Egri Népujság - napilap 1920
1920-06-27 / 146. szám
XXVIII. évfolyam 146 szám. Cenz.; E. 294/1920- Eger, 1920. Junius 27. Vasárnap. Előfizetési díjak postai szállítással; Egész ewre 200 K, ~ Fél évre 100 K. fiegged évre 60 &. — Egg hóra 18 K. Egy szám ára 6Ü fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsp Károlp dr. Szerkesztőség: Egei, Líceum Kiadóhivatal: Liceu ni nyomda. Telefon szám 11. A földbirtokreform és a tisztviselők. Küszöbön áll a földbirtokreform. A javaslat már készen is van, most furják-faragják. Annyi már kiszivárgott, hogy a javaslat teljesen elveti a Búza Barna-féle esztelen és célhoz nem vezető földosztás gondolatát. Csak az kaphat földet, aki garanciát nyújt a tekintetben, hogy földjét meg is műveli, szóval a legfőbb célhoz — többtermelés és a társadalmi béke — céljához közelebb viszi az összeséget. Tehát magyar ember, politikailag megbízható és munkaképes. Már most a legélesebb harcot jelentjük be az esetre, ha a törvénytervezet a magyar állameszméhez nem hű elemeket, pláne idegeneket részesítene kedvezményben. Akié a föld, azé az ország! Követeljük, hogy a nagybirtokok, melyek bizonyos termelési ágaknak kizárólagos garanciái, a városok ellátásának biztosítékai, a hadsereg és a közintézmények élelmezésének alapjai és a mezőgazdasági ipar bázisai — ne tekintessenek közprédának. Mintagazdaságok, kisérleti állomások csak nagy birtokon prosperálnak. A magyar nép teljesen kijózanodott a kommunista földosztás narkózisából. Csak egy szempontra mutatunk rá. A Búza Barna-féle földosztás végrehajtása esetén másfél- millió hold földet kellett volna dűlő utak részére lefoglalni! A földbirtokreform nagy lépéssel vihetné elő a szerencsétlen magyar tisztviselői kar helyzetének rendezését. A novemberben megszavazott huszonyolc millió — amennyiben kiosztásra került, nem segített a társadalom modern páriáin. A na- turáliákból — aszalt szilván és dohos grízen kri- zen kivül alig látott valamit a kötelességek sápadt arcú rabja. Talán a földbirtokreform keretében segíthetnénk. Mert hogy segiteni kell, azt egyetlen előrelátó politikus sem tagadhatja. Adjunk a tisztviselőknek az egyéni körülményekhez — politikai megbízhatóság, kor, gyermekszám stb. — képest 1—4 hold földet, közel a városok határában. A föld ára hosszabb lejáratú kölcsön formájában volna törlesztendő. A törvény garanciákat állítana fel arra nézve, esetleg visszaváltási jog kikötésével, hogy a föld egyrészt lelkiismeretesen megmüveltessék, másrészt pedig üzérkedés tárgya ne lehessen. Természetesen arról is gondoskodni kell, hogy a tisztviselői földek az első tulajdonos halála után is megtartsák e minőségüket . . . A napokban Szarvaskő felé vitt utam. Egy sok gyermekes, előkelő tisztviselőt láttam a Felnémet felé vezető ut mellett ingujjra vetkőzve kapálni. Meghatva néztem a szokatlan látványt. Ez a magyar tisztviselő! Reggeltől késő délutánig görnyedt az íróasztal mellett, estére pedig megfogta a kapanyelet, nem kevesebb hozzáértéssel, mint délelőtt a tollat. Ezeken a tisztviselőkön segiteni — becsületbeli kötelesség! B. K. A békeszerződés gazdasági hatásai. Dr. Kresz Károly előadása. XV. Ne importáljunk luxuscikkeket, hanem csak lyersanyagot termelésünk mielőbbi megindítására, élelmiszer importunkat pedig a legszigorúbb ta- carékosság szem előtt tartásával redukáljuk az dkerülhetetlen minimumra és arra törekedjünk, íogy mielőbb abban a helyzetben legyünk, hogy i feleslegünk legyen, amit nyersanyagok ellenében exportálhassunk. És itt vegyünk példát a távol tengerentúli országtól, Argentinától. Argentinában, melynek 7% millió lakosa van, szarvasmarha állománya 30 millió darabot, juh állománya közel 70 millió darabot tesz ki, ahol tehát hushiányról szó nem lehet, legutóbb hetenként két hústalan napot rendelt el a kormány, hogy a husexportot, amely már békében közel 1 milliárd koronát tett ki, emelje. Nekünk valamennyiünknek minden eszközzel arra kell törekednünk, hogy csak az életfentartáshoz és a termeléshez szükséges anyagokat importáljuk s a legnagyobb takarékosság szem előtt tartásával minden feleslegünket arra kell szánnunk, hogy annak exportja által hozzájáruljunk valutáris viszonyaink szanálásához. Mert legyünk avval tisztában, ho^y addig ebben az országban a normális gazdasági rend helyre nem állhat és országunk arról a koldus színvonalról, amelyen most vagyunk, amikor meglevő értékeink utolsóját adjuk el a külföldnek, egy jobb sorba felemelkedni nem tud, amig többet fogyasztunk, mint amennyit termelünk és amig külkereskedelmi mérlegünk erősen aktívvá nem változik. És ez az a pont, ahol nemcsak a magyar mezőgazdának, de a magyar iparosnak és a magyar kereskedőnek jövőbeli hivatása fekszik, hogy összefogva és céltudatos, erős munkával megtegye a magáét az ország helyreállitásához. A mező- gazdasági többtermelésről szólni mostan túl menne előadásom keretein. Hanem igenis hangsúlyozni akarom azt, hogy az iparnak a feladata az, hogy teljes erejével torszirozza azon áruk termelésének fokozását és olyan uj áruk termelésének felvételét, amelyek alkalmasak arra, hogy velük a külföldi piacokon eredményeket érhessünk el. És pedig, miután vasércünktől és energiaforrásunk nagy részétől a békeszerződés megfoszt bennünket, azokra az iparokra kell fektetnünk a súlyt, amelyeknek nyers anyagát a mezőgazdaság szolgáltatja. A malomipar és cukoripar termékein kivül, amelyek nagyrészt a nagyipar keretébe tartoznak, számos oly iparág van, melyet aránylag kisebb tőkéjű vállalkozásban is sikerrel lehet elő- állítani. Itt van, hogy egy példát említsek, a konzervipar. Itt van még a burgonyaszáritás, növényi olajak kikészítése és számos más oly iparág, melynek meghonosítása és fejlesztése fontos feladata és kötelessége a magyar iparosságnak. És ebben iparunkat kell hogy hazafias kötelességén kivül serkentse az is, hogy külföldi valutánk mai állása mellett feltétlenül felveheti a a versenyt más országok termelésével és feltétlenül igen kedvező árakat fog elérni. És ha a mezőgazdasági termékeken, boron stb. kivül még elegendő iparcikk fog rendelkezésre állani, a kiviteli kereskedelemnek is nagy perspektívája nyilik meg. Ha pedig azt akarjuk elérni, hogy a kivitel tényleg hathatósan segítse elő valutánk javítását, úgy a kiviteli kereskedelmet organizálnunk kell. Vegyünk ismét példát Németországtól, az organizáció mesterétől, ahol ez a szervezés máris nagy lépésekkel halad előre. A német gépipar egy fontos ágában például kimondották, hogy azokba az országokba, melyeknek valutája jobb a német valutánál, kizárólag az illető ország valutájáért exportálnak, márkáért csakis a rosszabb valutájú országokba szállítanak. Az absolut jó valutájú or szágokba, tehát Amerikába, Hollandiába, Svájcba, Skandináviába történő kivitelnél a békeár dupláját, Olaszországba, Franciaországba, Belgiumba történő exportnál másfélszeresét veszik a kalkuláció alapjául, ezt a békeparitás alapján átszámítják dollárra, frankra, hollandi forintra és a közepes valutájú országoktól, tehát például Olaszországtól annyi lírát, Franciaországtól annyi frankot kérnek, amennyi a fentiek szerint kiszámított dollár vagy hollandi forint összegnek a mai valuta szerint megfelel. A közvetítő kereskedelemre még egy nagy hivatás vár és egy nagy perspe ktíva nyilik Budapestnek a Dunán való kedvező földrajzi fekvése által. A Duna, amely a Nyugatnak Kelet felé vezető legfőbb vizi útja, fontos szerepet fog játszani a jövőben és ebből a budapesti kereskedelemnek ki kell vennie a maga részét. Mindezekből csak azt láthatjuk, hogy úgy az iparnak, mint a kereskedelemnek ebben az egyelőre sajnos szükebb hazában is meg van a jövője, feladata, hivatása és kötelessége. Kétségkívül azonban csakis akkor, ha a békeszerződés most vagy a revízió folytán úgy változik meg, hogy a megélhetés lehetősége fenmarad. Ezt az entente be fogja látni, mert be kell látnia és nem lehet kétség az iránt, hogy ha a szerződés most, ily kétségbeesett körülmények között, ezekkel a súlyos feltételekkel létre is jön, annak közeli gyökeres revíziója teljességgel elkerülhetetlen és minden bizonyossággal be fog következni. És most végül még egyet. A magyar kereskedőnek még egy hivatása van és ez az, hogy fenn kell tartania és keresnie kell az összeköttetést a megszállott területek kereskedőivel, hogy azoknak a centruma továbbra is Budapest legyen és ne Prága, Belgrád vagy Bukarest. Az ország fővárosának kedvező földrajzi helyzete, a vasútvonalaknak Budapesten való összefutása nagyban megkönnyítik a magyar kereskedőknek ezt a hazafias kötelességét. Annak a megszállott területen levő magyar kereskedőnek éreznie kell, hogy minden természetellenes elszakadás dacára az ország szive itt van, hogy a megmaradt Magyarország kereskedő világa vele érez és ily módon közösen elő kell készíteni a talajt arra az időre, amikor azok a területek ismét az egységes magyar hazának részeit fogják képezni. Szent meggyőződésünknek kell lenni, hogy ez az ország, amelynek boldogulása addig nem lehet, amig darabjaira van szaggatva, megint egy egésszé fog összeforrni és ezt valamennyiünknek minden tettünkkel, minden lépésünkkel elő kell segiteni. Az ország gazdasági újjáépítésében való közreműködésen kivül ezt tartsa minden magyar kereskedő, iparos és gazda, első és legfőbb hivatásának és kötelességének. Yége. HÍREK. Eger, 1920. junius 26. Az érsek-főpásztor Gyöngyösön. A bérmálás szentségének kiszolgáltatása céljából az érsek-főpásztor tegnap Ridárcsik Imre és Török Kálmán prépost, Kriston Endre apátkanonok, dr. Ivanovich Emil theol. tanár és Kronberger József érsekirodai aligazgató kíséretében Gyöngyösre utazott, honnan f. hó 29-én tér vissza. Népmulatság az Érsekkertben. Az egri Keresztény Szociális Egyesület választmánya, látva városunk földműveseinek kulturális téren való elhanyagolását, fő célul tűzte ki városunk földműveseinek, különösen pedig a földműves ifjúságnak általános műveltséghez segítését, hogy műveltségre téve szert, az életben könnyebben boldoguljon és embertársainak is nagyobb hasznára lehessen; tudva azt, hogy a művelt ember önmagát és embertársait is jobban megbecsüli. Ezen
