Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-11-21 / 88. szám

XXVI. év tolnám 88 szám.

Eger 1919. november 21. Pétitek.

Előfizetési dijak;

Egész évre 80 H. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 ft. — Egg hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér.

POLITIKAI NAPILA

Felelős szerkesztő: Barsjj Károly dr.

Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

LEGÚJABB HÍREK.

(Budapest). Megbízható hírek szerint a románok Debreczent is rövidesen kiürítik.

(Páris)- A szövetségesek tanácsa meghallgatta a magyar helyzetről beterjesztett jelentéseket, de végleges döntést még nem hozott.

(London). Lloyd George élesen kikelt az alsóház gyűlésén az oroszországi intervenció ellen.

(Páris). A bolgár békeszerződést november 27-én írják alá.

(Budapest.) Windischgrätz herceg hazaárulással vádolja Károlyit, mert ez a Diazzal már megkötött békeszerződésnél rosszabb szerződést kötött, Magyarország kárára. A herceg kéri kihallgatását.

(Páris.) A francia választásokon a szocialisták óriási vereséget szenvedtek.

(Budapest). A Budapesti Közlönyben megjelent a nemzeti kisebbségek egyenjogúsításáról szóló rendelet, mely kimondja, hogy az ország minden * polgára egyenjogú s hogy a törvények valamennyi nemzeti kisebbség nyelvén adandók ki. A törvényhatóságok hivatalos nyelvét a közigazgatási közgyűlés állapítja meg.

(Budapest). A románok diplomáciai úton kérik Kún Béla kiadását Ausztriától, mivel a volt vörös vezér még kolozsvári hivatalnok korában elkövetett számos csalását és sikkasztását tartozik igazolni a kolozsvári ügyészség előtt, hova följelentések érkeztek.

(Budapest). Tegnap egy razzia alkalmával a budapesti rendőrség elfogta Király Gyula veszedelmes teroristát, ki a Ludovikások egyik legkegyetlenebb kínzója volt.

(Pápa). Tizenháromezer pápai magyar tegnap a templomban megesküdött, hogy vagy győz, vagy meghal, de nem enged a keresztény Magyarországból. Erről az esküjükről távirati jelentést is küldtek Clerknak.-Tar-—irr. rxmii' «-j^ggi« ■ ■ ■ .■ . :j i...j...==

A fegyverbarátok.

Még mindig akadnak komolynak lát- j sző politikusok, akik a keresztény-magyar eszméktől valő végtelen iszonyodásukban képesek volnának a pokol minden ördögével, igy a többek közt a szociáldemokráciának nevezett festettarcú kokottal is szövetségre lépni.

Rövidlátásuknál csak az emlékezetük j rövidebb ezeknek az uraknak, midőn a i fegyverbarátságát keresik egy olyan volt fegyverbarátjuknak, aki az első adott alkalommal a szemükbe vágta, bogy a ba- j rútságuk csak addig volt jó, mig a hatalomra nem juttatták őt.

Vessünk csak egy rövid pillantást a 1 múltra s ítéljünk belőle a jövőre nézve. Mindannyian emlékszünk még — hisz’ nem I is olyan régen, történt, — hogy 1918. nyarán a különböző, szebbnél-szebb jelszavakkal Károlyi Mihály személye köré sereglett polgári pártok a szociáldemokratákkal karöltve, mily vehemens buzgalommal munkálkodtak hadseregünk fegyelmének s ellenálló erejének aláaknázásán.

Emlékeznünk kell arra is, hogy Károlyi forradalmi polgári pártjai a szociáldemokratákkal karöltve rendíthetetlen törekvéssel hintették frontonküzdő kato- ; náink leikébe az olcsó maszlagot, melyből i előbb a Károlyi elnöklete alatt »népköz- társaság« címen megszületett anarchikus állapot, később pedig a Kohn Béláék vö- ] rös cégére alatt »proletárdiktatúra« néven I életre kelt kommunista rémuralom származott.

A mit sem sejtő forradalmi polgári | pártok ekkor még boldog jegyesként egy j úton haladtak a csalfa szociáldemokratákkal,

Mindannyiuk célja közös volt s csak ,

jelszavakban, az Ígéretekben volt némi eltérés. Igen, az ígéretekben. Mert kritizálni és Ígérni, mindannyian nagyszerűen tudtak.

Károlyiók Ígértek pénzt, földet, házat, boldogságot, jólétet, független, önálló Magyarországot, keleti Schweiczot, megértést, egyenlőséget, demokráciát és az Isten tudja még mit, — a szocialisták pedig ugyanezeket vörösben. S hogy ezen Ígéretüket beválthassák, mindannyiuknak szükségük volt a hadsereg szétzüllésére, a régi rend fölbomlására s a frontoknak az ellenség előtt valő megnyitására S hogy ezen munkálkodásuknak mi lett a következménye s Ígéreteik miként lettek beváltva, ezeket már a vak is tisztán látja.

