Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-12-29 / 359. szám

XXII. évfolyam. 1915. december 29., szerda. 359. szám. E öflzetési értik t físíéken Helyben és postán küldve egész Ívre 18 korona, — fé! évre 9 korona, — ■egyed évre 4 kor. 50 fill., — égy hóra 1 kor. 50 f, — Egyes szám ára vasár- ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség •H kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP ■főszerkesztő j Dp. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: Kj^LLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN-NYOMDA BÉSZVÉNY-TABSASAG. Hirdetési árak: □cm ként nyiltéri közlemények, birórság ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetni. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. El j ep ések, egy bekelések, gyász j .,kösző- netnp'v. stb. í— 5 sorig 5 K. Egyesületek, báibizottságok értesítései, köszönetnyil­vánításai, felülfiz. nyugtázása 20sorigéK Uj év, uj reménység. Eger, december 28. Harmadik véres eszten­dőbe lépünk az 1915. év el­múltával. Nehéz esztendő volt az ó esztendő, de köny- nyebben elviselhető a vége, mint a kezdete. És a megúj­hodás, és győzelem egy szebb jövendő virulásának csiráit hordozta méhébeD, mígnem megszületett a szent tavasz, a diadalmas május másodika, s attól kezdve a sikerek egész sorozata a harctereken katonáink pá­ratlan fényességű haditette­iben éppenugy, "mint diplo­matáinknak és politikusa­inknak a külső és belső dol­gok rendbehozatalára szük­ségelt munkák, hozzáértés­sel és szerencsés kézzel tör­tént elvégzésében. Ha visszapillantunk nem tagadható, hogy kissé aggo­dalmas volt a helyzet, mikor az oroszok még bent voltak a Kárpátokban, hazánk föld­jének egy részét is megta­posták, Szerbiából pedig ép­pen ugyanakkor ki kellett vonulnunk, de egyre na­gyobb lett bizakodásunk, mikor — Tisza István gróf miniszterelnöknek egy, Vil­mos császárhoz történt, előző útja eredményeként, hősi ki­tartással védekező katonáink bajtársi segítésére megjelen­tek határszéleinken Macken­sen és Linsingen német ha­dai. Hosszas nehéz viadalok, véres tusakodások után elér­keztünk végre Gorlicéhez s onnét diadalról-diadalra, megállás nélkül a győzelem szárnyain az ^időközben kié- heztetés árán elesett Prze­mysl várának falai alá [s ezeket visszafoglalván, ro- hanvást Lembergnek, hogy hamarosan ujfent az is a miénk legyen. Közbül és ezután, német szövetsége­sünk hadai, együtt harcol­ván a mi seregeink hozzájuk beosztott részeivel, meghódí­tották az egész Orosz-Len- gyelországot. Egymásután estek el Lublin, Ivangorod, Nowogeorgiewszk, Varsó. Breszt-Lito vszk ... és a többi bevehetetleneknek hitt erős orosz várak. Azután . . . azután volt egy elkeserítő, felháborító nagy csalódásunk. Harminc éves szövetségesünk, az olasz, álnokul megcsalt és hátba- támadott bennünket. De ez a csalárdság is dicsőségünkre változott. Magyar bakák, a horvátokkal és tiroliakkal együtt, úgy védik a monar­chia déli határait, amelyhez fogható védelem nem volt a világtörténelemben. A hit­szegő talián egy lépést se tudott előbbre jutni. S a hűtlen áruló, volt szö­vetséges helyébe kaptunk egy hivebb, megbízhatóbb, becsületesebb uj szövetsé­gest: a hős bolgár nemzetet. Ez határozottan a mi diplo­máciánk sikere. Innéttül kezdve magyarok, osztrákok, bolgárok, németek egyesül­ten küzdő vitéz csapatai hat hét alatt vasseprüvel kise­perték egész Szerbiát.. . Nádorfehérvár újra a mi­énk . . . Petár, a gyilkos király, bolyong uttalan utakon . . . Az entente „segitőcsapatai“ nem tudnak segíteni Szer­bián. Kikaptak. S most Sza- lonikiben várják a kegye­lem döfést. Nincs kétség benne: úgy járnak, mint jártak a f Dardanelláknál, ahonnét török szövetsége­sünk verte ki őket. Már mi tulajdonképpen ezekkel az eddig történt győzelmekkel is megnyertük a külső háborút. Ha ellen­ségeink dacosságból, makacs­ságból ezt még mindig nem látják be, az csak az ő ká­ruk. Mentül későbben isme- lik el, hogy le vannak győzve, annál keservesebben fizetik meg árát csökönyös­ségüknek . . . Megnyertük a külső há­borút, megnyertük a belsőt is. Ellenségeink belső terü­leteinken ki akartak ben­nünket éheztetni. Nem sike­rült nekik. Nem tagadható, nehezen éltünk az elmúlt esztendőben. Nagy a drága­ság. Ezt a háború hozza ma­gával, nemcsak nálunk, még a semleges államokban is. De kibírtuk. Adott az Isten eléggé kielégítő jó termést. És felszabadult a dunai ut, felszabadult az eddig zárt összeköttetés Törökországon keresztül, egész Kisázsiáig. Minket többé senki ki nem éheztet!. . . Pénzünk is volt elég, ami a háború viseléséhez szük­séges. Két hadikölcsönt csi­náltunk meg egymásután fényes eredménnyel. A ma­gunk erejéből. Hát bizzunk ezután is a magunk erejében. Bízvást bizhatunk, hogy a ránk kö­vetkező esztendő, ha tán ez se lesz éppen könnyű, mégis fokrul-fokra könnyebb lesz mint az előző kettő volt. Mert erősek vagyunk mi, csak önmagunkat ne erőtle- nitsük.* Egymás között ne legyünk békétlenkedők. Ed­dig nem volt pártközi civa- kodás. Ezután se legyen. Az uj esztendő méhében uj reménységek fogantatásai termettek számunkra. Várjuk el tűréssel azok világrajöt- tét. E nagy idők mindent javunkra hoznak, ha önma­gunk belső háborgással el nem rontjuk az Időknek ránk nézve kedvezően mu­tatkozó végezéseit. Legyünk egyek, egysége­sek , így jön, fcsak igy jöhet ránk ebben az eszten­dőben is, a jövendőben is — boldog ujesztendő! Egyre terjed a békevágy Oroszországban. ' (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Stockholm, december 28. Az Aftonbladet jelenti: Az a vágy, hogy Oroszország szövet­ségesei megkerülésével külön békét kössön a központi hatal­makkal, egyre jobban terjed az egész országban. Különösen a jobbpárt és a konzervatív párt vannak erősen a béke mellett. Kavalla megszállása kon- fliktnst idéz elő. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Genf, december 28. A Petit Parisiennek jelentik Athénből: Szalonikiben a helyzet tartó­san kritikus. A választások le­zajlása után Görögország nem a tétlen szemlélő szerepét ját­szotta s Kavalla megszállásának kérdése konfliktusokra fog vezetni Ára 4 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom