Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-09-04 / 23. szám
POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre «0 K. — Egy SZáíH ára 30 fillér. Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. — Legújabb hírek, — Az angol admiralitás Anglia partvidékein eddig négyszáznegyven olyan hajót emeltetett ki, amelyet a németek sülyesztettek el. E hajók értéke több egy milliárd franknál. — A legfőbb tanács tegnapelőtt tárgyalta St. Germain-ben a bolgár békeföltételeket és azt a választ, amelyet Fridrich miniszterelnöknek szándékoznak adni. — Német Ausztriát — a kötendő békeszerződés záradékában — fölhatalmazta a legfőbb tanács, hogy 1. a monarchiából alakult államokkal, azott élő németek érdekeinek rendezése céljából, külön egyezményt köthessen; 2. hogy Ausztria résztvegyen a Washingtonban tartandó munkaügyi konferencián. — Legújabb megállapodások szerint Fiume olasz város lesz, a mögötte levő területeket pedig bérbeadják a népszövetségnek. — Knox szenátor követelte Washingtonban, hogy a németekkel külön békét kössön Amerika, mert a Versailles! béke a németekre oly kegyetlen föltételeket ró, amelyek sértik a nemzetközi törvényeket. Szerinte Amerikának le kellene mondania mindennemű kártérítésről Németországgal szemben s inkább kölcsönöket kellene adnia Németországnak. A békefeltételeket, amelyeket megszabtak, a német nép soha nem teljesítheti s igy szüntelen új terveket fog kovácsolni, hogy feljuthasson arra a magas színvonalra, ahol az előtt volt. A németek e cél érdekében együtt fognak dolgozni úgy az oroszokkal, mint a japánokkal, akkor pedig — ha Németországnak sikere lesz — Európa tönkre mehet. — A lett és litván csapatok elűzték a bolsevikieket Novoalexandrovszk városából, sok ágyút és hadianyagot zsákmányoltak, sok foglyot ejtettek. — Denikin tábornok megverte a szvojet csapatokat és elfoglalta Balamak vasúti gócpontot. A bolseviki csapatok a déli fronton is nagy vereséget szenvedtek és elvesztették egyik legfontosabb székhelyüket, Trambowot. Foglyul estek tizenhárom ezren. — Münchenben most tárgyalják azoknak a kommunistáknak bűnügyét, akik — rövid uralmuk alatt — 10—20 elfogott túsznak meggyilkolása miatt vannak vád alatt. — Kun Béla és társai a karlsteini kastélyban vannak. Az ottani lakosság tiltakozó gyűlést tartott s a leghevesebben állást foglalt ez ellen. — A bécsújhelyi rendőrség elfogta Grubics Gyulát, a Szamuelli Tibor segédjét. — Garami Ernő, aki állítólag ellensége volt a kommunizmusnak, svájczi tartózkodása idején körülbelül százezer korona javadalmazást vágott zsebre Kun Béláéktól. Ez igen szép fizetés három-négy hónapra egy »ellenségnek.» Az erre vonatkozó »bizalmas« iratokat és Garami sajátkezű nyugtáját megtalálták a külügyminisztériumban. — Szamuelli Zoltán, a Tibor öccse és a szörnyű kegyetlenkedésekben méltó társa, siófoki börtöncellájában fölakasztotta magát s elmenekült a földi igazságszolgáltatás elől. — Az angol-német kereskedelem szépen megindult s már sok régebbi összeköttetést felujítottak. — Ebert és Noske erősen kikeltek a kommunizmus és a sztrájkok ellen, amelyek a termelés folytonosságát veszélyeztetik és az államot tönkre teszik. — A proletárdiktatúra mártírjai. Hiteles helyről vett értesülésünk szerint a négyhónapos proletárdiktatúrának 12000 (tizenkettőezer) eltüntetett, halálra kínzott és megggyilkolt áldozata van. E szám azonban még nem teljes, mivel folyton újabb ős újabb gyilkosságoknak jönnek nyomára. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Telefon szám 11. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Garami Ernő. f Leesett a szociáldemokrata párt fejének koronája. Oda van a közeli múlt visszakivánóinak legfőbb reménysége. Porba esett a pecsenyéje mindazoknak, akik a »mérsékelt« Garami Ernő pártvezér révén irányítani akartak a magyar politikában. A rút alakoskodóról lehullott az álarc. Pőrére vetkőztetve áll előttünk az a Garami Ernő, akiről még mi is azt tartottuk, hogy legderekabb, legönzetlenebb az egész szociáldemokrata pártban. Kitudódott, hogy márc. 21-dike után nem azért «menekült« külföldre, mintha nem lett volna szájaize szerinti a kommunizmus. Dehogy azért! Inkább az volt a cél, hogy ha bukik a kommunizmus, legyen olyan valaki tartalékban, aki átveszi az uralmat. Erre vall az az irat, amelyet most találtak meg a külügyminisztériumban s mely Kun Béla keze- irásával szóról-szóra ezt mondja: »Bizalmas. Garami Ernő Svájcz- ba megy. Részére három hónapi javadalmazás fejében tizenötezer arany frank kiutalandó s értesítendő, mikor jöjjön el érte. Kun s. k.« Ugyanennek a tenyérnyi papirosnak hátán ott van a Garami Ernő átvételi elismervénye. Ez a csinos összeg a mi kékpénzünkre átszámítva, csekély százezer koronát tesz ki, vagyis a derék, tiszta jellemű, az önzetlen Garami naponkint ezerszáz koronát kapott azért, hogy a gyönyörű Svájez balzsamos levegőjében üdült. Most már értjük, hogy Garami miért dolgozott oly nagy erővel a Fridrich-kor- mány ellen. Értjük, hogy miért kívánja vissza oly melegen a most letűnt kort. Teringettét ! nem kicsiny dolog naponkint ezerszáz korona fizetés! Ennyit nem ad a Fridrich-kormány. Eny- nyit csak ők utalnak ki önmaguknak. Úgy gondolták: Jöjjön tehát ismét az ő országuk! . . . Csakhogy nem jön ám! Nem; soha többé! Mi is kiábrándultunk még Garamiból is; hát még a szociáldemokraták megritkult, összezsugorodott tábora! Most már véglegesen is Svájczba mehet Garami pártvezér úr, de nem napi ezerszáz kor. fizetéssel, hanem díjtalanul. Garami Ernő meghalt a magyar politikára, a magyar közéletre nézve. Meghalt a feltámadás reménye nélkül. És senki sem sajnálja ... A félrevezetett, a kemény munkában verejtékező munkások legkevésbbé ? . .