/o-kal.fizet kevesebbet. A felmentettekre csak a jövedelmi adó alapján kivetett hadiváltságnak a fe­lét azok a részvénytársaságok, intézmények, gazdaságok, vállalatok fizetik, amelyeknek javára fel voltak mentve. A nem adófizetőkre, vagy a szülők­kel még egj'üttólőkre eső váltságot az apa jövedelmi, vagyoni adója után fogják kivetni. Ebből a hadiváltságból az állam kb. 300 miiiió bevételt vár, mely összeget a rokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák intéz­ményes segélyére fogják fordítani. Dr. Nagy János. HÍREK. Eger, 1921 március 17. A nagyheti és húsvéti szertartások rendje. A főtemplomban: Március 20-án, virágvasárnap.1 órakor plébániai szentmise. A 9 órai szentmise alatt ünnepélyes bar­kaszentelés. Délusán fél 4 kor böjti áj ta­tosság és szentbeszód. Nagykedden és nagyszerdán délelőtt 9 órakor szentmise. — Nagyszerdán dél­után fél 4 órakor lamentáció. Nagy csütörtökön reggel 8 órakor ünnepélyes nagymise, amely alatt Glória­kor a harangok elnémulnak. Szentmise közben a Főpásztor megszenteli a krizmát, a katechuinenek és betegek olaját. Áldo­záskor az összes papok megáldoznak — nemkülönben az érsekuradalom és a fő­káptalan tisztikara és a katolikus tanítók. Mise végén a Főpásztor a kupola alá vo­nói s ott megmossa 12 szegénynek a lábát. Mise után oltárfosztás. D. u. 7í4 órakor Jeremiás siralmai. Nagypénteken 9 órakor csonkamise, ke^esztleplezés és keresztcsókolás. Mise végével a szentsírba helyezik az Oltári- szentséget. Végül szent beszéd. Délután 3 órakor lamentáció, utána a szent sírok látogatása. 7 órakor szentségbetétel. Mind EGRI NÉPÚJSÁG. a négy napon mise alatt passió. Énekli a papnövendékek énekkara. Nagyszombaton reggel 6 órakor tűz, húsvéti gyertya és keresztkút szentelés. 9 órakor ünnepélyes nagymise, mely alatt a harangok újra megszólalnak. Délután 726-kor ünnepélyes zsolozsma, utána fel­támadási szertartás körmenettel. Március 27-én (Húsvétvasárnap.) Reg­gel 72-6kor szent beszéd, utána szent mise. Szent mise végén a húsvéti eledelek meg- áldásra a szent Mihály oltártól a plébániai sekrestye felé állítandók fel. 7 órakor nagymise, utána szentbeszód. 9 órakor ünnepélyes nagymise. — Prédikáció. Dél­után 3 órakor ünnepélyes vecsernve, utána szent beszéd. Húsvéthétfőn a Dónát temetői kápol­nában búcsú lesz. Reggel 10 órakor pré­dikáció és ünnepélyes nagymise, ezt meg­előzőleg körmenet az Oltáriszentséggel. D. u. vecsernye és körmenet Oltáriszerit- séggel. * A ciszterciták templomában: Virág­vasárnapján d. e. 6 órakor barkaszentelés, ünnepélyes mise passió-énekléssel. 7 órakor csendes mise. 8 órakor a gimn. tanúiók miséje passió-énekléssel. 9 órakor a reál­iskolai tanulók miséje. 10 órakor csendes mise. D. u. 3 órakor litánia áldással. * Nagyhétfőn, nagykedden és nagy­szerdán d. e. 7 órakor csendes misék. Nagy csütörtökön d. e. 8 órakor ün­nepélyes mise, a papság ős a nép húsvéti áldozása, a legsz. Oitáriszentség átvitele a mellékoltárhoz. Nagypénteken d. e. 8 órakor szertar­tások passió énekléssel, csonka mise, a legsz. Oitáriszentség átvitele a szent sírba, utána pedig 9 óra tájban prédikáció. Este 8 óra előtt szentség-betétei. Nagyszombaton d. e. 6 órakor szent­ség-kitétel a szent sírban. 8 órakor ház­szentelés és más szertartások, melyek után ünnepélyes mise. Este 7 órakor ünnepélyes feltámadási szertartás körmenettel. * A ferencrendieknét: Virágvasárnap. Reggel 8 órakor barkaszentelés és nagy­mise. he • Nagyszerdán délután 3 órakor lamen­táció. Nagy csütörtökön reggel 8 órakor nagyrnise; délután 3 órakor lamentáció. Nagypénteken reggel 8 órakor csonka­mise, utána szentságkitétel és szentbeszéd. Délután 3 órakor lamentáció. Este 7 óra­kor szentségbetétel. Nagyszombaton reggel 6 órakor tűz­és húsvéti gyertyaszentelés, utána nagy­mise. Este 7 órakor feltámadási körmenet. Húsvétvasárnap reggel fél 6 órakor csendes mise, utána étalszentelés a tem­plomban. * Szentségimádás a szentférencrendiek- nél. A húsvéti ünnep három napján szent- ségimádás lesz a ferencrendieKnél. Reggel 6 órakor szentségkitótel, szentmise, vasár­nap és hétfőn szentbeszód. — Este 6 óra­kor szentbeszéd és szentségbetétel, kedden Te Deum és körmenet is lesz. A szerviták templomában: Szerdán délután fél 4-kor lamentáció. Csütörtökön fái 7-kor zsolozsma, */« 7-kor nagymise. Délután lU 4-kor lamen­táció. Pénteken *U 6-kor zsolozsma, 7* 7 kor csonkamise és Oltáriszentsegkitétel. Délután fél 4-kor lamentáció. — Este 8-kor Oltári- szentségbetétel. Szombaton 3/« 6-kor zsolozsma, V« 7- kor tűz és húsvéti gyertyaszentelés ; utána nagymise és Oitáriszentség kitétel. Délután fél 5-kor feltámadás, utána pedig a Bold. Szűz Mária megkoronázása. Vasárnap és hétfőn a szokásos rend. Lelki gyakorlatok a Minoriták tem plomában. Az egri Oltáregyesület vezető­sége a szokásos lelki gyakorlatokat ez év­ben is megtartja a nagyheti szertartások keretébe beillesztve. A lelki gyakorlat virágvasárnap d. u. 5 órakor közös imaórával kezdődik, mely után Jézus sz. Szive litánia lesz. Hétfőn, kedden, szerdán 7 órakor szentmise, még pedig hétfőn az Oltáregylet meghalt, ked­den az élő tagjaiért. Szentmise után pré­dikáció. Mind a három napon d. u. 5 óra­kor is szentbeszéd, utána sz. Szív ájta- tosság. Március 24-ón nagycsiitörtökön szent­mise alatt 8 órakor szent áldozás. Nagypénteken a 9 órakor kezdőd® szertartások után szent beszéd lesz. D. u. 6 órakor pedig a szent sírok látogatásá­nak befejezése után »Kereszt út« ájíatos- ság, amit követ az ünnepélyes szentség­betétei. Nagyszombaton a tűzszentelóst 8 óra­kor, a feltámadást 5 órakor tartjuk. A A két utóbbi napon a társulat tagjaiból óránkint 3—3 pár, — a templom ajtóra kifüggesztendő névsor szerint — a Leg- méltóságosabb előtt fog imaórát végezni. Gyóntatás mindennap 727-től a szent misék előtt és után. Német és francia nyel­ven is végezhető. Március 15-nek ünneplése Makiá­ron. Makiár község közönsége is benső­séges áhítattal ünnepelte meg a magyar nemzet dicső szabadságünnepének emléke­zetét. Az ünnepélyt a rk. "plébánia tem­plomban nagymise vezette be, amit Bará- czius József esperes celebrált. Az Isten- tisztelet után az áll. óvoda udvarába vo­nult, községi elöljárósággal az ólén, a közön­ség. A rk. és református iskolák növen­dékei a tantestületek vezetésével, nemzeti színű lobogók alatt sorakoztak fel. A da­lára a Hymnusza után Paj'er Ágoston kis­gazda szavalta el Petőfi Sándor: «Élet« c. költeményét, majd szántói Szabó Gyula közs. főjegyző tartotta meg a nap je­lentőségét, méltató ünnepi beszédét. Szív­ből jött és szívhez szóiő szavakkal muta­tott rá, hogy csak az a nemzet érheti el az élet igazi ideáljait, amely nemzetnek megvan a maga Phanosa és Golgqthája, — Golgolhákhan és Pnanosokban gazdag a magyar történelem, de ezeresztendős szen­vedései sem tanították meg idáig a nem:; zetet arra, hogy megértse és kövesse a Phanosi tornyok: a magasztos ideálok világitó fályáját. A közelmúlt forradalmainak keseri tanulságai meg kell, hogy értessék mind­nyájunkkal azt, hogy gyarlók vagyunk, mindnyájunkkal azt, hogy gyarló, önzők és a közömbözség bűnében vétkesek vol­tunk — és e nagy nap emlékezetén meg kell végre látnunk a nagy ideálok fényeit és világánál rá keli lépnünk a nemzeti megújhodás útjára. A Dalkör éneke s az elemi iskolák I tanulóinak szavalata után Bolya Bálint kovácssegéd,Alexái Béla asztalosmesteré« i Apostol Imre kisgazda szavalt. Az ünnepély a «Szózat» eléaeklésével fejeződött be. Az énekek és szavalők mély hatáso­kat váltottak Ki, a közönség köréből. A rendezés sikerében oroszlánrésze volt Hankó János tanító szakavatott tevé­kenységének. Jönnek a színészek. A Heltai szín­társulat értesítette a szinügyi bizottságot, hogy április 8 ári meg akarja kezdeni a tavaszi évadot. A szinügyi bizottság ez okból hétfőn délelőtt 11 órakor ülést tart, amelyen a Heltai előterjesztéseire meg­adják a választ. Természetesen szó lesz az újabb áremelésről is. Heltai 50 száza­lékos emelést kér. A bizottság ezt semmi­esetre nem teljesítheti különösen most, amikor az általános árlezuhanást várjuk. Ezen a gyűlésen állítja össze a bizottság az előadható [darabok tisztáját, ebből a szempontból kívánatos volna tehát, hogy a bizottság ülése teljes legyen. Köszönetmjilvánitás. Ez úton mon­dok hálás köszönetét, jóbarátaimnak, isme­rőseimnek és polgártársaimnak, az irá­nyomban tanúsított szívességükért. Kovács János és családja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom