Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-12-08 / 339. szám

Í9i§, december 8V péntek 339. szám MXm. évfolyam gsasfe««öísssí asflüfcí á^rtí as? iás és» £8 SainaMw ■ ,$o$?»g édes a bmwatk — kém % ^amm W t — Ewm ssfea ám «®» -ygarsfrém teasáaap is * fc — fossa­%am&&$e. áti&e&i-bá&sisZ • JSfesí- 3&fe* yíSsa 4» híátiSa# istentr-'■ POLITIKAI NAPILAP t&ffUrilML MagSawwifs KfeUtVHlKLd& mZ IBwteíágSi araik 4 *3fc***ieaw«*- awMPfr ttsroíflsö* er***«iü* « V ÍÍSS VT A&£&&&€*. Lélekharang a győzedelmi mámor alle- hujás harangjai is. Mint érc- torkú roppant zsolozsma or- gonálják tele a mérhetetlen égbolt hatalmas templomát. Erős vára vagyunk magunk­nak. Mi sainden ellenségün­ket legyőztük. De minket nem győzött lő senki. Szik­lán állunk, az igazságunk, a hitünk, a bátorságunk, a kö- teiességtudásunk,a munkánk szikláján, amelyen nőm ve­hetnek erőt a pokol kapui. Mig mi szilárdan állunk és uj csapásra készen, addig Bel­gium, Szerbia, Montenegró már a porban hever. Orosz­ország mellére rá Bpttink diadalmas lábunkkal. Fran­ciaország torkán érzi a mar \ kunk szorítását. Anglia és | Olaszország vérzettek a kö­zünktől és most térdre om- i lőtt előttünk a ravatalunk­hoz settenkedő Románia is. El hirdeti a harangok zúgása s lehetetlen, hogy végre be ne lássák a lég- megátalkodoíiabbak is, hogy legyőzbetetlenek vagyunk. S az sem lehetetlen talán, hogy e rugó harangok, most : még a halál, az öldöklő' vi­har s a harsogó diadal ha­rangjai, holnapra már szelíd zenéjüvó halkitják ércszavuk . és énekelnek, zengnek, szól- ! nak selymesen mint az áhított, rég sóvárgot béke szentelt harangjai. Bukarest, floesti, Caupina is Siuaia birtokunkban van Ajaegvert ellenség kelet felé visszavonni. A romén baretéren tegnap 9200 fogiyot ejtettünk. Az Erdős Kárpátokban és Holdova határán csökkeni as orosz nyomás. A szövetségesek sikerei macedónjában. Hőfer jelentése. (Saját tudósítónk ieleíemjelentése,) Budapest,' december 7. (Hivatalos Jelentés.) iCsleti feiadssiiistérs Az Oláh síkságon előnyomnló szövetséges haderők tegnap elfoglalták Bukarestet es Pl restit. Osztrák-ma­gyar csapatok hatalmukba kerítették Sianái és Sianától délre üldözik az ellenséget. Fatbenhsyn tábornok szövetséges haderői tegnap 106 román tisztet és 9100 főnyi legénységet szállítot­tak be. A Kárpátokban az oroszok nyomása jelentékenyen esőkként. A Trotus völgytől északra és Dornawafránál került gyengébb orosz előretörésekre a sor, melyeket simán visszavertünk, Terstyánszky vezérezredes hadseregénél bécsi Ára e fillér. szólott ma délelőtt messze szárnyaié kondással az Osz­trák-Magyar Monarchia s a nagy Német-Birodalom va­lamennyi templomának min­den tornyában. Csengett, bongott, zugottt kis harang, nagy harang mindenfelé azon a roppant darab föl­dön, amelyet a középponti Jutalmak országainak ne­veznek. Falvak ezüstös csen­gésű harangocskáiból, vá­rosok hatalmas szavú öreg harangjáig ért el a misztikus kong á s, egymásba folyt és szerelmesen összeölelkezett minden harang szava s ®gy végtelen, rejtelmes remegést hang felhővé olvadt, amely mint különös, hatalmas idők jövetelét jóslé ég úszott mindnyájunk feje fölött. Cirkumdederuntot énekel­tek mindenfelé a halálha­rangok. Nagy földi búcsúzó, egész haldokló ország lélek- váltságát csendítették. A keleti Páris megalázott feje fölött vigas röppentek fel a szélbe a szövetségesek di­adalmas zászlói, vijjogó ke­selyű, sugár szárnyú turul, császári sas suhantak mint jelképes égi hírnökei a győ­zelemnek s a széles Duna vérrel iszapolt ágya olyan volt mint egy roppant! siri- árok, amelybe egy ország készül bedőlni elbukottan, megtápettee, balálrastbzetten. ; Halálraítélt ország fő- ; lőtt szólották a halálharam- j gok, amely csapzott fürtök­kel most roskaát le a szőr- \ nyű vesztőhely szoajas fö­vényén. Nyakát már félig lemetszette a hatalmas pallos | s már eaaeliníi is a héhér | második végzetes csapásra | karját, hogy végrehajtsa a I mádthatatlam ítéletet, melyet f az elitéit botor vaksággal | önmaga irt alá. I De a halálharangok a | vész, az elsöprő vihar ha- | rangjai is voltak. Hatalmas | harsogásuk szált-szált íul | végtelen határokon, minden | tája felé a világnak s hu- | nyászkodó félelmet árasztott | ellenségeink szivében. Álom | szétfo>ztó, reményrepasztő ' hajnali harangozó volt @z a | vérbefeorult fcsrizonlok fö- I lőtt, hogy az ármány a tit­kos gyűlölet rettentő nagy i éjszakája után hirdesse az | aranynyilas nap mindent ki- I világositó ragyogását, a va- | lóság, az igazság s az élo- l d^zhatatlan szükségesség 1 napjának felviradását. 1 A Duna völgyében hal- 3 dokió országot, a mi torunk i örömmámoros lakzijára csa- | lógatták. Nem tartjuk ollen- | ségeinket a szavahihetőség I ós az igazság szőrszálhasogató | Catoinak, de még ee hisszük, | hogy nem a legszem4 bb 1 meggyőződéssel csalogatták. i | De megcsalédfak. Náoa csak ; fi a ízsrencséílea barátot csal­é l •j ták meg, d® legretíenettseb- i í ben s a legkiábrásditóbb ! fi ökölcsapással önmagukat. S ! ;{ a gonosz áskálódó remény, j | a titkos káröröm, a feluszi- j :j tott hiénák éhes üvöltésének j | éjszakája most minden fé­lj lelmes árnyával összeros- j kadt. Zugnak a harangok, | hirdetik az uj nap hajnal- l | hasadását. " S ezek a harangok az öröm, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom