Egri Vörös Ujság / Egri Munkás / Egri Népujság - napilap 1919/2

1919-09-28 / 43. szám

XXVI. évfolyam 45. szám.

Censurat : Sit. T. Gherman.

P

Eger 1919. szeptember 28. Vasárnap.

EGNKPUJS

POLITIKAI NAPILAP.

Előfizetési dijak:

Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Negyed évre 20 K. — Egg hóra 8 K. —

Legújabb hírek.

— A kormány a román csapatok kivonulása után azonnal összehívja a nemzetgyűlést.

— Az antant Lengyelországnak adja Nyugat-Galiciát.

— A körmöczbányai pénzverdében a csehek cseh-szlovák pénz verésére tettek előkészületeket.

— A csehek a pozsonyi kikötők kibővítését, valamint a Duna-Elba csatorna építését tervezik.

— Csehországban a kétkoronás bankjegyek értékét 1 korona 80 fillérben, az egy koronás bankjegyekét pedig 90 fillérben állapították meg.

— Hollandia visszautasította a szövetségesek kérését, hogy adják ki a volt német császárt.

— Az amerikai, angol és francia hadihajók elhagyják az Adriai tengert.

— Denikin ismét megverte a vöröseket és Kurszkot elfoglalta.

— A cseh-szlovák-lengyel szerződést, rövidesen mindkét állam aláírja.

— Olaszország és Magyai ország között megindult a kereskedelmi forgalom.

— - A bécsi lapok legnagyobb része visszavonta azokat a híreket, melyeket az állítólagos dunántúli zsidóüldözésről közölt. Téves értesüléssel magyarázzák a hamis hírek közlését.

— Apponyi Albert grófot, a magyar nemzetnek egyik legnagyobb alakját, mindezideig nem sikerűit megtilálni. Egyre erősebb a gyanú, hogy őt is eltette láb alól a volt kommunista kormány.

— A függetlenségi és 48-as (volt Károlyi) párt több tagja elhatározta, hogy kilép a pártból. Egyben egy új párt alakítását beszélték meg, melyet Lovászyék nemzetközi elveivel szemben, tisztán nemzeti alapokra akarnak építeni.

— A budapesti munkásság nagy tüntetésre készül a szociáldemokratapárt nemzetközi és keresztényellenes törekvései ellen.

— A Spitzbergákat Norvégia fönnhatósága alá helyezte az antant.

— Lenin állítólag megbukott és a Kremlben van fogságban.

— Renner kijelentette: mindent megtesz, hogy megakadályozza Ausztriában a

zsidóüldözést.

— Denikin hadserege egyesült a lengyelekkel.

Kedves Munkás-testvérem!

Eger, 1919. szept. 27.

Nem tudom : ott voltál e vasárnap a Haller István beszédén. Ha ott voltál: nagyon örülök, mert igazsággal telíthetted a lelkedet; ha nem voltál ott: őszintén sajnálom, a Te érdekedben.

Hallottad volna, hogy a szocializmussal nem ellenkezik sem a hazafias érzés, sem a vallásosság.

— Téged nem így tanítottak. Neked azt mondották, hogy aki jó szakszervezeti tag, az csak nemzetközi érzelmű lehet s az igazi szociálista nem lehet vallásos ember . . . Neked bebeszélté.k, hogy nincs haza, nincs Isten, nincs vallás, nincs szeretet, nincs jó, nincs rossz. . . Egyedül csak szakszervezet van és egyetlen tekintély : a pártvezetőség.

Pedig, látod, nem igy van. A francia munkás nem szégyenli azt, hogy francia;

a német munkás büszke arra, hogy ő annak a letiportságában is nagy nemzetnek fia; az angol öntudatosan üt a mellére: Én angol vagyok.

Nincs ember a világon, aki minden nagysága mellett is nagyon kicsiny ne lenne az ő nemzete nélkül. Csak a maga szorosabb környezetének erejéből meríthet erőt. Csak a saját nemzete emelheti magasra; csupán az teheti valóban nagy- gyá, erőssé, hatalmassá.

Űzd ki azért lelkedből azt a téves hitet, hogy ha jó szocialista akarsz lenni, nem lehetsz egyúttal jó magyar ember. Hidd el, hogy nagyobb erő van a piros- fehér-zöld lobogóban, mint a vörös zászlóban. Elhiheted, hogy a Himnusz is van olyan lelkesítő, mint az Internacionale.

Hiszen Te előbb születtél magyarnak és csak azután lettél szocialista.

Azután meg lehetsz Te igen jó katolikus, református, luteránus, vagy zsidó

Szerkesztőség; Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon szám 11.

anélkül, hogy jó szocialistának lenni megszűntél volna.

A szocializmus — törekvés a jobb, a tisztességesebb megélhetésre. Törekvés arra, hogy a gyengébbet ki ne zsákmányolhassa az erősebb, a szegényebbet a gazdagabb. És Te csinálhatsz szervezetet; küzdhetsz az egyesülésben rejlő erővel a magad igazáért; rendezhetsz akár sztrájkot, vagy bojtkottot is, de amellett mindig magyar maradsz és megtarthatod a lélek- boldogítő, szívtelítő hitedet, vallásodat.

Lehetsz Te szívvel-lélekkel szocialista. Az nem baj. Az helyes. Csak osztály-uralomra tie törekedjél, mert az — nem akarok erősebb kitételt használni — oktalanság. Annak nyomán csak bomlás, pusztulás, nyomor fakad, amint különben saját szemeddel láthatod s szomorúan tapasztalhatod, a legközelebbi múlt szörnyűséges eseményeiből.

Fel tehát a csüggedő fejjel, kedves munkás-testvérem! Légy és maradj jó szocialista, de légy ős maradj meg jó magyarnak és vallásos embernek.

Hidd el, hogy többre mégy ily módon ; hidd el, hogy boldogabb és tartalmasabb lesz az életed:

Tégy kísérletet! Nem bánod meg, mert a magyar címer és templom nem zárja ki a jólétet és boldogulást.

Sőt ! . .

Sorkosztot a szegény diákoknak!

— Hetenként csak egg kis ebédet kérünk! —

Kitárulnak az egri iskolák kapui és várják az új iskolai évre a tanulni vágyó kis diákokat. Fájó szívvel kell azonban látnunk, hogy a vidéki tanulóifjúság nagy része elmarad az iskolából, mert oly szerények az anyagi körülményei, hogy a mostani nagy drágaságban nem képesek a tartásdíjat megfizetni. Elszorul a szívünk, mikor vidéki kis diákok kopogtatnak be hozzánk tiszta jeles bizonyítvánnyal és tele van a szemük könnyel. Sírva panaszolják, hogy szeretnének tovább tanulni, de szüleik nem tudják előteremteni a drága ellátási költségeket (évi 6—8000 K-t).

Ezért szeretnénk, hogy az egri jólelkű keresztény anyák hetmkint égy, vagy két ebédet, vagy vacsorát adnának egy, vagy több fiúnak aszerint: kinek milyen az anyagi helyzete.

Nem kérünk sok fogásos, nagy ebédeket, nem gondolunk kacsapecsenyóre és cukorsüteményekre, csak azt szeretnők, ha az a jő kis diák, mikor hetenkint egy szer vagy kétszer bekopogtat egy keresztény családhoz, kapjon ott egy kis meleg ennivalót, hogy legyen ereje másnap a tanúláshoz.