Egri Ujság - napilap 1916/3

1916-11-03 / 304. szám

XXí . - rff' .v.'i5'-' 19 (L november 3 péntek 304 fr MII. íUöfteeiési A I KI A HH A rk fBráefési árak: íWoe* ésvidékea po«ir. kákiwsgfe# I; V/Ll I í AM! I I L®/*\f ívre 20 korona,™ fél évre íO kci-oro,™ ' ame. jw**rí3#h, ___ ♦egyed évre 5 korona, — egf bér* 1 eiaofe, k*«t«tofe hínKste*^ &*3s*3í .&>«». SSií,W,SSSS: "»■■*-"■"■ *••s'tét»«KX»akAuavmikcOs. Stn5£-. „*»«** jteldaKiÓkivsjal: lókat ?Áór- •tea í. Swjprrií é* bélyköil telein: »?. B7Í!vittlK«o4t stfc, 1—9 s*rtj 9 fc ] íwááíatejdtBso.s: oo«0 iST/ÍÍÍ^VOMÖA RÉSZ VÉN VTAiRSASÁQ. •^k*ata*í*­teffilEjteMtók Hadiárvák. Eger, november 2. Isteni hatalom tartja szá­mén a rétek gslymát, az őserdők fáját, a bújó vadat, a rejtve fészkelő madarat. Ez a hatalom, amelyik el­ültette az első palántát, szelek szárnyára bízta sz első megvetést, megmutatta minden élőnek a boldogulás útját és tanításába vette az embert. „Ember nézd m?g a ke­zedet. A te koxcd nyomán dudva helyett kenyérmag- vat termett a föld, vajkone válkatik a vackorból, mert TV vagy ember a féld ker­tésze, a világ munkása ás minden élőnek ápolója, ve­zetője.* Mi emberek vagyunk egyeduralkodói a világiak, mert mienk a leghatalma­sabb fegyver: az éiszerfiség. Csak az ember tud kér­dezni, csak az embert győtri a „miért* és megfejti, vagy m g is kapja mindenre a feleletet. A gyermek hosszas gyer­meksége mutat rá legjobban az ember felsőbbrendűségére. A gyermek tehetetknségé- vel mintha azt magyarázná nekünk az isteni hatalom: „Te lassabban, hosszú éve­ken át jutsz oda, ahova én az alig serdült állatot helyez­tem, az őnfentartás, a ma­gad eltartásának lehetősé­géhez.* Ezért olyan szánandó a gyermek, az édesen tehetet­len, gyámolra szoruló kis ember. Ezért olyan szivfájditó szomorú szó az árra és ezért olyan kétszeresen keserves, égbekiáltó fájdalmasság a hadiárva. Az isteni hatalom minden időkben nagy válságokat adott az emberiségre. De ugyanakkor megtanította az embert ápolni és megvédeni az elhagyott embert. Kint a világban dúlhat az emberiség küzdelme, de bent az otthonban, a közös otthonban, a hazában, vállat vetve egymást támogatja, védi egymást minden ország minden népessége. És mindenütt dsfsortean védik, felkarolják mindtn haza reménységét: a gyer­meket. Bőven arat most a halál a nagy világban, sok csata­térén hull a rend, a család­fenntartó spák rendje is. És sok ártatlan gyermak- szessbil hull a fájdaom tissta, égi kénnyé és sir ki leikéből ijedten a kérdés: miért, miért? És ez a kérdés szemre­hányó jogos kiáltás lesz, ha az apátián otthonban beáll a szükség, a nyomorúság. Az az édes kis száj nem elégszik meg „a hazáért“ fe­lelettel, ez a magasztos gon­dolat nem szárítja fel sze­méből a fájdalom és éhség könnyét. A magyar föld népére vár itt a legnagyobb, leg­szentebb feladat, apát pó­tolni, eltartani a hadiárvát, becsületes, értékes munka ellenében árvájával együtt magához venni az elesett hősök özvegyéi. 1 A föld népe alatt nem­$3331 csak a kisbirtokosok st ért­jük. Értünk alatta gssincDa- kit, aki magáénak mond­hatja kisebb, vagy nsgyobb darab földjét drága hazánk­nak, vagy akiket más utón boldogít annak terménye. De minden dúsgazdag, min­den gazáig, vagyonos, te­hetős és jómódú szent kő- : telességéaek tart** hadiárvát venni magához. Ezt a terhet le kell ven­nie az álkm vállairól, a melyet nem szabad a roska- dásig terhelni. A hivatalnoki kar tehetetlen, ezektől ne kivánjunk lehetetlen áldo­zatot. Hiizes nem régen történt, hogy tgy bíró megtanulta a cspőtalpalást, hogy ne keiljen gyermekeinek ezé- \ gyenkeznis lyukas cipőjűk ; miatt. Ez is áldozat, a háborúban f nehezen, de dicsőségesen küzdő hazánkért kozott ál- j dozat.9 Étí ez e Mais még inkább várhat azoktól áldozatot, ; akik drága földjét bírják, f vagy akik annak áldásaiból i gazdagodtak meg. A magyar nép nem sze- I réti a mézes másos beszédet, a msgysr néphez igy kell !| szólni: „Érted, háznépedért, i jószágodért, földedért, hazád- jj ért maradt árva, ne várd, j hogy kérjenek, ne várd, hogy kínálják, menj magadtól, vi- f gyél magadnak, otthonodnak rj házáldásnak — hadiárvát!* t g — Tiszthelyettesi kinevezés. Tatár György 12. heavéd gyalog- í ezrcdbeli törzsőraester, aki a múlt I évi junius hó vége óta az északi ■ harctéréi teljesit szolgálatot és tu- 1 lajdonosa a II. osztályú ezüst- és 1 a broaz vitézségi érmeknek, c hó 4 18-án tiszthelyettesé lett előléptetfé. Védeni fogják Dobrudzsa északi részét. (Saját tadésüőak telei oh jelentése.) Pétervár, november 2. Az orosz és román hadve­zetőség elhatározta, hogy vé­deni fogja Dobrudzsának északi részét. A hadvezetőség ugyanis mindin körülmények közt biztosítani akarja ez által az összeköttetést a Dunán Galac és Reni közt. á szövetségesek segí­tem fogják Küsásiát ? (Saját tudósítónk telefenieientése.) Róma, november 2. Gikha herceg Románia római nagykövete hosszasan tanácsko­zott tegnap dr. Martin külügyi államtitkárral. Olasz diplomá­ciai körökben s általában a sajtóban is a legpesszimistább információk jutottak közlésre a dobrudzsai és erdélyi ese­ményekről. Gikha nagykövet valószínűleg ebben az ügyben interveniált a külügyminiszté­riumban. A románok általában arra törekszenek, hogy meg­győzzék a közvéleményt, hogy semmi ok sincs az aggoda­lomra, mert a szövetségesek segíteni fogják Romániát. Németország és ángila kicserélik a 45 éven felili iuteruáüakat. (Saját tudósitőnk telefonjelentése.) Bern, nov. 2. Az angol alsóházban beje­lentették, hogy Németország elfogadta Angliának a 45 éven felüli internáltak kicserélésére vonatkozó indítványát. Legkö­zelebb a kicserélést meg is kezdik. Ára 0 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom