Egri Népujság - napilap 1920

1920-07-31 / 174. szám

I

:XVm. évfolgam 174. szám.

Cenz.i E. 348/1920.

Eger, 1920. Julius 31. Szombat.

Előfizetési dijak postai szállítással i Egész évre 200 K. — Fél évre 100 ít. Segged évre 50 K. — Egp hóra 18 K. Eaves szám vasárnap 1 K, hétköznap 60 f.--------------------L^IB----------------R ÖLI TI K Ä I NAPILAP,

Felelős szerkesztő: Barsy Karolj) dr.

Szerkesztőség: Egar, Líceum. Kiadóhivatal: Liceu ni ugmmi ,, Telefon sz?m í i.

Ä tojás és a tyúk

probléma jut eszünkbe, mikor halljuk a már izinte unalmassá váló vitatkozást, hogy az ország eromlott pénzügyi helyzetét adóemeléssel, vagy :rőteljesen megalapozott gazdasági politikával :udjuk-e megjavítani. Mig a gyakorlati és elmé- eti közgazdák ezen vitatkoznak, addig a deficit avinaszerüen nő és a pénzügyi csőd réme ajtónk jlőtt kopogtat. Megbénul a vállalkozói kedv, izárnyaszegetten lapul meg az üzleti szellem.

Nem kisebb ember, mint Hadik János gróf vitatja, hogy szakítani kell azzal a rendszerrel, mely az ország pénzügyi boldogulását egyedül az adóemelésben látja.

Úgy hisszük, hogy lényegi ellentét Hadik és ellenfelei között nincs. Senki józanul nem állítja, hogy egyedül az adóemelés boldogít. Hisz a helyes adópolitika csak része és függvénye a helyes gazdasági politikának. Ha a rossz gazdasági politika betömi az adóforrásokat, csökkenti az adóalanyok teljesítő képességét, akkor már rossz pénzügyi politikát is Űztünk. Senki se akar-' hatja az adók terhét végletekig fokozni, de ez nem zárja ki, hogy az egyszeri súlyos vagyonadót — mondjuk vagyondézsmát — sürgősen ne követeljük. A háborús nyereségek súlyos ’megadóztatása nemcsak pénzügyi érdek, de morális kötelesség, sőt mi több — fajvédelem.

Amikor Hadik azt állítja, hogy az államnak olyan forrásokat kell igénybe venni, amelyek a legnagyobb értékforgalom mellett a legnagyobb jövedelmezőséget nyújtják, mint pl. az exportnál, a valutadiszparitások folytán elérhető milliárdok, — akkor csak a kérdés egyik oldalát világítja meg. Mert hogy, exportálhassunk, előbb termelnünk kell, s hogy termelni tudjunk, nagystílű gazdasági politikára van szükség. Ennek a politikának első és kihatásaiban legfontosabb lépése a földreform. A földreform szerencsés vagy szerencsétlen megoldásától -- túlzás nélkül mondhatjuk — egész jövőnk függ. Sajnos, a tervezeteket nem kaptuk kézhez, csak hézagos tudósítások alapján következtethetünk a .reform alapgondolataira.

Amikor Hadik csak az exportlehetőséget tárgyalja, megfeledkezik arról is, hogy az export csak úgy hat emelőleg az ország vagyonosodá- sára, ha nincs vele szemben esetleg még nagyobb import, azaz kereskedelmi mérlegünk erősen aktiv. Mit érünk azzal, ha milliárdokra menő szemes és nyersterményt exportálunk, de textilárukért még többet fizetünk a külföldnek?

Tehát ismét a termelés organizációjához, az erőteljes gazdasági politikához lyukadtunk ki.

És itt kapcsolódik bele a kérdés a nagy- politikába.

