Egri Ujság - napilap 1918/2

1918-10-31 / 251. szám

I 1913. október 31 & kis és sag; kalmáré* alkonya. — Saját tudósitőnktól. — Eger, okt. 30. Úgy forr az egész világ, mint a hordókban az idei must. Az előre­törés, az érvényei ülés minden salakja, szennyje, idealizmusa és tisztasága, nemessége, forrongó heve akar jutni egyszerre a béke aranyhordójába. Csak elég erősek legyenek aztán az abroncsai annak a csodálatos hor­dónak. Csak szét ne vesse a sok reménység vagy csalódás, amely az emberek szivein keresztül fog bele szűrődni. Szép lesz, gyönyörű, hi­szen úgy imádkoztunk érte, olyan régen, annyi szenvedő fájdalommal, néma vagy ordító keserűséggel, hogy ha ránk szabad, nem is tudjuk majd élvezni. Elfásult lesz a szivünk és a háború hiénái még mindig a sar­kunk nyomában csattogtatják majd rettenetes fogaikat, hogy ne lehessen szent, békés, magasztos az örö­münk. Százezrek és milliók táplálkoztak, duzzadtak a háború vérfertőjéből. Piszokból másziak föl sz emberek, kalmárok aranyhegyekre. Piszokból, becstelenségek, zsarolások egész özönéből emelkedtek a tisztesség virányos dombjára és most bántja a szemük fényét, hogy a vérzivataros felhők fölött felragyog az isteni béke napja. Félnek, rettegnek, hogy ez a nap rájuk fog világítani és a vilá­gosságnál átlátszó lesz a gyalázat­ban keiesztett vagyon. Mert a gyorsan rohanó béke árja, ha betöltötte az emberek szivét és föleszméltek, hogy mi, miért, hogyan is történt, ki mit tett, hogyan, kiért és miért, ha a vizsgálatok ideje el­következik és az igazság mérlegére kerülnek a cselekvők, a tettek, hogy fognak ujjongani az igazak és gyöt­rődni a gazok, gonoszok, akik miatt szenvedtünk, gyötrőntünk százezrek, milliók. Százezrek, milliók, a kik a halálba, a nyomorúságba, az önmeg­tagadás és becsület utján haladtak, rongyos ruhákban, csakhogy a hő­söket ne érje szenvedés. Még zajos a spekulánsok tábora, még hajszolják a drága árakat, még kihasználnak minden pillanatot a szükség és nyomorúság közepett, hogy minél többet zsarolhassanak össze. A béke még nincs közei az ő számukra és dolgoznak piszkos ügynökeikkel, tartják, hajtják az ára­kat. Még ma, még holnap . . . Egy, két, vagy y tiz óráig .... Hajrá! Csak szívni a vért, növelni a nyo­mort, mert azután minden pillanat­ban jöhet a nagy zuhanás. Vége szakadhat a gyönyörű üzletnek, amelytől irtózattal nyögnek a nyo­morultak, a kiraboltak. Az uj Magyarországból ki kell seprüzni minden gazt. Uj életet, uj erőt, uj becsületet, uj munkát és tettvágyat, uj tisztességet és becsü­letet kell teremteni az országban. Az uj magyarországnak ezeken keli felépülnie, különben a régi sorsára jut. Magyarország nagy válsága. Még nincs kormány. — A horvát rablóbandák garázdálkodása. — A vasutas szövetség az or­szág rendjéért. — A fővárosi rendőrség a Nem­zeti Tanács alá vetette magát. Budapest, okt. 30. Hadik János gróf designált í miniszterelnö ma délután 2 óra- | kor Tolnay Kornéllal a Magyar i Államvasutak elnökigazgatójá- j val tanácskozott, akinek a ke- j reskedelemügyi miniszteri tárcát ajánlotta fel. j Ma este Hadik János gróf telefonon jelentést tett a ki­rálynak a kormányalakítást ed­digi munkálatairól.! A horvát rablóbandák garázdálkodása. Budapest, okt. 39. Ideérkezett jelentések szerint Baranya, Tolna, Somogy és Zala vármegyék lakosságának élet- és vagyonbiztonsága a horvát betörés folytán "veszély­ben forog. Eszék lángokban áll. A liorvát bandák elfog­lalták Csáktornyát. Az úgy­nevezett „zöld gárda“ Bara­nyában garázdálkodik. Horvát­országgal és Szlavóniával tel- | jesen megszakadt a vasúti és postai összeköttetés. Barcs, Gyékényes és Csáktornya helyzetéről rémhírek jön­nek. Felsőbb utasításra több zász- fjaljat útba indítottak a fenye­getett helyekre. Pécsről Kapos­várról és Nagykanizsáról meg- j felelő számú csapatot küldtek j a horvát hordák visszaverésére. ! A vonatok csak a határszélig mennek. ! A vasul as szövetség az ország rendjéért. Budapest, okt. 30. Az Országos Vasutas Szö­vetség kiáltványt intézett a vas­utasokhoz, amelyben hangsú­lyozva, hogy rettenetes vesze­delem fenyegeti az országot. Ne keressük — úgymond — j hogy ki felelős ezért, hanem 1 cselekedjünk. Elhatároztuk, hogy j a háború azonnali befejezésé- j hez minden erőnkkel hozzájá­rulunk s egyben a rend meg- ' óvására az összes eszközökkel j útját Alijuk az anarkiának. Fél- j tő gonddal gondoskodjunk Ma- j gyarország élelmezését szolgáló szállítmányokról s mindnyájan: egyenkint és összesen a nem­zetet fenyegető veszedelem el­hárításán munkálkodjunk. A fővárosi rendőrség aláveti magát a Nemzeti Tanácsnak. Budapest, okt. 30. A fővárosi államrendőrség tagjai, mintegy hatszázan, ma délután gyűlést tartottak a Gresham palotában levő Ve­nezia-kávéházbap, ahol kimon­dották határozatiig, hogy va­lamennyien csatlakoznak a Ma­gyar Nemzeti Tanácshoz s alá- | vetik magukat rendelkezésének. milyenek a magyar­országi románság erő­viszonyai. — Három millió román« — Eger, okt. 30. A népek önrendelkezési jogának címén megmozdultak Magyarország összes nemzetiségei is, hogy ezen az alapon helyezkedjenek el az uj világalakulatban. A legnagyobb számmal a románok vannak nálunk képviselve és Így különösen az ő erőviszonyaik érde­melne«: figyelmet. Annál is inkább, mert erőviszonyai, melyek objektiv népszámlálási adatokon nyugszik és amelyeknek csoportosítását az erdélyi kérdés aktuálitása adja meg, ebben a formában viszik a demokrácia szellemében megfogalmazott wilsoni elveket. Az erdélyi románság zöme a Királyhágón-túli szögletben he­lyezkedik el. Tizenhét erdélyi vár­megyében 2,678 367 lakos közül I, 472.021 a román és 234 085 a német. Craknem egy millió magyar lakik Erdélyben, az erdélyi lakosság­nak több mint harmada, mint a leg­intelligensebb, irni olvasni tudó ré teg, ezt hegemónia alá szorítani képtelen és nem demokrácia, de a múlt idők imperializmusa szülte gondolat. • De viszont a másfélmilliós román­ság joggrí tarthat igényt, hogy sza­bad fejlődése, kulturális szükségletei, autonómiája kifejlesztessék. { Ami az erdélyi románság népes­ségének erőviszonyait illeti, az egyes vármegyékben igy oszlik meg a la­kosság : j Alsófehér 171.483, Besztercena- sződ 87.564, Brassó 35.091, Csik 8715, Fogaras 40.510, Háromszék II. 469, Hunyad 133418, Kisküküllő 55.585, Kolozs 153.717, Kolozsvár 7562, Marostorda 70.192, Marosvá­sárhely 1717, Nagyküküllő 60.381, Szeben 113.672 Szolnokdoboka 189443, Tordaaranyös 125.668, Udvarhely 2840. Ezek szerint a legnépesebben la­kóit román varmegyék : Alsőfehér, Hunyad, Besztercenasződ és Brassó. A románság a Tisza—Maros szögé­ben 8Í5.850 fővel van képviselve 474.988 magyarral szemben. Bihar­ban 307.221 román lakik. — A Ti­sza balpartján 2 és fél millió lakos közül 621 ezer román. A románság összlétszáma a legutóbbi népszámlá­lási adatok szerint 2,949 033. Ami a városokat illeti, a dolog a következőképen áil: Kolozsvár 70 000 akosa közül 562 román van. Ara­don, a román mozgalmak főfészké­ben pedig 80 000 magyarral szem­ben 10.000 romai helyezhedik. Mi vas? a Délvidéken? Nyugtalanság; a Bácskában és a Bánátban. Kövess tábornagy a védő. A nyulszivü szegedi ék­szerészek. — Saját tudósítónktól. — Temesvár, okt. 30. A Balkánon egyre jobban előnyo­muló entente seregek meglehetős nyugtalanságot keltenek az irányban, hogy az ellenség átlépheti a Dunát s benyomulhat a Bánátba és Bács­kába. A nyugtalanságot növelik bizonyos tények is, amelyek a közönség szeme elé kerülnek. így gyakran láthatni a délvidéki városok fölött keringő ellenséges repülőgépeket, a melyek azonban csak megfigyelése­ket végeznek. A lakosság megnyugtatására maga a hevesmegyei főispán Korossy György, bejária a délvidéki közsé­geket s meggyőzte a népet, hogy nincs ok a nyugtalanságra. Balkáni haderőink főparancsnok­sága ma Kövess báró tábornak, az ellenségverő hadvezér kezében .van, akinek ragvogó vitézi tettei biztos garanciáját adják annak, hogy a magyar haza földje a Délvidékeken meg lesz kiméivé az ellenségjárástól. Minden megtörtént katonai vé­delmi részből, hogy a bolgár béke következtében megváltozott balkáni harctéri helyzet ne fenyegesse Ma­gyarország déli részét közvetlen ve­szedelemmel és minden igaz haza­finak kötelessége, hogy ebben a hitben és tudatban megerősödve, nyugodtan várja be az események fejlődését. Éppen ezért komikus a szegedi ékszerészek nyulszivüsége Mint ugyanis Szegedről jelentik, ott az ékszerészek már összepakolták értéktárgyaikat, a tegnapelőtt már minden szegedi ékszerész beszedte a kirakatokból az aranytárgyakat s ma már nincs Szegeden ékszerész * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom