Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2
1919-10-16 / 58. szám
XXVI. évfolyam 58. szám. Censurat Sit. T. Gherman. Eger 1919. október 16. CgfltörtOk. Előfizetési dijak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negged évre 20 K. — Egg hóra 8 K. — Egg szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11. Legújabb hírek. j (Székesfehérvár). A román és magyar hadseregek főparancsnokságának j közös megegyezése értelmében október 8-án bevonultak Székesfehérvárra a magyar nemzeti hadsereg osztagai, melyeket a lakosság határtalan lelkesedéssel fogadott. (Ggőr). A soproni gyalogezred egy zászlóalja f. hó 4-én Forster angol őr- j nagy által kisérve bevonult Győrbe, hol a város lakossága zenével és nagy lelkesedéssel fogadta a magyar fiukat. (Páris). A »Liberté« szerint a francia kamarát feloszlatták s az új kamara j december 1-én ül össze. (Szeged). Egy magas rangú szerb politikus kijelentése szerint, Szerbiában nagy szimpátia érezhető a magyarok iránt. Illetékes körök is keresik a Magyarországgal való kapcsolatot. Ha magyarországi szerb érkezik Belgrádba, körülfogják s feszült érdeklődéssel tudakolják, hogy milyen a hangulat Magyarországon Szerbia irányában. (Budapest). Hivatalos sztatisztika szerint magában Budapesten jelenleg egy millió ötvenezerötszázharminchét ember él. (Genf) A Párisi »Matin« jelenti, hogy az antant legfőbb tanácsa jegyzéket küldött a Friedrich kormánynak, hogy a románok csak akkor ürítik ki Budapestet, ha a rend fenntartására garanciák lesznek. (Bécs). Az osztrák korona árfolyama 6‘25 centimerői 5*73 centimére esett. (Páris(. Judenicus tábornok offenzivájáról a Daily Mail tudósítója Révaiban a következőkről értesült: Pétervár elfoglalásához az első állomás a Finnöböl mentén levő Jambrie elfoglalása volt Glazanopp tábornok csapatai által, melyek a harcokban tankokat is alkalmaztak. A tizedik bolseviki hadosztály egész tisztikara fogságba került. (Budapest.) Andrássy Gyula gr. feleségével és leányával Budapestre érkezett. (Bécs). A Daily Express tudósítója előtt Goltz tábornok. Littauban kijelentette, hogy bár a német kormány visszahívta csapatait, azok helyükön fognak maradni, de mint orosz csapatok. Ugyanis a balti tartományokban lévő német csapatok szakítottak Németországgal és a német kormányhoz semmi közük. Németországba visszatérni nem fognak, mivel ott sem munka, sem élelem nincsen számukra. Egy zsidó ember Eger, 1919. okt. 15. pulykamérgesen rám ripakodik úgy alkony alttáj t egy homályos utcasarkon, hogy : — Szégyelje magát! Szégyelje magát! Néztem jobbra, néztem balra, hátra és előre, és kettőnkön kívül senkit sem látván, megütközve kérdeztem: — Én szégyeljem magam? Miért? — Még kérdezi ? Mintha nem tudná! Hát mit firkál abba a szennylapba! Mit üldözik a zsidó vallást! ? Közeledtem aztán ellenfelem felé, hogy kimagyarázzam a félreértést, de én nem tudok "olyan gyorsan járni, hogy utói érhettem volna őkéimét. Tisztelt Szennylapszerkesztő Ur ! Bocsásson meg, hogy így szólítom, de az említett találkozás után azt kell hinnem, hogy minden újság, amely a zsidóság érdekeit nem babusgatni elég élhetetlen és vakmerő, díjmentesen a «szenny» jelzőt érdemelte ki. Remélem azonban, hogy túléli a Népújság talán még ezt is. Minthogy pedig az az igen tisztelt nem kívánatos idegen ugyancsak sietve vált kámforrá, engedőimet kérek arra, hogy itt adhassam meg neki válaszomat. Az biztos, hogy a zsidóság ellen a történtek után országszerte csömörlésig van a hangulat; az is igaz, hogy túl a Dunán agyonütöttek egynéhány zsidót. De az még bizonyosabb, hogy ebben az országban senki, de senki nem üldözte és nem üldözi a zsidó vallást. Nekünk keresztényeknek betiltották a fővárosban a szent-istvánnapi körmenetünket; az is kevésbe múlt, hogy Egerben az urnapi körmenetjárást be nem tiltották. De hogy a zsidó vallás részesült volna a mienkkel egyező eféle elbánásban, no arra j már nagy védelmezőjük, Vázsonyi (Weisz- feld) Vilmos sem tudna találó kadenciát. í Sőt azt mondta, hogy a kommunizmus I nagyszámú exponensei, ha látszat szerint zsidók is voltak, valójában még sem voltak zsidók, mert rég kivetkeztek már ők ! a zsidó vallásból. Jól van. Ha lenyírták a í fülük mellől a dugóhúzót, (hiszen szesz- tilalom volt úgy is!) ha kivetkőztek a zsidó vallásukból, hát akkor mi maradt belőlük ? Talán bizony a magyar nemzeti karakter? Még Vázsonyi sem kívánhatja tőlünk, hogy ilyesmit gondoljunk. Hanem bizony azt kell gondolnunk, amit ama ki vetkőzés után gondolnunk egyedül lehet: maradt a zsidó faji jelleg. Más nem maradt, csak ez. És hát ez az, ami az észbe kapott magyarságnak nem épen túlságosan tetszik. Bántja itt valaki az ő vallásukat? Bánjuk is mi, ha minden nap sábeszgyer- tyát égetnek, ha hetenkint akár hatszor tartanak hosszunapot. Vagy vegyék fel akár a nyílt utcán az imalepedőiket, lengessék magasan az imazacskőt, (csak a mógendóvedet fordítsák azon befelé, mert botrányosan hasonlít a kommunista csillaghoz). Ha úgy tetszik, seregestől, zsoltárokat zengedezve vonuljanak fel péntek esténkint a magyar vallásalap jelentékeny támogatásával épült zsinagógájukba. Hiszen ez mind vallási dolog. Ezért minden jóérzésü keresztény embi r csak tiszteli őket. Sőt ezekért követendő például állítjuk őket a mi gój társaink elé. Ezért, ilyesmiért igazán meg nem görbül itt a hajuk szála sem. Azonban, hogy csak mi dolgozzunk, ők meg csak gsefteljenek; hogy mi napról- napra rongyosabbak legyünk, ők meg gazdagodjanak, a zsidó újságot keresztény gyermekek árusítsák, figyelembe véve a 95 és 5 százalék létszámarányt, — no ezt már mégis csak szabad talán szerényen észre vételeznünk. Nem a zsidó vallás, hanem a zsidó faji kapzsiság, rászedés, csalás körébe tartozik mindaz a temérdek papirosbakancs, pókháló-zubbony, homok-konzerv és papir- galacsin-puskagolyó, amelyeket meg nem számlálhatőhadiárvaéshadiözvegy »áldva« emleget szerte az országban. És akikre a nép haragja »hálásan« lesújtott, abban nem a hosszunapot, nem a sábeszgyer- tyát ütötték agyon, hanem a más bőrét nyúzó faji erények valamelyikét. Hazudik, aki azt állítja, hogy a kármentőnek megmaradt kis Magyarországon a zsidó vallást üldözik. Az igazság az, hogy a vesztünket okozó zsidó faji sajátságokkal csömörlésig vagyunk ; no és egyszer már magyar szívvel, keresztény érzülettel akarjuk tovább vonszolni, amit még meghagytak nekünk: a koldustarisznyát. Aki pedig e szerény álláspontunk helyességét be nem látja, aki a húszszoros létszámarány természetes következményeit meg nem érti, az, — utasítson rendre ezért a kifejezésért, Szerkesztő ur! de ez egyszer még se akadályozza meg, hogy leírjam, — hát az komisz zsidó. Kis András. Látogatás a főispán kormánybiztosnál. Tegnap délután látogatást tettünk Bobory György főispánnál, ki jelenleg hivatalával a nagypréposti ház földszintjén székel. Finom, keresetlen közvetlenséggel beszél a főispán az aktuális kérdésekről. — Állásomat — mondja — csak másodsorban tekintem politikai állásnak. Mis- siómat, igy jellemezhetném: a megye rekonstrukciójára kiküldött kormánybiztos. Mert hisz’ -tudjuk, nagyon sok itt a segíteni, újjáépíteni való.
