Egri Ujság - napilap 1918/1
1918-03-19 / 65. szám
65. 8^* Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 28 korona, — fél évre 14 korona, — negyed évre 7 korona, — egy hóra 2 korona 50 f. — Egyes szám ára vasárnap és ünnepnap is 10 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Mór-utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. POLITIKAI N API LAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KISS ENDRE. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Hirdető7» *rak: N yllttérl közlemény soronkint 2 K, bírósági Ítéletek, közgazdasági közlemények, gya»/ jelentések soronkint 1 K. Jótékonycélu egyesületek, bálbizottságok értesítései, telül- fizetéseU nyugtázása soronkint 30 fillér, házasságok, kösz.- netnvilvánitások 10 sorig 6 K. Hirdetések cm.-kém hatóságok, részvénx társaságok, gazdaságok hivataloknak 1 K, magáncégeknek 60 f., szailag hirdetés 80 * HKSKTi tnUSftWA. Kis Oláhországot Magyarországhoz csatoják Hafárkiigazifás a Vőröstorony szorosról a Dunáig. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, március 18. A Tägliche Rundschau bécsi levelezője illetékes helyen szerzett információkat küldött lapjának a román békefeltételekről. A tudósítás szerint az alábbi területi követeléseket intéztük a román kormányhoz. Chotin besszarábiai várost egyesíteni akarjuk Bukovinával, ami teljesen megfelel az ottani lakosság kívánságának. A mo- nachia megkapja valamennyi stratégiailag fontos magaslatot, mely a Romániába vezető hegyi átjárókat uralja és eddig Román területen volt. A Predeál mögötti határ jövőben Busteninél lesz. A Magyarországnak és Ausztriának jutó határsáv sehol sem lesz nagyobb 20 kilométernél és mindenütt sürü erdőkkel borított területekből áll, melyen csekélyszámu lakosság él. Nagyobb határkiigazitást a monarchia csak a vöröstoronyi szorostól a Dunáig terjedő vonalon követel. Hir szerint a vöröstoronyi és a Vulkán-szorosnak, a Porta Orientálisnak és a Vaskapu nyugati részének biztosítására Kis-Oláhországot követelik a központi hatalmak Turnu-Severiennel együtt. Ez főképen a dunai szabad hajózás biztosítása érdekében történik, mert ilyen módon a monarchia aldunai parti állammá válik. Ezzel Ausztria-Magyarország hatalmi állása az Al-Dunán megtámad- hatatlan nemzetközijogi alapot nyerés megtörténik a dunai kérdés végleges rendezése is. zetiségek szeretőt megnyerni, nem szabad eltérni. A tótság derekasan harcolt, a hazai rutén nép pedig a galíciai ruténekkel ellentétben, feltétlenül államhünek mutatkozott. Az erdélyi román betörés szomorú tanulságokkal járt, a mennyiben az ellenséges haderővel összeköttetésbe jutott románság sokrészben megfeledkezett hűségéről. Ezek a tapasztalatok mutatják, hogy hazánkban több teljesen eltérően kezelendő nemzetiségi kérdés van sőt a román kérdés is vidékenként különböző. így tehát gyakorlatilag az egyes kérdésekben konkrét alapokon keli azokat az elveket kezelni, a melyeket az igazságügyminiszter helyesen felállított. A tótság hangulata is vidékenként különböző, sőt felekezetek szerint is. Általában a tótság, még a hol erősen in- ficiált cseh csapatokkal került is érintkezésbe, a csábításokra erős reakcióval felelt. Radikálisan kell elbánnunk azonban minden szállal, a mely a tótokat a csehekkel akarja öszsze- kötni. Konstatálnunk kell, hogy az erdélyi magyarság helyzete sok kai jobban van megtámadva, mint a háború előtt hittük. Most bátrabban kell fellépnünk, hogy a jobb jövőt előkészíthessük. Addig azonban, a míg ezt meg nem tettük, nem szabad olyan választójogot alkotnunk, a mely az erdélyi magyarságot kiszolgáltatja a románságnak. Igaza van az igaz- ságügyminiszte nek, hogy a nemzetiségi veszedelem gyógy szerének volna tekinthető, de a radikális válasz ójog nem j olyan lényeges, hogy a nemzetiségi veszedelem gyógyszeA mai ülés lefolyása a következő: Gróf Tisza István: Nem akar visszaélni a bizottság türelmével és igy álláspontjának csak csonka képét adhatja, midőn csupán a vitában felmerült egyes fontosabb kérdésekről nyilatkozik. Mindenekelőtt a nemzetiségi kérdéssel foglalkozik. Elismeri, hogy a háború tanúságai ezt a kérdést bizonyos fokig uj világításba helyezték. Óva int azonban az egyoldalú megítéléstől, mert a háború igazolta azt is, hogy nemzetiségeink egy része hü állampolgárnak mutatkozott és attól a háború előtti követett elvtől, hogy elsősorban jó bánásmóddal igyekezzünk a nem rének volna tekinthető, de a radikális választójog csak akkor alkotható meg, ha a tényleg ható gyógyeszközöket megteremtettük. A mi a gyógyszereket illeti, az igazságügyminiszternek a büntetőjogi reformokról elmondott szavait örömmel fogadja. Beszéde további során hivatkozik Tisza arra, hogy Vá- zsonyi a tanítóképzés és oktatás teljes államosítását és a hitoktatásnak a felekezetek kezéből való kivételét akarja. Hivatkozik Tisza a valláserköl- bsös nevelés fontosságára, különösen a kath. egyháznak e téren elért nagy érdemeire és épen ezért morális szempontból ellenzi Vázsonyinak e tervét. Ragaszkodik a hat elemihez, meri a földrajz és a magyar történelem behatóbb tanítása csak az elemi iskola 5 és 6 osztályában kezdődik. Elfogadja Beth'en István javaslatai, hogy a magyarul Írni-olvasni tudáshoz kössék a választói jog elnyerését, de hogy ennek jogfosztó hatása ne legyen, bizonyos átmeneti időt kell hagyni az államnyelv megtanulásara. Hive Tisza is a megegyezésnek, a felvetett eszmét meg kell oldani. Hivatkozik arra, hogy épen Vázsonyi mondotta ha a háború alatt választás lenne, az csak üres formálitás volna. Tisza szerint a háborús választás teljes lehetetlenség, ez kijátszása lenne az alkotmányosságnak. A nemzeti érdekek szolgála- ' tában hajlandó a munkapárt a kormányt támogatni, de ha a megegyezés nem sikerülne, ám Ítéljen a nemzet, a munkapárt felemelt fővel lép a választójog kérdésében a nemAr 0 fillér E íagadtát a fáias^tó- jogi javaslatot. Ti sza Is ván me eg?e zésre h vta feí a pártokat Husvs t u án tárgyainak. (Sajat iudó-iiónk teltfonjeleniése ) Budapest, márc. 18. A választójogi bizottság ma — egy munkapárti kivételével — általánosságban elfogadta a javaslatot. Tisza István gróf hatalmas beszédben válaszolt az igazságügyminisz- ternek és a beszéd hatására jellemző, hogy már politikiai körökben tudni vélik azt, hogy a kormány keresi a Tiszával való megegyezést, mert We- kerle nem engedi a mai helyzetet Andrássy Gyula hatalmi vágyától felborittatni.
