Egri Népujság - napilap 1920

1920-10-17 / 239. szám

XXVII. évfoluam 239 szám. Cenz.: £. 466 1920, Eger, 1920. Október 17. Vasárnap. fclöfizeiésl dijak postai szállítással. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Segged évre 75 it. - fcgg nőre 25 ív. Eques szám ara 1 korona. Tgrf».,aM—«g-—---nwii^aihTiMirrrrw.Triiaa«WMrff-.'-r t i r wrrm "wrifft K eresztény kurzus. Mikor a nagy leromlás után a miniszter- elnöki palota erkélyéről elhangzott, hogy ez or­szágban ezentúl csak keresztény erkölcsökön és nemzeti alapokon nyugvó politika érvényesülhet, azt gondoltam, hogy ez a tékozló fiú megtérését jelenti. Hisz ez a nemzet is eltékozolta atyai örökségét: keresztény erkölcsét, nemzeti eszmé­nyeit az álliberális barátokkal való mulatozás közben; idegen földre, idegen eszmények alá került, a nemzetköziség válujához jutott. De végre is annyi gyalázat és meggyalázás után megtért és visszatért az ősi .hagyományokhoz, melyekből a régiek erőt merítettek. Keresztény kurzus alatt én alkotó, konstruk­tiv erőt értettem, melyre a legnagyobb szüksé­günk volna a sok rombolás, destrukció után. Azt hittem, hogy vége a kétféle erkölcsnek, melyet a liberális politika honosított meg, mely szerint a politikában a legnagyobb gazember lehetett valaki, de ez magán tisztességére árnyat nem vetett. Ezentúl — legalább azt gondoltam — a becsület nem az a köntös, melyet az emberek ítélete reám dob, hanem az a pajzs, mely bel­sőmből, erkölcsi mivoltomból alakul fölém, mely- lyel együtt élek vagy pusztulok, mint a csiga az ő házával. Keresztény kurzus nekem egészséges közszellemet, közéletet jelentett, tisztultabb lég­kört, verőfényes napsugárt, melyben nincs vakon­dok munka, nincs panama, nincs kijárás, nincs protekció, hanem jog, igazság, tisztesség, a tehet­ség érvényesülése biztosittatik. Keresztény kurzus nekem azelőtt is meg most is a gyöngébbek védelmét jelentette, a szociális igazságot, annak a krisztusi elvnek a valóraváltását, hogy elsők és vezetők csak annyi­ban lehf tünk, amennyiben szolgálatára állunk embertársainknak, az emberiség szent ügyének. Keresztény kurzus az eszméknek, elveknek', alapelveknek az a gránitszilárd talapzata, melyen a szilárd jellemek épülhetnek, kik a legjobb jót, a legtöbb áldást fakaszthatják a nemzetre. Mindebből mi van ? Puszta jelszó, díszes palást, mely alá minden régi bűn és hitványság elfér. Meg van valami nagyhangú, üres antisze­mitizmus, melynek a kereszténységhez semmi köze, mert ez semmi egyéb, mint a leszorított, kifosztott, becsapott magyar faj puszta reakciója, melyet akkor is megtenne, ha még fehér lovat áldozna, ha pogány volna. De ez sem komoly, mint ahogy a magyar­nál semmi sem volt komoly. Csak az a változás, hogy régen minden magyarnak megvolt a maga házi zsidaja, most minden zsidónak megvan a maga házi magyarja. A magyar mindig a ké­nyelmes munkát szerette. Most is azt szereti. A komoly fajvédelem nagyon is erős, kitartó mun­kát és áldozatot kíván. Sokkal könnyebb ennél nagy hangon kiabálni: üsd a zsidót, közben meg strómannak állni és zsidókézre játszani üz­letet, gazdasági erőket. Hisz ez munka nélkül még jövedelmez is, ha nem is annyit, mint a zsidónak, de mégis valamit. Ahogy figyelem itt is, meg másütt is az életet, hát mérget veszek rá, hogy a proletárdiktatúra, meg a háború alatt nem csináltak a zsidók olyan jó üzleteket, mint a keresztény kurzus idején. Hisz a Dob-utcában a házassági áldást ezzel a jó kívánattal bővitet­ték ki: kisérjen az emberi kor legvégső határáig titeket Jáve áldása, meg ez a keresztény kurzus! Ez az egész kurzus eredménye ! Puszta ne­gatívum ! De nem is lehet más. Hát ki itt ke­resztény? Ki áldoz itt az elvekért? És volt va­lami nagy Pálfordulás a lelkeben? A keresztény erkölcs hatja át az emberek agyát, szivét? Ez POLITIKAI NAPILAP. felelős szerkesztő : Barsy Károly dr. «na—wa—Mtawi i WMiTíaooEa—1 irányítja tettét? Hát nem a régi liberális kor gyermeke-e, panamázó zsoldosa-e, nem a háború romlottja-e és nem ennek a koldus életnek a nyomorultja-e testileg, lelkileg, nem az ellentétes eszmék viharának gyorsan forgó szélkakasa-e a mai kor embereinek legtöbbje ? És ebből legyen »keresztény kurzus? Odvas fából Vénusz szobra, agyagból piramis? Eszmék csak emberek utján valósulnak meg, de csak akkor, ha az emberek az eszmékhez ha­sonulnak. Vesékig ható keresztény átalakulás nél­kül a keresztény kurzus olyan mint a többi politika: úri huncutság. Dr. Nagy János. Hajsza az egri bor után. Nap-nap után autók száguldoznak keresztül utcáinkon. Valamennyi idegen, leginkább osztrák, bécsi. Amennyire el voltunk zárva az előbbi években a kereskedelmi piactól pl. csak Gyön­gyöshöz viszonyítva is, annyival élénkebb most nálunk a kereslet és nagyobb az export. Bécsi ügynökök tiz milliókkal dobálóznak és szándé­kosan hajtják fel a borárakat. Ma már 30—32 koronán alul ujbort venni nem lehet. Ennek a túl élénk keresletnek megvan a kedvező ha­tása is, de megvannak az okai is. A termelők nyeresége. Ezek a nagy árak képesek behozni a ter­melési költségeket és emellett megérdemelt hasz­not hoznak a termelőnek. Ma a 30—32 koronás ár nagyon is reális, hisz egy liter bor legalább is 13—14 korona költséget emészt fel a bepin- cézésig. De igy megfizetve megtalálja a számitá- tását a gazda is, a napszámos is. A szőlőműve­lés egyre nagyobb és nagyobb teret hódit. Óri­ási haszon háramlik a városra, a közönségre és az állam is egyre több és több adóalannyal szá­molhat. A kereslet okai. Ennek az igazán örvendetes borkereske­delmi fellendülésnek az okát elsősorban a hely­beli pénzintézetek egészséges akciójának és az általuk diktált lojális szellemnek a javára írhatjuk. Nem dolgoznak nagy nyereségre, a sok közvetí­tőt kerülik és kiszorítják a láncosokat. De egyéb magyarázata is van még a borpiacunkon észlel­hető lázas érdeklődésnek. A szomszédos Gyön­gyös iránt ugyanis újabban némi bizalmatlanság mutatkozik a bécsi kereskedők körében. Erről az érzelmi változásról a bécsi szaklapok (pl. a Neue Wein-Zeitung) szinte elkeseredéssel cikkeznek. Így aztán nem is volt nehéz a legjobb külföldi cégeket ide csalogatni. A helybeli üzleteket ezek a körülmények segítik. Az országos viszonylatban tapasztalható óriás tömegű kötések pedig arra vezethetők vissza, hogy a valutáris viszonyok rendkívül kedveznek a külföldi kereskedőknek. Bármilyen drágán veszik is itt a bort, idegen valutában mindig kedvezően tudják értékesíteni. A magas boráraink tehát már csak azért is indo­koltak, hogy ne idegen kereskedők szedjék le a nagy hasznot. És ha igaz az az ellenőrizhetetlen híresztelés, hogy Szlovákiában 23 szokolt is ad­nak egy liter borért, ami 80—85 K. nak felel meg, akkor még áremelkedésre is számíthatunk. De nem akkorára, amilyenre a számarányokból következtetni lehetne, mert a csehek pl. 5 — 6 szokol beviteli vámot is' szednek, tehát a kezelési kiadások csaknem megháromszorozódnak minden liter után. Megtévesztő híresztelések. Epen azért, mert a külföldiek rendkívül jó üzleteket tudnak lebonyolítani, nagyon gyakoriak Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szóm 11. ................— i »in ■——— f 1 a tendenciózus híresztelések is. A napokban pl. minden kávéházban, az utcákon csak arról be­széltek, hogy a bor árak leesnek. Történt pedig ez azon egyszerű számításból kifolyólag, hogy erre a hirre majd mindenki szabadulni igyekszik a borától és az ügynökök még nagyobb percen­tet biztosíthatnak maguknak. A legkomolyabb szakemberek állítják azonban, hogy áresés nem lesz és ez a rossz valutánknál fogva teljesen in­dokolatlan maradna. Beszélték azt, hogy az ex­portot beszüntetik. Ez a hir is ugyanazt a célt szolgálta, mint az előbbi, azonban nem ugrott be neki senki. Mindenki tud ugyanis arról a kormányintézkedésről, hogy november 1-ig a bor export szabaddá van téve. —Z. HÍREK. Eger, 1920. október 16. Áthelyezés. Dr Bobory György főispán Bazsó Tivadar szolgabirót Hevesről Gyöngyösre helyezte át, Tilles Béla közigazgatási gyakorno­kot a hevesi főszolgabirósághoz osztotta be szol­gálattételre. Jubileum. Vaiszada Dezső, érsekuradalmi főintéző most töltötte be működésének 25. évét. Tiszteletére az uradalom intézői szombaton délben a Koronában bankettet rendeztek. Az Egri Jogakadémiai Kör folyó hó 17-én vasárnap délelőtt 11 órakor tartja alakuló gyűlé­sét. A tagok minél nagyobb számban jelenje­nek meg. Hová megyünk ma? Elmegyünk megnézni a líceumi képtárat, mely vasárnap délelőtt 10 órától 12-ig mindenki által megtekinthető. Va 11 kor a szociális egyletben (Csonka­mecsettel szemben) Dr. Nagy János tart előadást. Utána Dr. Doroghy Kálmán budapesti ügyvéd, a Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank jog­tanácsosa fog felszólalni. Mindenki, aki az uj Magyarország közgazdasági és pénzügyi problémái iránt érdeklődik, legyen ott. Kora délután az érsekkerti sportpályára sé­tálunk ki és megtekintjük az ifjúsági football mérkőzézt. Aki mindebben el nem fárad, este elmegy az Uránia mozgóba. Népvédő iroda. Az Egri Keresztény Szo­ciális Egyesület népvédő irodát nyit saját helyi­ségében (Mecset mellett), hol az ügyes-bajos em­berek jogi tanácsot és felvilágosítást kaphatnak az erre vállalkozó ügyvédektől. Hivatalos óra minden vasárnap délelőtt 11 és 12 óra közt. Eddig Dr. Kálnoky Viktor és Dr. Pataky István ügyvéd urak voltak szívesek ezen emberbaráti munkára vállalkozni. Eljegyzés. Weisz Ignác bessenyőtelki ke­reskedő leányát, Ilonkát eljegyezte Ungár Armin. (Minden külön értesítés helyett.) Az Egri Önk. Tűzoltó- és Mentő Egye­sület f. hó 17-én (vasárnap) d. e. 11 órakor az őrtanyán díszközgyűlést tart, melyre az alapitó-, pártoló- és működő tagokat ez utón hívja meg az Elnökség. Szinielőadás az Angolkisasszonyoknál. Szombaton délután sikerült szinielőadást rende­zett az Urleányok Mária Kongregációja a sze­gény iskolás leánykák felsegélyezésére. A szerep­lők mindegyike dicsérendő alakítást produkált. Esküvő. Lövinger Arnold és Goldner Malvin folyó hó 19.-én 12 órakor tartják esküvőjüket az uj izraelita templomban. (Minden külön értesítés ' helyett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom