Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-02-04 / 35. szám
2 ? Q P- I fl ,? F k W15. február 4. Orosz átkarolási kísérlet Keletporoszországban. Amsterdam, február 3. Amsterdam! lapoknak jelentik Pétervárrgl, hogy az oroszok Keletporoszországban át akarják karolni a németek balszárnyát, az oroszok offenzirája Tilsit ellen irányul. Csomagol a lembergi kormányzóság Nem bíznak az oroszok Varsó ellenállásában. Budapest, február 3. A Magyarország kiküldőt* tudósítója jelenti: Az északkeleti hadszíntéren elfogott orosz katonák beszélik, hogy a lembergi kormányzóság már csomagol. Varsó megtartásában nem bíznak az oroszok. Hemzseg az ír csatorna a német tengeralattjáróktól. Berlin, feb ttár 3. A Pester Llyodnak jelentik Londonból: Megriadva hiresztelik Londonban, hogy az ir tengeren tucatszámra vannak a német tengeralattjárók a csatornában. LEGÚJABB. Érkezett éjjel 1 őrá 30 perckor. Az angol admtralitás a kereskedelmi hajókhoz Berlin, február 3. A Wolff ügynökség biztos forrásból jelenti, hogy az angol admiralitás felszólította a kereskedelmi gőzösöket, hogy tűzzék ki a semleges lobogót, fedjék be a hajók származási jelvényeit és ne használják a társaságok lobogóit. A szatmári honvédek Sgevben. Az egri viselet. — Eger műemlékei. — A háborús karácsony. Eger, február 3. Egy Egerbe bevonult szatmári tartalékos tollából igen hangulatos cikket közöl az egyik szatmári lap. A finom tollal megirt cikket, amely az egri közönséget bizonyára érdekli, az alábbiakban ismertetjük: Amikor október első napjaiban ide jöttünk, még ősz volt. Éjjeli vasúti utazástól megviselt honvédeink a kora reggeli órákban Dobó városa alatt pihenve várták az egyes századok elhelyezését. A szomszéd utcákból imitt- amott is egy szélesszok- nyáju, megrakott puttonyu egri asz- azony tipegett elé, sajnálkoztak honvédeink fáradtságán, azután lekerültek a puttonyok a hátakról és jószivvel, egész tartalmukkal odahullottak bakáink gyönyörűségére. Ez volt az első impressziónk Eger városáról. Azóta, akik a 12. honvédgyalogezred pótzászlóaljával Egerben tar iózkodtak, meg kellett szeretniök ezt a várost. Hevesvármegye méltán di csekedhetik szinmagyar voltával s ennek a tipikusan magyar vármegyének székhelye Eger. A mi vármegyénk magyar lakossága elhagyta már a magyar viseletét. Eger nem. Valami festői kép az, midőn ünnepnapon, lévén az egri nagyon vallásos nép, a templomok felé özönlik a sok tarka színfolt: férfiak magyar viseletökben, a legények színes mellénnyel, azután a nők 6—8 szélts keményített szoknyával, melynek leg- felseje színes értékes selyem, efölé jön a szintén színes felsflkendő, melyet derekukon átkötve viselnek, majd a rendesen világosabb selyemből készült fejkendő. Éhez az öltözethez járul a pruszlik, a kláris, a tarka harisnya „cugos" cipővel vagy papuccsal s előttünk az egri asz- szony gyönyörű szép tiszta viseletében. A lányok szalagba fonják hajukat. Így tipegnek, libegnek végig az utcán helyes rátartisággal. Mert büszkék az egri „cikrák .. .* A mi bakáink persze csodálkozva nézték ezt a vizeletet s bizony sok elismerő nyilatkozatot lehet hallani az egri leányok s asszonyok szépsége felöl. Tényleg paraszti sorban kevés oly szubtilisan szép nőt lehet látni, mint itt Egerben. A nép erőteljes és szép. S amig a városban élő magyarság rendesen elveszíti tipikus nemzeti karakterét, itt mindezt megtartotta. A mi Tisza-Szamosmenti magyarunk szépen beszéli nyelvünket, de a magyar nyelvet egész dallamos, ritmikus, zenei mivoltában nem hallottam még úgy beszélni, mint itt. Hetivásárok alkalmával a mezőkövesdiek gyönyörű viseletében is gyönyörködhetünk. Természetesen az egriek is megcsodálták a mi ezredünk szűrös (szürkankós, ahogy ők nevezik) atyafiait, sajnálkoztak rajluk, (<hisz ők nem ismerik azt a nagy szegénységet, amely a mi oláh ruthén vidékeinken otthon van. Meg azután egyideig kémeknek néztek ben- i nünket s kérdezgették, hogy mikor fognak megtizedelni. A háború benyomásait viseli tér- \ mészetesen Eger városának'képe. — Egész szatmármegyei kolónia van j itt, benne a nagybányaiak is kép- i viselve., Bene János bátyánk, a ne- ; vés szatmári ampelológus, elemében van. Állandó borkóstolási gyakor- j latot végez az egri pincékben az j »egri vöröséből. Ezredünkön kívül j a vitéz 60-ások vannak itt, mint i Eger háziezrede. ‘ Ezredünk pótzászlóaljának törzse Dobó várában van elszállásolva. — Mennyi régi tradícióról beszélnek ezek a mohos bástyák! Most olvas- j tam el az Egerban lakó Gárdonyi Gé- j zának „Egri csillagok* c. regényét : s itt a színhelyen elevenedtek meg előttem a régi idők hős alakjai, Két- j ezer ember erejével 150000 török i ellen 30 napig állták az ostromot ; Dobó hősei asszonyaikkal együtt, j Nem intő példa-e véreink hősiessége j és kitartása a népek most folyó ret- | tenetes tusájában. Amíg ezen gondolkozom, a lak j tanya udvarán menetszázad készülő- } dik a nagy útra. Mindegyik baká- j nak nemzetiszinü szalag, virág a sapkája mellett és magyar nótákat énekelnek. Együtt magyar, oláh és rutén fiuk . . . Egybeforrasztotta őket a közös sors, a haza és király védelme. Vége van a hazudozásnak, a rágalmaknak, a gyűlöletnek és lenézésnek: egyforma itt mindenki. Bár ilyen lenne a jövö is .. . Eger városa a maga 30,000 lakosával kedves impressziót ad az idegennek. Körös körül dombok, távolabb a Mátra és Bükk hegyei, melyek között hosszan nyúlik el a város jellemzően tiszta utcáivai. Középületei régiek. Hat temploma között dominál a Pirker érsek által épített monomentális reneszánsz székesegyház, amely megfelelő miliőben imponáló hatástj gyakorol. Másik monumentális épülete az érseki licenm, melyet Esterházy gráf püspök két millió (az akkori érték szerint) forintért építtetett. A legnemesebb barokk megtestesülése. Benne van a jogakdémia az elemiiskola, tanítóképző, egy házm. nyomda, egyházmegyei könyvtár Mikes leveleinek eredetijével (magában véve a hatalmas könyvállvány remek munka), képtár, és muzeum, sok papi lakás és végül a nevezetes csillagvizsgáló. Karácsony ünnepét ilt ültük meg. Az egriek azonban megédesítették a 7 kórházban ápolt sok sebesültnek ünnepét és Szmrecsányi érsekkel élükön igazán fejedelmi módon ajándékozták meg a sebesülteket. Az érsek bőkezűségéből többek között Háborús karácsony címen e célra szerkesztett emlékkönyvet kaptak az összes sebesültek, melyhez előszói ae ér0ek és Gárdonyi Írták s dokumentuma lesz annak a krisztusi szeretetnek, mellyel a társadalom tényezői meghozták áldozatukat a haza védőinek. Mert győzelmünk attól függ, hogy a nemzet együtt tud-e érezni harcos fiaival és tudja-e lelki erejét átönteni beléjük . . . Most nagy hópelyhekben esik a hó s nekem eszembe jut az, amit Szilveszter estéjén a székesegyházban főpapi ajkakról hallottam: Bízzatok. Ez a föld nem lehet a másé. Ez a föld a mienk. Isten akarja igy. Igen, Isten akarja igy. Kórodi Katona János. Megtartják a választásokat a háború alatt is. Ugyazokat a képviselőket jelölik. Budapest, február 3. (Saját tudósítónktól.) Az Esti Újság jelenti: A pártok között az az ötlet Került fel, hogv az uj válass- tásokat a háború tartama alatt is meg kell tartani. — Megbízható helyről vett értesülés szériát a ‘választásokat ■ * meg is tartják, mert a pro- longáció által a választásoknak alkotmányos garancia jellege hatályon kivül helyeztetnék. A pártok egyelőre megegyeznének abban, hogy a jelenlegi képviselőket jelölik s a háború után ismét uj választásokat tartanának. Bárczy István visszaérkezett a főhadiszállásról. Budapest, február 3. Fővárosi tudósítónk jelenti, hogy Bárazy István székes- fővárosi polgármester visszaérkezett a főhadiszállásról és a tanácsülésen beszámolt küldetésének eredményéről.
