Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-03-06 / 14. szám
I. évfolyam. Eger, 1894. évi márczius hő 6. 14. szám Szerkesztőség: Eger, Jókai-ntcza 2. szám I. em. K<siratok b'tfőu és csiitör- tö'-ön d. n. 4 óráig fogad tati.ak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Eger, Piacz-utcza 4. szám Hirdetések hétfő- és csütörtökön d. u. 4 óráig fogadtatnak el. Előfizetési ár: egész évr< 6 írt, félévr 3 írt, negyedévre 1 írt 50 kr. Egye.szám ára 10 kr. MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER: KEDDEN és PÉNTEKEN. A nagy kikelet. — Eger a liberális nagygyii.ésen. — Eger, márczius 5. Máiezius 4-ike közel jár 15-ikéhez. Az utókor előtt kegyeletben is fog vele oszt akozni, inert jelentőségben is nagyon közel áll hozzá. A turini remete szerint: egy ünnepet jelez ez a két dátum — a szabadság, a szabadeszmék ünnepét. A hivó szó elhangzott és megértetie ezt a hivó szót Eger is : mentek követek tőlünk is, tanúbizonyságot tenni arról, hogy a szabad eszméknek nem hiányzik a maga lelkes kis tábora Egerben sem. Sőt több történt: az igekihirdető apostolok kar macii ka Eger nevében fogja hirdetni, hogy a testvériség, egyenlőség és szabadság a lelkiismeretet lenyűgöző ósdi, megvénült hagyományok s gyakorlatok lerázása nélkül nem is lehetséges. Az egységre való törekvés minden nemzetnek főtörekvése századunkban, de erre egy nemzet sem jogosultabb, mint a mi nemzetünk, a magyar nemzet. Sokképen széttagolt nemzetünk az összekötő kapocsra legalább is életkérdésileg rászorul. Soha se szerethette, soha se kívánhatta erősnek az a magyar államot, a ki az ezredév küszöbén az egyetértés templomának felépítését gátolja a „pax“ nevében. Minek is tekinti ezt az egyház jogai csorbításának, mikor ez nem a szentély tnegrohanása, hanem a szentély mellett az egyenlőség, és testvériség templomának felépítése, hol felekezeti kirekesztés nélkül, a a hon minden gyermeke megjelenhet boldogságot kérni. A szabadság nagy épületének betetőzése ez, mely ellen nem tiltakozhat az, kit visszamaradó eszmék nem epésilenek.-------Ki ke1 et, egy nagy kikelet kezdetéhez értünk, mely kikelet teljes virágzásba fogja hozni az igazi szabadságot, testvériséget és egyenlőséget és édes anyánknak, a honnak, — hála a többség felvilágosult szellemének, — mostoha gyermekei többé nem lesznek. Egy katholikus. Egerváros közgyűlése, Eger, márczius 5. Egerváros képviselőtestülete szombaton délután .3 órakor L e f é v r e Antal h. polgármester elnöklete alatt , rendes képviselőtestületi közgyűlést tartott, melyen azonban a t. városatyák meglehetős kevés számban vetlek részt. ♦ A közgyűlés maga csendes és gyors lefolyású volt. A napirendre, kitűzőit 10 tárgy sablonos tempókban morzsoltatott le egymásután és úgyszólván vita nélkül fogadták vagy vetették el a képviselők, az eléjük tálalt dolgokat. Csakis az ülés végén kerekedett egy kis vihar az unalmas egyformaság után, mikor ugyanis a napirenden kívül, elnöklő Lefóvre h. polgár- mester előterjesztésére, a Korona épületnek ideiglenes dohánygyárrá való átengedése felett bocsátkozott vitába a képviselőtestület, De ez a kis vihar is veszedelmesen hasonlított ahhoz a viharhoz, mely mindössze csak —- egy pohár vízben keletkezik. A közgyűlés lefolyásáról különben tudósítónk a következőleg számol be: Jókai Mór köszöneté. A közgyűlés első tárgyát Jókai Mór* Egerváros díszpolgárának köszönd levele képezte, mely a polgármesterhez czimezve következőleg hangzik: Nagyságos Uram! Hódolatteljes örömmel fogadtam azon hazafiui kitüntetést, melyben engemet Eger város mélyen tisztelt közönsége részesített. Irodalmi munkásságom legszebb jutalmát találom e megtiszteletésben s életemnek hátralévő napjait arra szentelem, hogy ezt megérdemeljem. — Kérem nagyságodat, kegyeskedjék hálám kifejezést a város tisztelt közönségével tudatni', s hazafiui jóindulatában engemet továbbra is megtartani. Legmélyebb tisztelettel maradok Budapesten, stb. híven tisztelő honfitársa Jókai Mór. A képviselőtestület lelkes éljenzéssel vette tudomásul díszpolgárának köszönö válaszát. A VIII. nemzetközi közegészségi és demográfiái kongresszus végrehajtó bizottságának meghívását, a hevesmegyei orvos és gyógyszerészegyesülethez áttenni határozták. Hevesmegye bizottságának folyó évi 57. számú határozata az ajánlati pénztár kezelése tárgyában, tudomásul vétetett. A májusi vásár. Stuber Alajos és társainak azon kérelmét, hogy a folyó évi május 7. és 8 -ára ésö vásár-határnapok április 30-ára tétessenek át egyszerűen elutasították. Az Egri Újság tárczája Eger városa és a magyar irodalom. Irta s az „Egri általános iparos ifjúság olvasóköre“ 1894. évi márczius hó 4-iki estélyén felolvasta : dr. Maczki Valér. — Az „Egri Újság“ eredeti tárczája. — Mélyen tisztelt hallgatók! Az előttem fölolvasó főtiszt. Kandra Kabos ur a néhai czéhrendszer aranykorát azon szavakkal jellemezte a többek közt, hogy akkoron vigan ment a műhelyekben a munka, szólt az ének, dalolva dolgoztak a legények. Valóban, semmi sem jellemzi szebben s találóbban a régi jó állapotot, mint a dal és ének. Mert a hol a dal és ének, ott tanyáz a jóság és boldogság ; azért mondja a nagy német költö is, hogy a hol dalolnak, ott fogjatok tanyát bátran,; mert nincsenek dalaik a rósz embereknek I Szép, igaz és jó tehát azon körülmény, hogy a régi czéhrendszerben dalolt az iparos; az áldásos békét Shakespere a nagy briít költö. és igy jellemzi: Műhelyében A mesterember énekel s .ügyét Békében végzi; Ámde midőn ekép dicsérjük a daloló czéh- rendszert, jusson egyszersmind eszünkbe, hogy, fájdalom, amaz arany időkben németül daloltak a műhelyekben, kivéve a czéhrendszer legutolsó éveit. Egerben ép úgy, mint csaknem kivétel nélkül hazánk valamennyi városaiban német iparosok települtek meg; azért nevezték a váralatti' mostani Dobó-utezát Nómet-utczának, mert ott egy rakáson laktak a német iparosok. Még én gyermek koromban ismertem jó sokat közülök ; ilyenek voltak az öreg B i g o s c h suszter, F á b i á n kovács, Steinhäuser asztalos, Schurk esztergályos, Lachenmann szerkovácj stb. stb. kik bár tudtak már magyarul, de bizony szívesen használták ök széltében-hosszában a német szót is, sőt nagyra is vollak vele a Bach-világban. Ugyanazon időkben külön német istentiszteletük is volt az irgalmasok templomában ; ma már azonban, hál’ Istennek, nyomuk sincs; mert mig más városokban, pl. Pozsony, Temesvár s az ószakmagyarországi legtöbb városban még ma is tulnyomólag németek az iparosok, addig nálunk, Egerben, csak a Német-utcza neve tartotta volna főn emlékét, hogy valaha itt is német volt az ipar. Ma már ez egy emlék is elvész. Ugyanazért én részemről nem helyeslem, hogy annak az utczának nevét megváltoztatták. A helynevek s el-' nevezések legtöbbször történeti emlékek számába mennek, s az utókor kutatójára nézve útbaigazítók, mint szentjános bogárkák a sötétben ; Egerre nézve meg épen dicsőség is volna a Német-utcza neve. mert azt bizonyítaná, hogy voltak ugyan Egerben németek, de ma már hiába keressük őket, mert Eger város hazafias levegője egészen megmagya- r^ositotta őket. Igen! A jó magyar levegőnek roppant erős magyarosító hatalma van. Sokan vádolják nemzetünket, hogy nem bír magyarositni. Ámde az igy gondolkodók tévednek ép úgy, mint aki azt állitná, hogy az árnyék nem mozog, mert nem látja. Igaz, aki nézi, nem is láthatja, mert lassan mozog; de ha nagyobb időközben meg-meg nézzük, mindig más helyen látjuk. Tehát mozognia bizonyára kell annak az árnyéknak. így a magyarosodást sem vesszük észre, ha folyton nézzük; de nagyobb történeti időközöket vizsgálva, bámulatosan fogjuk látni, hogy a magyar földön legalább ötször kellett egy maroknyi magyarnak átmagyarositni a teljesen uj, idegenből betelepített lakosságot. így először a honfoglaláskor a benn talált népeket; azután a tatárjárás“ után, mintegy 3—4 száz év múlva másodszor; a török korszak után harmadszor; a kuruez háborúk után negyedszer; az ötödik magyarosítás pedig most folyik, a 48—49-iki sza- badságharcz után, a 60-as évek óta. Kérdem tehát, hova kell nagyobb és erősebb magyarositó erő, mint az, melyet a történelem tanúsít.
