Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-09-19 / 258. szám
1915. szeptember 19 E G R t ÚJSÁG Hatvány Lajos Egerről A Lyon Lea írója és Eger. Eger, szeptember 18. A Lyon Leának, Bródy Sándor nagy sikerű uj színmüvének alkalmából Hatvány Lajos — a nagy magyar iró letkében mélyen elmerülő s olykor költői szárnyalás u tanulmányt közöl a Nyugat legutóbbi számában, amely felejthetetlen szépségű sorokat hoz Egerről is. Nekünk, akik a mindennapi szemlélet megszokott fásultságában nem érezzük • azt a titokzatos varázst, mely itt a régi utcák és csöndes napsütött terek minden kövéből kiárad, nem lesz érdektelen megfigyelni, hogy látja, mennyi szeretettel, mennyi lelkes elragadtatással a mi városunkat egy izig vérig euró- péer iró. A gyönyörű cikknek, amelyre olvasóink figyelmét külön is felhívjuk, Egeire vonatkozó részeit az alábbiakban közöljük: Ahol a Mátra, halkan, lassan szöllős lankákban.lanyhultan aláhull, ahol még a hires hevesi port is, zamatos, édes kakukfü illata hatja át, ahol szemlélődő egyházfejedelmek lépdelnek méltóságteljesen kacér, barokk palotáikban, ahol a legfeketébb földből legsárgábban szökken elő a dús, magyar kalász, ahol a komor történelmi múltnak sehol sincs sötét nyoma, ahol minden véres emlék felvidul a táncos napsugárban — színes Eger, ízes Eger, édes Eger, kedves Eger, finom Eger, drága, gyönyörű, egyetlen, nemes, köves, soktornyos és katolikus Eger, de azért játékos, megL-petéses, füves, rétes, minarétes, parasztos és pogány Eger: adta nekünk és küldte le hozzánk Bródy Sándort. Egerből hozott áhítattal minden iránt, ami szép — azazhogy, dehogy nem is a szép iránt hozott áhitatot — hanem inkább minden iránt, ami él és virul — de még igy sem jó, mert Bródy Sándort egyszerűen a létezés nagyszerűen animális áhítata tölti el, minden iránt, ami van, akár virul, akár pusztul, akár jól van, akár rosszul van, — és Egerből hozott csodálkozó fogékonysággal minden iránt, ami történt és történni fog királyokkal és paripákkal, katonákkal és kutyákkal, miniszterekkel és szamarakkal, legyekkel, bolhákkal és szerkesztőkkel, nőkkel és növényekkel, s még ennél is inkább s legfőkép, leginkább, .sohsem szűnő, örök éber kíváncsisággal minden iránt, ami nőkkel és férfiakkal történik ezen a világon, s emellett teli vágygyal az élethez, a legszebbhez, és leguribbhoz: mindezekkel lett Bródy Sándor magyar Íróvá. S mint aki a legszebb és leguribb élethez való jogos igényeit tehetségére építi: nem lehet csodálni, hogy Bródy leginkább csak vérbő életkedvének és erejének csapongó feleslegét vitte bele számtalan Írásába, melyeket ide s tova harminc éve vet ki, dobál, röpít, hajigái Eger daliás szülöttje, annak a másik városnak piacára, mely mintha nem is a Gellérthegy alján, nem is a Duna pariján feküdnék, oly nemte- lenül, szemtelenül, dísztelenül, gipszesen, ripszesen, nyüzsög, vonaglik, idegeskedik, gesztikulál, terpesz- : kedik és bűzlik, a keleti és nyugati pályaudvar, a szennyes, álelegáns körutak és az olcsó szemfényvesztésben hivalgó Andrássy-ut között. Eger és Pest — ez a Bródy Sándor irói életrajza. Ennek a két városnak lelke küzd benne s majd Pest kerekedik felül, majd meg Eger. Merész ivü mondatait százados egri bolthajtások zöngelmes visszhangja tölti be, s bár Bródy Sándortól minden kitelik, még a stilizáló műgond is, úgy hogy legalább három kötetnyi fölényesen egyéni hangú, classicusan, szinte szüzien tiszta, hibátlannak mondható és a magyarnál gazdagabb irodalomban is jelentékenyen számottevő elbeszélését lehetne összes müveiből kiszemelni, — mégis nagyobb lé- lekzetü munkáinak jobbára hevenyészett szervezete, sajnos már nem Egerre, hanem a gyorsan készült pesti házak cifra, túlzsúfolt és mutatós architecturájára emlékeztet. Háborús strófák. A husuzsorás. Olyan nagy ur mindhiába Nincs az összmonarchiába, Mint amilyen ur ma én vagyok. Te cigány! csak nekem húzzad. Zsebemben a tárca duzzad És az arcom jóléttől ragyog. A cikket rólam ontják ma, A közérdek központjába Bekerültem, bennecsücsülök, Orfeumba’, kabaréba’ Rólam szól a dal, a tréfa, De én erre mind csak fütyülök. Adriától a Kárpátokig Minden élő álla felkopik, Mert a húsnak én vagyok az Nem pirul hús a rostélyon, [istrázsája. Ez kérem az én fortélyom S leapad a legkövérebb ispán hája, Koplalnak a miniszterek, Tepsiben zsir nem sistereg Oda van a konyha legszebb muzsi- Mert. [kája. Én vagyok a marhahúsnak, Borjúhúsnak, sertéshúsnak, Ösztövérnek, búsnak, dúsnak (uzsikája. Ami a sziveknek de fáj, Nincs most se hús, se zsir, se háj, Csak én vagyok minden hájjá! kent. Nekem megy csak jól a sorom, Zsirosodom, tollasodom. Legkülönb most ez a pálya, szent. Egyedül én aratok ma És a húst már karatokba Határozom meg legközeiébb. Az az elv igaz-e kába. Hogy mindenki fazekába Tyuk főjjön. Jó egy kis főzelék. Refrain. A székemnek nagy rakás nő, Ijfu kukta, vén szakácsnő Szép feszes glédába áll elé S a kosarát felém tartja, Legalább egy kis darabka Apró cseprő húst tegyek belé. , De hiába kerepelnek, Itt süket fülekre lelnek S erre van is elég komoly ok, Mert e súlyos pillanatba Csak az erkölcs jöhet latba S kosaras asszonyt én soha nem Refrain. [pártfogolok. Ki hozzám igy szól: Húst kérek, Megeszi tüstént a méreg, Mert ma egy van: méregdrágaság S én fürdőm a harmatába’ Áll a kincsem garmadába, Én vagyok a hadi húsos részvény- A szavam nagyobb hatású, [társaság. Mint a negyvenkettes ágyú Es a szivek legzugába kap. A pápa se tehetné meg: Egyet intek és nagypéntek Van zsidónak s gójnak hosszunap. Adriától a Kárpátokig Minden élő álla felkopik, Mert a húsnak én vagyok az istrá- Nem pirul hús a rostélyon, [zsája, Ez kérem az én fortélyom S leapad a legkövérebb ispán hája, Koplalnak a miniszterek, Tepsiben zsir nem sistereg, Oda van a konyha legszebb muzsi- Mert. [kája. Én vagyok a marhahúsnak, Sertéshúsnak, borjúhúsnak, Ösztövérnek, búsnak, dúsnak [uzsikája. Jack. Eger, szeptember 18. — Nők a hadseregben. Még emlékezetes a kalandos hajlamú, egri lánynak, Smóczer Annának az esete, aki katonaruhába öltözve, rövidre nyírott hajjal kisérie a menet- századba osztott szeretőjét, de csak Kassáig, mert ott kiderült a csel s a hősnőt hazatoloncolták. Elképzelhető, hogy az ilyen merész elhatá- rozásu nőt mennyi mulatságos epizód veszi körül. Éppen azért ajánljuk a közönség figyelmébe az Uránia mozgószinház mai műsorát, melynek vezetőképe az „Őrmester kisasszony“ cimü két felvonásos időszerű katonai vígjáték, melyet az Uránia az uj játékrend szerint három előadásban mutat be, még pedig d. u. 4, 6 és este órakor. Ehhez a mulatságos, jóizü humorral telitett vígjátékhoz csoportosul a nívós, kiegészítő műsor. Itt említjük meg, hogy jövő szombaton a Kamarazene cimü 4 felvonásos Derrit Weixler film lesz műsorra tűzve és mához egy hétre pedig a Hőseink diadalutja Galíciában cimü 1000 méter hosszú hadifilm fogja lázas izgatottságba hozni a közönséget, mely film életveszélyek között tüzvonalban készült. Tisztelettel értesítem a mélyen tisztelt vendégeimet, hogy üzletemet átadtam Sárváry Mihály urnák. S ezúttal köszönetemet nyilvánítom b. pártfogásukért. Tisztelettel Báty fózsef. Széchenyi-utca 16. Színház. Műsor: Szepí. 19 én: d. u. Erdészleány. „ „ este Zsuzsi kisasszony „ 20 án: Vasgyáros, színmű. „ 21-én: Szulamith, opereííe. „ 22 én: Gépirókisasszony, vígjáték. r 23-án : Víg özvegy, operette. „ 24 én: Apja lánya, vígjáték. „ 25-én: Lengyelvér, operette. „ 26-án : d. u. — „ „ este Lengyelvér, „ Zsuzsi kisasszony. Martos és Kálmán operettje kedves kis bohóság. Apró szerelmi történet a szokásos operettbeli félreértéssel. Zsuzsi kisasszony vándorlása a falusi postahivataltól a Népopera es Falsetti énekes ur szobáján át vissza a kisbürgozdi bélyegző mellé, de egyúttal a Péterit szerkesztő ur karjaiba. Az operettekben rendesen a duodec fejedelemségek adják az operett levegőt, itt egy duodec magyar kis város sok önként kínálkozó kévéi étién humorral. Kálmán Imre melódikus, pattogó ritmusú tánc zenét irt a Martos jól gördülő verseire néhány csinos kupiét, s pár igen sikerült zenei gro- deszket is, amelyek már amúgy' is nagyobbrész közszájon forognak. Az előadás az elsőtől az utolsó jelenetig pompásan gördült, Kis Ce- cila pompás Zsuzsi kisasszony volt. ' Kedvesen énekelt, nagyszerűen táncolt, csupa meleg, őszinte kedély volt. Endrei nem különben. Valami rendkívül könnyed van az egész megjelenésében s jóleső közvetlenség, a humora soha nem lesz erőltetett s a tánca nem csak az izmok bániu-í latos játéka de mindig önmagában kacagtató. Zsoldos szintén kitűnő volt ez este. Rátkai és Rónai Hermin vaskosabb humora is sok kedves derűt hqzott a színpadra, Szalma a darabján szeriőz számaiban jólgérvényesitette meleg csengésű hangját és énektudását, A rendezés ötletes volt, s Geilért karmester kifogástalan precizitással kísérte most is mint mindig az előadást úgy, hogy már teljeseit megszoktuk a zenekar hiányát is. Vf C AY*4&V1 fin DARABOS MÉSZ kapható bármely mennyiségben FOLTÉ- Xllatll C11 ti 11 NYI MANÓNÁL Csiky Sándor-utca 22, szám. .................... /