Legyünk tisztában azzal, hogy bármily- nagystílű gazdasági és pénzügyi politika sem vezethet bennünket a gazdasági jólét Ígéret földjére addig, mig létünk feltételeit, az elszakított országrészeket, azok természeti kincseit vissza nem szerezzük. , /

A magyar irredentizmus nem a franciák revanche törekvése Elzász-Lotharingia miatt, nem az olaszok vágyá Déltirol után, nem Panhunga- rizmus, nem hatalmi vágy: hanem gazdasági szükségszerűség; elv, amely gazdaságilag és tudományosan az érvek tömegével támogatható; fanatikus hit, amelynek egy becsületes magyar embernek lelkében sem szabad elhalkányodnia, reggeli és esti imánk. A területi integritás axióma, melynek teslté váltáig életünk tengődés, létünk merő bizonytalanság. B. K.

Szinüggi karcolatok

i.

Az egri színház.

A szinház társadalmi, kulturális szempontból olyan érték, melyet féltő óvatossággal és meleg szeretettel kell körülövezni. A színművészet csarnoka kiválólag művészi szempontokat érvényesítő vezetés mellett templom lehét,hola lélek felvidul az ének-, zene- és játékmüvészet üdé lehel leiére, de viszont a művészi szempontok háttérbe szorításával korcsmává aljasodik le, hol csak »lőrét és nyírvizet.«, árulnak. Nem is szólok arról a rombolásról, szellemi bolsevizmusról, melyet a rosszul, nem helyes 'szempontokból irányított szinház idéz elő az ízlés, erkölcs és jómodor terén. .

Aki a színház sorsába beleszólni hivatott, s ezen jogát csak ötletszerűen a pillanatnyi hangulattól vezérelve gyakorolja, az nagyot hibázik. Mert egy város lakosainak művészi érdekeit ötletszerűen szolgálni ép’ oly végzetes, hiba, mint helytelen gazdasági politikát űzni. A szellemi javak vannak oly kincsek, mint a fizikaiak, s a mint a helytelen gázdasági politika anyagi romlást, úgy a helytelen kultúrpolitika erkölcsi romlást okoz.

Nem csak a kifejezetten moral és nemes vezérlőeszme nélküli darabokról van itt szó, ha- nepi szó van a legkiválób darabok silány előadásáról is. Nem csak arrói' van szó, hogy a művészi értékkel nem biró darabok a legtisztább művészi felfogást is megzavarják, lejtőre állítják, hanem szó van arról is, hogy a minden művészet nélkül való megjátszás kigúnyolása a művészetnek, a legkellemetlenebb lelki disszonancia okozója, mely a művészet iránt csak közönyt, fásultságot és dermedtséget szül s amely ahelyett, hogy finómitaná a lelket, érdessé, durvává, a szép és nemes iránt érzéketlenné teszi azt.

Már pedig a Heltai színtársulattól, mely társulatnak a szinügyi bizottság 3'évre odaítélte a színházat, oly kevés ló előadást láttunk — ntem is említve a lehetetlenül szegény repertoárt — hogy'jövő működése elé csak a legnagyobb aggodalommal tekinthetünk. Hát akik egy megye székvárosának — mely egyúttal messze földön hires kulturgócpont — szinügyét intézik, nem tartották érdemesnek körülnézni egy kicsit? Mis- kolczon, Kecskeméten, Szegeden, Kaposváron heves harcok folytak a szinház. ügye körül, háromszor megnézték kire bízzák a város színházát, háromszor változtatták meg elhamarkodottnak bizonyult döntésüket a város atyái, csak hogy nyugodt lélekkel hajthassák fejüket álomr-a, hogy a kultúra csarnokából nem csináltak árucsarnokot, a nemzeti kultúrával nem űztek könnyelmű játékot s a polgárok erkölcsi javait megvédték, megőrizték, sőt azok gyarapítására törekedtek legjobb tudásuk szerint.

Mi az ellen, hogy az egri városi színházat Heltai Hugónak Ítéljék oda, vétót emelünk. Sem az igazgatóban, sem társulatában nem 1 látunk garanciát arra, hogy Eger nemes veretű, évszázados kultúráját csak egy parányit is emelni tudná s hogy a polgárok -anyagi áldozataiért, veszteségeiért, erkölcsi előnyt, szellemi hasznot volna képes szolgáltatni, a múltban nem produkált semmit, vagy hogy olyan jóakaratunk legyünk, mint ennekelőtte — mondjuk — édeskeveset, hol van tehát az az alap, melyre támaszkodva Iremélhetnéhk, hogy a jövőben' ki fogja elégiteni azokat az igényeket, melyeket már városunk jó hirneve szempontjából is táI

masztanunk kell ?! A puszta ígérgetés, lehetőség, nem épen reális alap a reménykedésre!

Jelen cikkünldcel nem személyeskedés a célunk. Egyik irányban sem ! Tisztán a kultúra s- városunk érdekében szólottunk, s reméljük, hogy kiáltásunk nem lesz a pusztába vesző Szó. Ha jnem szűnő kitartással követeltük a helyes gazdaságpolitikát, úgy most nem szűnő kitartással fogjuk követelni a célirányos kultúrpolitikát.

W. E.

HÍREK

Eger, 1920. julius 30. Olvasóinkhoz.

Tekintettel a folytonosan emelkedő papírárakra, kénytelenek vagyunk lapunk 4 oldalon megjelenő vasárnapi számát 1 koronára felemelni. A hétköznapi 2 oldalas számok továbbra is 60 fillérért kaphatók. Az Egri Népújság

kiadóhivatala. „A jövő évi kenyér biztosítása“ c. tegnapi cikkünknek a beszolgáltatandó gabonameny- ségre vonatkozó része szórend hiba miatt homályossá vált. A teljes világosság kedvéért közölük, hogy a jelzett szakasz a következőkép értendő: A búza beszolgáltatás holdankénti 3 mázsás termésátlag mellett 76 hold bevetett területnél kezdődik, amikor is minden hold után 1 kg. szolgáltatandó be. 12 mázsás termésátlag mellett már 1 hold után 410 kg. szolgáltatandó be. A rozsbeszolgáltatás 3 mázsás átlagtermés mellett 87 hold bevetett területnél kezdődik, amikor is holdankjpt 1 kg. szolgáltatandó be. 11 mázsás átlagtermés mellett már-1 hold után 320 kg. szolgáltatandó be. A holdankint beszolgáltatandó mennyiség a holdalf számához képest prog- resszive emelkedik.

A beszolgáltatott termények feldolgozása.

A közfogyasztás céljaira igénybe vett termények felőrlése tárgyában ma rendelet jelent meg, mely kimondja, hogy a 2°/o-nál nem több idegen keveréket tartalmazó 76 kg. sulymennyiségü búzát korpa és hulladék elvonása után 80 °/0-ra kell kiőrölni. Ebből a következő dara- és lisztfajtákat szabad előállítani: darát és finom tésztalisztet (dara legföljebb 2%), főzőlisztet (25°/o), és kenyérlisztet (40%). Búzából, rozsból és kétszeresből takarmánylisztet előállitani nem szabad.

A rozs és kétszeres kiőrlésénél, melynek hektoliterenként! alapsulya 75 kg., 82 %-nak megfelelő, egységes mennyiségű lisztet kell előállítani. A 62 kg. hektolitersulyu árpából 64 %-os egységes mennyiségű lisztet kell kiőrölni. Mindhárom esetben sulykülönbözetnél kevesebb liszt, de több korpa állítandó elő.

A megengedett poriás maximuma búzánál 2%, rozsnál és kétszeresnél 3%, árpánál 3 és fél %.

A közfogyasztás céljaira igénybe vett termények őrleményeinek áráról tegnap rendelet; jelent meg, amely a következő árakat szabja meg: búzadara 2500 K, finom tésztaliszt 2250 K, főzőliszt 1230 K, buzakenyérliszt, egységes rozsliszt, árpaliszt, Valamint ezeknek keveréke 4Ö0 K, korpa, konkoly és egyéb őrlési hulladék 150 K métermázsánkint, a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalmon kívül. A vételár hitelezése esetén 6% kamatot szabad követelni. A közvetlen fogyasztást szolgáló forgalmi árakat a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg. A rendelet megszegése esetében a szóbanforgó készleteket elkobozzák, amikor is egyötöd a följelentőt, a többi pedig a rokkantak segélyalapját illeti. T