Mikor győzött az anarchia s a diadalmas forradalomnak oly sokszor emlegetett »vívmányai« túlérett gyümölcsként a nyakunkba zúdultak, a szociáldemokraták kezdtek elhidegűlni régi jegyesüktől és fegyverbarátjuktól s egy keletről jött új kérővel, a vérszinű mezbe öltözött sötét kommunizmussal kezdtek kacérkodni.

A Frigiai sapkás burzsoá forradalmárok, a «polgártársak« ekkor már hiába igyekeztek visszahódítani régi fegyverbarátjukat, a szociálista «elvtársakat.« Hiába hivatkoztak kétségbe esetten régi szerelmükre és fegyverbarátságukra és szerelmük gyümölcsére, — a forradalomnak közösen kiverekedett «nagy vívmányaira.« A szép. sző már nem használt. A keletről befurakodott uj kérő sokkal megnyerőbb és sokkal többet Ígérő volt. h,s mikor az «elvtársak« már megelégelték a fegyverbarát «polgártársak« könyörgését, proletáröklükkel az asztalra sújtottak s Marxra és a «Kommunista kiáltványra« kezdtek hivatkozni. Kimondták azt, ami a lelkükön feküdt, hivatkozván a «Kommunista kiáltvány« c. szentírásukban lefektetett tanté- teleikre, melyek előírják, hogy a szociáldemokratáknak, míg közös céljuk van lehet, sőt célszerű bárminő párttal szövet- kezniök és fegyverbarátságot köthetnek huzamosabb időre polgári pártokkal is, ha azok legközelebbi közös céljaik elérésében segédkezet nyújtanak nekik. A közös cél elérése után azonban utaik természetesen ketté válnak

Ez a tantétel pedig magyarra fordítva annyit tesz, hogy amíg lehet, használjunk ki mindenkit ős használat után mint kifacsart citromot dobjuk a szemétdombra . ..

A rövidlátó polgártársak, akik sokkal loyálisabbnak vélték anyagias gondolkodású fegyverbarátaikat, erre a nyers, de mindenesetre őszinte válaszra megnyúlt ábrázattal és baleksógiik tudatában leléptek a színről s helyet adtak az új szemfényvesztőknek, — a komraün jegyében újjászületett szociálista kommunista elvtársaknak.

Azóta sok viz folyt le a Dunán. A kommunizmus rövid szenvedés után kimúlt az élők sorából s a hűtlen hitves, a feslett életű szociáldemokrata kokott, miután a kimúlt kommunista barátjától kapott vörös mázt nagy igyekezettel letörölte megviselt ábrázatáról, révedező tekintetével uj fegyverbarátot keres.

S ezen keresgélés közben összeakad tekintete a liberális ködmönbe bujt régi jó fegyverbarátai tekintetével, akikkel hajdanában együtt kotyvasztották a maszlagot az elbúsúlt magyarnak.

Keresztény-magyar ellenes indulatuk ma ismét egy táborba terelgeti őket és megújhodó fegyverbarátságuk örömére ürítgetik poharaikat. A «polgártársak« fá- tyolt vetnek a múltra, miközben a szociáldemokrata fegyverbarát kaján mosollyal ajkán azon reménykedik, hogy újból megkezdheti kisded játékát. (L)

■n»» mnwBP a» to» j|.«ih——am

hírek.

Eger, 1919. nov. 20.

♦

I

Ismeretterjesztő előadásokat rendez az egri Keresztény Iparoskor a tél folya- í mán. Fölveszi az elejtett fonatot ott, ahol | a háború kezdetén elhagyta. Ez előadá sokkal egyébként beilleszkedik a Kér Szoc. Gazd. párt előadásainak szerveze tébe. Most, vasárnap délután lesz az első előadás, amelyet Breznay Imre tanítóképző I tanár tart.

A közönség tájékoztatására örömmel közöljük ama megbízható forrásból merített hírt, hogy Budapesten, as egész Dunántúlon, sőt Becsben is a postapénz és az osztrák-magyar bank jegyei (a kékpénz) teljes egyenértékben fogadtatnak el.

Ezzel szemben városunkban még mindég konstatálható, hogy a postapénzt csak ráfizetéssel fogadják eí. És ami a legsaj- nosabb, nemcsak a lakosság körében tapasztalható e tűrhetetlen és törvényellenes pénzválogatás, hanem még közvállalatok is beleesnek e hibába.

Legyen végre előttünk intő példa a külföld és ne rontsuk saját magunk pén zünk értékét. Hisszük, hogy a nemzeti hadsereg bevonulása e téren is teljes rendet fog teremteni.