Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-03-01 / 61. szám
2 E 0 R 1 ÚJSÁG 1916. március 1. ElénUebb volt az araszok ágyntftzs a gSrzi hídfő és a fsnilk A többi harctéren sincs újság. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, február 29. (Hivatalos jelentés.) ©s-’ösa és ©élkeieti hadszíntér s Nincs újság. Olasz hadszíntér* s Tegnap délután az olaszoknak a görzi hídfő egyes részei és a doherdói fensik ellen irányított ágyuíüze ismét élénkebb volt. HSfar, a'lábornagf. Az 1915 évi szerb háború okai Az Egri Újság katonai munkatársától. Eger, február 29. Az alábbi érdekes cikk még a múlt év folyamán, abban az időben Íródott, mikor azok a nagy események, atneiyek eredményeképen Szerbia a központi hatalmak birtokába jutott, Montenegró pedig győzelmes seregeink előtt kapitulált, még félig- meddíg folyamatban voltak. Akkor még katonai szempontból nem lett volna túlságosan célszerű e sorok közlése, mert hiszen frissen tárgyalva a folyamatban levő eseményeket, stratégiai célokra íígyelmez- meztettek volna illetékteleneket. Ma, mikor ezek az események már rég befejeződtek s a világháborúnak uj fázisához értünk, ez a veszély már nem forog fenn. A cikk azonban ma még érdekesebb, mert ma már azt is megfigyelhetjük, mit látott előre helyesen a cikkíró s menynyiben igazolják a bekövetkezett események következtetéseit. Ezen hadműveletek következményei voltak a jelen világháború azon fejlődési folyamatának, melynek egyik főcéljául a fent nevezett év őszén a központi hatalmak és a török birodalom közötti közvetlen — azaz földrajzi összeköttetés — megszerzésére való törekvés tekinthető. Hogy ezen operációk nem-e válnak egy esetleges Saloniki elleni támadás kiinduló pontjaivá, azt a közeljövő eseményei fogják megmutatni. De eredményeiben mindkét hadi ténykedés csak egy célra, t. i. a perifériákon harcoló ellenséges hatalmak hadseregeinek szétforgá- csolására irányul s mtgárleli a helyzetet arra, hogy a központi hatalmak centrális helyzetüket kihasználva, majdan túlerővel, meglepetésszerü- leg törjenek azon harcterekre, melyeken ezen szétforgácsolt ellenséges hadak hiányozni fognak. Nevezett területeken az ellenséges állam ellenálló képességét megtörve, egy határaiban nem tűi terjedelmes, de gazdasági ereje, földrajzi fekvése jelentőségénél fogva döntő befolyással bíró nagy hatalom megdöntését kísérlik meg, hogy kikapcsolhassák az ellenséges birodalmak sorozatából. Csak ezen események bekövetkezte után lehet maid a békéről komolyan tárgyalni. A háború folyamán alakult uj hármas szövetség leggyengébb hatalma, gazdasági, kulturális és katonai szervezetének elhanyagpíísága folytán Törökország volt s épen ezen területnek, mely a segítségre legjobban rászorult, hiányzott a közvetlen összeköttetése erősebb szövetségeseivel. Elszigeteltségében földrajzi fekvésénél fogva kezdetben három, később jnégy nagy hatalom seregei által egyszerre is támadható, határos időn belől akcióképtelenné tehető, Nem irigylésre méltó helyzet; különösen mióta a német előnyomulás 1915 év elején Flandriában egészen megakadt, miáltal e harcterekről az ellenség részéről a Dardanellákhoz csapateltolások váltak lehetővé és az év tavaszán Olaszország is az entéh- tehez csatlakozott. Még aránylag ez időben legkevésbbé volt érezhető a török fronton az orosz nyomás, mert utóbbi erejének túlnyomó részét a Berlin—Becs—Budapesti vonal ellen irányította. A török hadsereg egy részének megkísérelt támadása Szuez ellen nem járt a kellő eredménynyel, mire megkezdődött az év tavaszán a francia-angol ellenakció egyrészt Konstantinápoly, másrészt Bagdad meghódítását célozva. Ez ellen tenni kellett valamit. Amint a központi hatalmak bevé- gezték intézkedéseiket saját határaik tartós időre való védelmére — el- szoritván azoktól a megfelelő távolságra a francia és orosz haderőket — sürgős kötelességüknek ismerték a török birodalom segítségére indulni. Az Oroszország elleni nagy nyári j előnyomulások után, a nagyobb had ■ j műveletek szünetelésévei, az elmúlt j őszön váltak erre a viszonyok a lég- j alkalmasabbakká. Az A1 Dunánál f Szerbia és Montenegró lévén a ve- i lünk hadbanálíó államok, ezen te- j rüleíen át volt a török határ meg- j közelítése seregeink számára a lég- | természetesebb; de a közvetlen ősz- jj szekötteíés csak Bulgária közremü- j ködése által válhatott lehetségessé, j Szikségessé lett tehát Bulgária I megnyerése, mely egyik feledalát s képezte diplomáciánk munkálkodá- j sónak és mivel a bolgárok külpoii- jj fikájának főcélját "egyrészt a macedón bolgárok egyesítése, másrészt Szerbia hatalmának koriátok közé szorítása, valamint annak megakadályozása képezte, hogy Oroszor- j szág Konstantinápoly birtoka által 5 közvetlen szomszédságába juthasson; ] szándékai a központi hatalmakéival j megegyeztek. Azonban más fontos külpolitikai I okok is egy balkánakció mielőbbi jj megindítása mellett szóltak. Az al- j kálóm előnyösnek kínálkozott a Szer- j bia és Görögország által nyilt cél • i zaíial Bulgária, de titokban Ausz- j tria Magyarország ellen alakiíott ; Balkán-szövetség széírobban’ására, l mely azután eredményre vezetvén, a 1 a központi hatalmakkal a háború \ előtt cordiáíis viszonyban levő Ro- j mánia — ezidöben ellenségeink tá- j bora felé hajló — politikáját is erő- ■ sen javunkra befolyásolhatta. j Az enteníe had működése a Dar- j daneliákná!, hogy Oroszországnak j megnyissa az utat az Aranyszarvhoz, j Olaszország aspirációi Kis Ázsiában, ' Dél Albániában, megszállása Való- ; ; nának s több görög lakta szigetnek | az Aegei tengerben; a görög királyt, j s lassanként, a kezdetben enlente- párti közvéleményt annak eilensé gévé változtatták, mert az ország nem volt hajlandó oly szövetség szekerét tolni, mely érdekei ellen működik. A görög diplomácia azon elhatározása, hogy Szerbiát egy esetleg bolgár—szerb háborúban, melybe a központi hatalmak is beavatkoznak, sorsára hagyja, a román politika intézőit is tartózkodásra intette, úgy, hogy a két szerb állam csak az en- tente segítségére számíthatott, i Meg lévén adva az alkalom gyors, meglepetésszerü eredmények elérésére, nem volt valószínű, hogy a legközelebbi hónapokban Románia lelépjen eddigi várakozó álláspontjáról s a központi hatalmak meg- j kezdhették seregeiknek felvonulását 1 az A!-Dunánál, mig a helyzetei tisz- j tán nem látó entente diplomáciája \ minden tőle telhetőt megkísérelt a bolgár kormány megnyerésére s mert Ígéreteiben Kavalia átadása is szerepelt, még jobban felizgatta a görög közvéleményt, ez alatt a bolgár diplomácia tovább alkudott s ügyesen fedvén el kártyáit, csendben belépett negyediknek központi szövetségünkbe. Nem lehet a szerb kormánynak és vezérkarnak szemére vetni azt, hogy súlyos helyzetében nem látta tisztán a helyzetet; a vak az eníente diplomáciája volt, mert számítóit Bulgáriára. Szerbia ugyanis még a nyár közepén, midőn a iközponti hatalmak az orosz hadszíntereken voltak elfoglalva, meg akarta támadni Bulgáriát, -ám hatalmas szövetségesei leintették. Így teljesedett be Szerbiának saját maga okozta végzete, mely seregeinek megsemmisítésére s az egész ország meghódítására vezetett. Hány ember védte Barazzót (Saját tudósítónk telefonjeleníése.) Lugsno, íebr. 29. Svájci lapjeleníések szerint a Duraz sóból elmenekült védősereg 75000 tőre tehető, akik. közti] 20000 albán volt s a többi olasz. Orosz hadsereg a finn-határon (Saját tudósítónk telefonjeleníése.) Stockholm, íebr. 29. A svéd készülődések ellen őrzésére az egész finn határt orosz csapatok szállották meg Uj háború kell a központi hatalmak leveréséhez (Saját tudósítónk telefonjeleníése.) Lugano, íebr. 29. Ní^gy feltűnést keltett Fra- l deíetto radikális képviselő- j nek, a nagy műtörténésznek | velencei beszéde, amelyben elsőnek adott kifejezést annak. a véleménynek, hogy a központi hatalmaknak any- nyira óhajtóit leverése ebben 1 a háborúban aligha fog sike- 1 rüSni. Bz majd csak egy kö- I vetkező háborúban lehetsé- I ges. Fradeletto ezelőtt vad I háborús párti volt. ; lás terepre viszik a \ Terdnnni érsereget? i: (Saját tudósítónk telefonjeleníése.) Genf, íebr. 29. Párisból jelentik: Az egész francia közvéleményt most Verdiin sorsa foglalkoztatja. A Petit Párisién cikket ir, hogy szükségessé válhatik a verduni őrseregnek esetleg más terepre való átszállítása, ami főleg a Veuvre területen I át ma rendkívüli nehézségekbe 1 ütköznék.
