Egri Ujság - napilap 1917/1

1917-06-23 / 157. szám

1917. junius 23 3 EGRI ü j S Ä G Színház. Heil Hifikor: Szombat ... ... Aranyi ;cán Vasárnap............ „ Csötörtöüö.i este Herceg Ferenc ismert és méltán népszerű vigjá tékát a Gyurkovits lányokat eleve- niteííe fel a társulat nem túlságos elevenséggel. Ha egyik másik sze- repiőíől láttunk is jó alakítást, az összjáték nagyon gyenge volt s e miatt az előadás vontatott és erőtlen. A négy eladó lányt Konrád, Erdődy, Vajda és Bársony játszották egyé­niségüknek megfelelően. A férfiak közül Fenyő, Horkay Feri velamint Darigő elegáns és ügyes játékot produkált, Deák szüntelen Gida volt, mig Endrődy túlságosai kar- rikirozott. Jó volt Klenovits, Nie kyné és Gáspár. R. . Az aranyfácán mai bemutatója iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A jegyek nagyrésze elővétel­ben kelt el. A kitűnő operett szere­peit Pintér, E. Pádiy, Darigó, Her- cég, Deák, Ráikai és Endrődi játsz- szák. Az aranyfácan előadásai 8 órakor kezdődnek. — Vasárnap és hétfőn is „Az aranyfácán“ kerül színre. Csokoládé katona vasárnap délután mérsékelt helyárakkai kerül színre. A kitűnő operett főszerepeit Antal, Pintér, Rónai, Dnrigó, Gás­pár és Herczeg jáfs .zák G sorgi bard a esett e - redek magatartásáról. (Saját tudósítónk táviratjelentése.) Bécs, jUQius 22. Az osztrák képviseiőház mentelmi bizottságának mai ülésén Geörgi báró vezérez- | redes, laüdweíir miniszter ki- ' jelentette, hogy néhány cseh ezrednek magatartásáról akta- | szerűen tudja bizonyítani a több ízben tanúsított haza- j fiitlan magatartásukat. Georgi bárónak majdnem j egy óra hosszáig tartó fejte­getései a mentelmi bizottság tagjaira rendkívül mély be­nyomást gyako oltak. Condenhove gróf az osztrák miniszterelnök jelölt (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, junius 22. Az osztrák képviselóház inai ölésén hiteles formában az a hir terjedt el, hogy a király gróf Coudenhove alsóausztriai helytartót bízta ineg kabinet alakítással. Közgazdaság. Az erdélyiek gyönyörű példája. Csodálatos jelenséget látunk a VI. hídikölcsönnél: most is a kisembe­rek nagyszerű jegyzései emelkednek ki, de ezenfelül az erdélyiek kis jegyzései olyan gyönyörű példái mu­tatnak, melyet minden jó magyarnak követnie kell. Érdekes és sajátságos hogy azok, akik legtöbbet szenved­tek a háború alatt, nyitották meg erszényeiket a hazának. Mintha azt mondanák jegyzéseikkel: mi tudjuk legjobban mit jelent az, ha a hazá­nak nir csenek meg az eszközei a honvédelmére, mi éreztük, átszen- vedíük zz ellenség vad támadását s tudjuk, mitől mentett meg bennün­ket a haza ! Mi tehát lerójuk kőié - lességünket a haza iráni hogy az a jövőben is megvédhessen bennünket az ellenség pusztító betörésétől. De hogy ez nem pusztán követ­keztetés, avagy képzelődés, annak iliusztráilásara álljon itt a Köpeczi és Miklősvári hitelszövetkezetnek az Országos Központi Hiielszövetke zethez intézett rövid, de a valósá­got annál hivebben visszatükröző levele: „fáradozásainkat nem remélt siker koronázta: 94.650 koronát jegyzett az ellenség által megsa­nyargatott községünknek népe. Tették ezt hazafias lelkesedéssel az -rt, hogy hitssegő, gálád ellen­ségeink letiprására eszköz1 szolgál­tassunk és a várva várt béke eljö vételét siettessük,“ Tehát az ellenség által megsa- nyargaíott község olyan eredményt ért el a VI. hadikölcsönnél, ami­lyent azelőtt soha és a sokat szen­vedett község lakosai hazafias lel­kesedéssel adják oda pénzüket az államnak, hogy az továbbra is megvédje őket és a várva-várí béke eljövetelét siettessék. Hát kérdjük azokat, akiket a sors megkímélt attól, hogy az ellenség hordája vé- gigkinozza, nem inkább nekik kel­lene e minden pénzükéi, vagyonukat az államnak — nem odaadni hanem csak kölcsönözni, azért, hogy a sanyargatástól megkimál- teütk és hogy a jövőben is meg* kiméítessenek ? Kei! e meg szebb példa, vagy buzdító szó. mint amilyen ebben az egyszerű levélben van, azok részére, kik még nem jegyeztek a VI. hadi- kölcsönre ? I Vagy azt akerjak talán, hogy rajtuk is végiggázo'jon az el­lenség ? Mert azzal, hogy hadiköl- csönt nem jegyeznek, azt elérhetik. Kérdezzék meg a köpecieket, vagy a miklósváriakat, hogy mit jelen­tene ez ? Bekét Salán, mint ahogy a balgák és kishttüek gondolják ? Nem! Hanem jelent pusztulás, sa­nyargatást, szolgaságba hurcolást 1 A kinek és szenvedések kálváriáját! Sokau vannak még, kik a helyzet komolyságát nem ismervén fel, nem tettek eddig még eieget hazafias l kötelességüknek! Ezeknek az er | délyiek gyönyörű példáját állitjuk l oda követés végett, melyet, ha nem l követnek, akkor érdemellenek a t haza védelmére és arra, hogy a f béke napja rájuk virradjon. Az óvatos tanú. Eger, junius 22. Az egyik hadosztálybirósághoz be­osztott egri jogászember irja az alábbi jóiiü esetet: A mai idők furcsaságának és a minden vonalon felfordult és meg- kótyagosodoti mai életre mindannál jellemzőbb az alábbi eset, amely a k . . . i hadosztály biróság előtt ját­szódott le a napokban. Valami olyan bűnügyet tárgyalt a honvédbirőság, amely az oláhok erdélyi betörésével állott kapcsolatban. A többi tanú között beidézték tanúnak hány Dani bodoiókői székelyt is, hogy tanúsá­got legyeit az ügyben. — isány Dani! — kiállja a szol­ga és a harsány hangra egy öreg székely igyekszik beférni a tár­gya íótereaabe. Sovány, ösztövér em­ber a tanú, ő még csak beférne az ajtón, dg egy hatalmas zsákot is hozo’t magával s az folyton beie akadt az ajtóba. A tárgyaló terem közönsége s maguk a birák is csodálkozva néztek a zsákhordó tanúra, akinek végre sikerült zsák­jával együtt eljutnia a szigorú bi­rák elé. — Mi van abban a zsákban? — kérdezte az elnök. A székely alázatos hangon felelt: — Egy kis elemózsiát hoztam magammal, instálom. — Ilyen sok ennivalót hozott az útra ? — Nem az útra hoztam instátom. — Hát kinek hozta? — Magamnak. — De miért ennyit? — Hát, instálom — felelt restel­kedve a székely — gondoltam ma­gamban, ha itt tartanak, hát legyen mit enni.i] — Hát nem tud maga olvasni — mondta az elnök — hiszen magát tanéként idéztük be. — Dejszen megette a fene, te­kintetes uratn, Vásárhelyre is tanú­nak idéztek meg az őszön, észtén mégis ott tartottak vagy hét höaagig. Nem hiszek én azóta az idéző cé­dulának. — Uránia. „Mézes hetek aka­dályokkal“ cim alatt egy, mint már cime is alárt’ja, kacagtató vígjáték kerül ma este bemutatásra az Urá­niában. Az előadás kiegészítését képezi egy három felvonásom dráma „Cigányvér“ címmel. Az előadás pontosan 8 órakor vesd kezdetét. E hó 28-án, csütörtökön a grandi­ózus filmsorozat folytatása a „Ha- munculus IV. rész“ kerül műsorra, melyre jegyek már előre válthatók a mozitőzsdében. Eger, junius 21. — Eljegyzés. Schwartz Miklós eljegyezte Porgesz Heluskát Bajáról. (Minden külön értesítés helyett). — Dr. Erényi Jenő kir. taná­csos gyógyintézete Karlsbadban köszvényesek, diabetikusok, gyomor, bél. máj, epehólyag, epekő, vese­medence, vese, hólyagkő, vese és hőlyagbeíegek részére van speci­álisan berendezve. A győgyintéze fekvése és szakszerű felszerelése megkönnyíti a gyógyvizek és gyógyfürdők használatát, a legmo­dernebb physikális iherapiával egy­bekötve Az állandó orvosi felü­gyelet alatt álló kitűnő konyha a betegek korlátolt száma mellett a legtovább menő egyéni kezelés keresztül vitelét teszi lehetővé. Az elismerten szakavatott vezetés alatt álló gyógyintézet egyúttal családias otthont is biztosit az idegenben. — Már vajjegyek Is lesznek. Egyelőre csak Budapesten és nem Egerben. Mint ugyanis a fővárosból jelentik, a jövő héten vajjegyeket bocsáj*anak ki, melynek alapján fe- jenkint és heteakint 10 deka vajat fognak kiszolgáltatni. Egerben re­mélhetőleg a vajjegyskre nem kerül sor. Itt vaj bőségesen akad, csak egy a baj, hogy maximális árért nem kapható. Akik azonban túllépik a megállapított árakat, azok hozzájut - nak a vajhoz. — A törvénytelen h: dl árvák törvényesitáse A király elrendelte, hogy a háború alatt elhunyt kato­nák törvényte en gyermekeinek tör- vényesitéséro vonatkozó kérvényeket a gyámhatóságok a legmesszebb­menő figyelembevétellel terjesszék fel. Hir szerint a hatóságok arra is utasítást nyertek, hogy az elesett harcosok jegyeseinek vőlegényük családi nevének való viselését en­gedélyezzék, ha azt kérelmezik s őket hivatalosan asszonyoknak cí­mezzék. A rendeleti annak a re­ményének ad kifejezést, hogy a hivatalos példát követni fogja a társadalmi szokás is.! — Férjes asszony, aki musz­kához akar feleségül menni. Er­dőuton, Szlavóniában vígan élte vi­lágát egy asszony a kösségben dol­gozó hadifogollyal. Nem is csinált belőle titkot, sőt arra gondolt, hogy feleségül megy a szive választoltjá­hoz. A községben, amint az alább ki fog derülni, nem igen mert még­se» kérdezősködni, hogy milyen útja van az ilyen házasságnak; 'be­ment tehát Eszékre és ott kezdett érdeklődni a hatóságnál. Itt figyel­meztették, hogy rendelet, de tisztes­ség is tiltja, hogy orosz hadifog oly- lyal viszonyt kössön, mire az asz- szony előadta, hogy ő Bartolovics Mária özvegyasszeny, aki férj hez akar menni és erről a tilalomról mit sem tud. A rendőrségnek gyanús volt az asszony türelmetlensége, a miért is nyomozni kezdett és kisü­tötte, hogy az asszonynak a férje a harciéi en van és hogy őt nem Bar («lovics Máriának, hanem Dekics Júliának hívják. A hatóság a szerel­mes szivü asszony ellen megindította az eljárást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom