Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)
1894-03-13 / 16. szám
(Kis) János lakóháza, a hozzá tartozó kamara és istálóval együtt leégett. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. — Veszett sertés. Szombaton Makiár község sertésnyájában egy disznó megveszett s igen sok disznót összemart. A hatóság az összes sertéseket három hónapi zár alá helyezte. — Rendetlenségek. Ilyen sok van a városban. Olyan sok, hogy hasábokat lehetne róla írni. Napról-napra érkezik hozzánk pa nasz, különösen az utczák tisztasága, helyesebben tisztátlansága miatt. Valóban az egyes utczákon az aszfalt nedves időben oly sáros, száraz időben oly szemetes, piszkos, hogy vetekedik akármely falusi sáros, szemetes úttal. Akad ugyan néhány házigazda, a ki megsajnálja a járókelő közönséget s letisztittatja a háza előtti gyalog járót, de sok helyütt ebben sincs köszönet, így fényes nappal neki áll a háziszolga a nyirfaseprővel az aszfaltnak s elkezdi azt kegyetlenül söpörni, úgy, hogy keletkezik olyan porfelhő, a mely egy kis szélvészszel ér fel. A trüszkölő emberiséget az utcza másik végén aztán más meglepetés várja. A rendőrkapitány ugyan szigorúan meghagyta, hogy a vizes korsókkal nem szabad a cselédeknek az aszfalton járni, de a rendelet foganatosítása gyenge lábon áll. A vitéz katonák érdemes szivbálványai, ezek a vaskos amazonok egyátalán nem respektálják a diszruliás rendőr figyelmeztetéseit s csinálnak az aszfalton némely helyütt alapos pocsolyákat. Tehát a nappali utczaseprés és a vizhordó cselédek megrendszabályozása a kettő, a miket a rendőrség szives figyelmébe és erélyes intézkedésébe ajánlunk. — Bakaszerelem. Egyik jeles színműírónk megírta a Huszárszerelmet. A törvényszék e heti végtárgyalási jegyzőkönyvében meg vagyon örökítve a bakaszerelem. Most már feszes mándli- ban és még feszesebb magyar nadrágban áll a bíróság előtt az a fekete pörge bajuszu, magyaros arczu legény, a ki még csak pár hónappal ezelőtt háromcsillagos bakafűrer volt. Ha a mostani ruhájában szemrevaló a legény, akkor az angyalbőrben meg ellenállhatatlan volt. Ilyennek találta öt Hebroncsik konyhaülatu rózsája is, a ki az egyház- politikai mozgalmakat megelőzőleg, egy évvel is gondolkozott már oly liberálisan, hogy a szerető szivek vonzalmát csekély vallási különbözőségek nem akadályozhatják meg. Sőt tovább ment a szabad gondolkozás fenkölt lelkű nimfája s előre odaajándékozta szivét, szerelmét egészen a katholikus vallású hadfinak a polgári házasság behozatalának biztos reményében. És odaajándékozott még mást is. Odaajándékozta az aranygyűrűjét, órát, lánczot, akkéntjfremélvén szorosabban magához fűzni a csinos bakalegény lángoló szerelmét s akként remélvén leszállítani azon pár esztendők számát, amely a csinos baka és a szerelmetes szakácsnő életévei között mutatkozott. Csakhogy a bakaszerelem éppen olyan mérvben szokott csökkenni, a mily mérvben fogynak a kemény három esztendők keservetes napjai. A mi bakánknak is elfogyott a három esztendeje, s vele együtt elfogyott a szerelme is. Egy ködös téli reggelen — nem! egy egészen közönséges szeptemberi napon az történt, jhogy a deli baka búcsút vett a kaszárnyától, de nem vett búcsút szivehölgyétől. A kaszárnyától búcsúval, a szakácsnétól búcsú nélkül, de eltávozott vig Egér- városból. A szerelmetes konyhahuszár egyideig sirt az elvesztett lovag után, azután könnyeket hullatott az eltűnt pénztárczák emléke fölött s miután a sirások nem adták vissza az elveszett boldogságot — vigasztalás után nézett. Igen ám, csakhogy egy újabb bakasziv vonzalmának megnyerése órák, lánczok és gyűrűk nélkül a mesék országába tartozik. Keservesen tapasztalta ezt a szerelmes hölgy s hogy a szív húrjait érte rezgésbe hozó talizmánokat visszaszerezze — sikkasztás miatt feljelentette a törvényszéknél a hűtlen szerelmest. A törvényszék azonban felmentette a vád alól a bakát, mert beigazolva látta, hogy a vádlott ajándékba kapta az értéktárgyakat. Ez a baka szerelmének majdnem szomorú nótája. — Feljelenteit éjjeli-őrök. Tisza-Füredröl írja levelezőnk, hogy ott a napokban az ellenőrző esendörjárőr Májo Balázs, Mátyás Károly, Kovács Pál, Suha Béla, Balázs János és Biró József kirendelt éjjeli-őröket ellenőrizte s őket nem kirendelt őrhelyeiken, hanem odahaza, a lakásukon találta — valamennyit mély álomba merülve. A hűtlen éjjeli örök ellen megtették a feljelentést. — Kanyaró. A páter vásári kanyaró járvány megszűnt. Február 25-áröl az ápolás alatt maradt 45 beteghez febr. 28-ig még 3 uj megbetegedő s járult, de az ápolás alatt levők közül felgyógyult 41 s a múlt hó végéről csak 7 beteg maradt ápolás alatt. Ezek is felgyógyultak mind e hó folyamán. — Uj iskolaszolga. Szombaton délután négy órakoi Baboesay Sándor községi iskolaszék!- elnök, L u g a László, az egri alsófoku ipar- és kereskedelmi iskolák felügyelő bizottságának elnöke, Sándor Ferencz iparos-tanoncz iskolai igazgató és Fejér Béla községi népiskolai igazgató közös megállapodással, az egri községi népiskola s az egri községi alsófoku ipar és kereskedelmi iskolák iskola- szolgájává 28 pályázó közül Bárdos Jánost választották meg. — Vasúti manstrend. Egerből Füzesabonyba indul a személyvonat: éjfélután 2 óra 2 1. perczkor, reggel 8 óra 53 perez - kor, délután 4 órakor és éjjel II óra 2 7 perczkor. — Füzesabonyból Egerbe étke- z i k éjfélután 1 óra 56 perczkor, reggel 1 óra 54 perez és 8 óra 07 perczkor délben 12 óra 32 perczkor és délután 6, őrá 26 perczkor. Színészet. Eger, márczius 12. (E rovatunk a múlt számból térszüke mia tt maradt el). Hétfőn, márcziu i 5-én »Rip van Winkle« került színre sikerült előadásban. Köves sy Rózsa (Lisbeth) igen csinos volt és szépen énekelt. Pénzes (Rip-Rip) határozott sikert arratott. Szép énekét és játékát szívesen tapsolta a kis számú közönség. Igen tetszett a két kis Bokody- leány: Mariska és Margitka ügyes játéka is. P e t- rik Ágnes (Katrina) ma is igen kedvesen játszott. Kedd e n, márczius 6-án Vágó jutalomjátékául a »Lemondás«, Karczag V. hatásos színmüve. A jutalmazott Pártos Elek vén szerelmes szerepében igen ügyesen és hatással játszott. Méltó párja volt a kis Berzsenyi Margit (Tekla), a ki kedvességével szám is tapsot aratott. Bokodyné (Irén) ma is oly mély művészettel adta szerepét, a milyet már tőle megszoktunk. Ez estén a jutalmtzott iránti szívességből B e- 1 e z n a y László is fellépett s Korolán gróf nehéz szerepét nagy tetszéssel játszta végig, A közönség teljesen megtöltötte a termet. Szerdán, márczius 7-én »A rendjel« Meilhac mulatságos vigjátéka kis számú közönség előtt. A sikerült előadás szereplői közül B o k o d y- nét, Berzsenyi Margitot, Kovács Sándort és Hídvégit említhetjük meg szép játékukért. Csütörtökön, márczius 8 án »A lovodi árva« Birchpfeiffer érzékeny rneséjü színműve ment. Bokodyné (Eyre Jane) nagy hatással játszott. A különböző érzelmek és indulatok művészi festésében valósággal remekelt s zajos tapsokban és kihívásokban részesült. Elismeréssel szólhatunk Hídvégiről is, a ki Rocester lord szerepét kitünően játszotta. Keresztes Amália (Reed asszony szép játéka szintén tetszést keltett. Közönség kevés. Pénteken, márczius 9-én L u k á c s y Sándor uj népszínműve: »Az asszony verve jó« A népszínműnek meséje alig van, de alakjai igen sikerültek s nagy külső sikerrel játszható. K ő- v e s s y Rózsa (Zsófi) ma este feltűnő jó kedvvel és elevenséggel játszott s szerepe érzékenyebb részeihez is megtalálta a kellő hangot. A darab határozottan rósz eredeti dalaival azonban természetesen hatást nem csinálhatott. Nagyon jó alak tást mutatott be Borsiczky Ilona (Boris) és Berzsenyi Margit (Verőn), de legfökép B o- k o d y (Kalász István), a ki a szűkszavú, flegmatikus parasztgazda szerepében utólérhetetlen alakítást mutatott be. Dunai (Dudás Mihály) és Szilágyi (Bogár Dani) harsogó tetszést arattak. Különösen az utóbbit tapsolta perczekig a közönség kimondhatatlan soványsága termete miatt, a melyen a szűk magyar nadrág és a kurta mente ugyancsak komikus hatást tett. Képtelen korcsmái tánezukat megujrázták. Jól játszottak még Vágó (Hinár András), Pénzes (Csákány Pista) és Pénzesné (Nina). Az újdonság telt házat vonzott. Szombaton, márczius 10-én Bök od j n é jutalomjátékául »A kaméliás hölgy«, Dumas hires színmüve. Az előadás minden tekintetben kitűnő volt. Boko'dyné a czimszerepben megragadó művészettel s óriási hatással játszott. A közönség számtalan kihívásban részesítette kedvenczét, a ki tisztelőitől csinos virrgbokrétát és értékes karpere- czet kapott. Hídvégi (Armtnij bensöséggel játszott és megérdemelte a tapsokat, melyekkel többször a lámpák elé hívták. Berzsenyi Margit (Ni- chette), Borsiczky Ilona (Proudeneze), B o- kody (Duval) és Kovács (Varville) jól játszottak. A közönség zsúfolásig megtö lté a termet. Vasárnap mlrczius 11-én »Az asszony verve jó« másodszor. Kövessy Róza szerepét (Boris) Bokodyné játszotta, s többi szerep- osztás a pénteki volt. De az előadás már nem volt a pénteki, mert Boris szerepe Bokodyné által lett csak igtzán megjátszva, daczára annak, hogy Kövessy Róza is kitett e szerepben magáért. De hogy miért volt ez igy: »Én mosom 'kezemet!« Olvasó asztal. Eger, márczius 12. „Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei.“ A következő felhívás küldetett be hozzánk : Vau szerencsém tisztelettel tudatni, hogy „Tanítók (tanítónők) jogai és kötelességei“ czimtt munkám, melyet a fentlló törvényei, szabályrendelotek, rendeletek, utasítások, elvi jelentőségű határozatok és döntvények alapján állítottam össze, megjelent és 2 írt 20 krért közvetlenül tőlem (Kolozsvár, kir. taufeliigyelöség) beszerezhető. Bolti ára 2 írt 60 kr. lesz- E munka összeállítására azon általánosan érzett hiány ösztönzött, hogy Magyarország mintegy 25 ezer tanítója mindez ideig nélkülözött egy oly kézi könyvet, melyben a tanitói állással járó kötelességek és jogok rendszeresen fel lettek volna dolgozva. Ugyanis az 1868. évi XXXVIII. t. czikk megalkotása óta népoktatásiigyi administratiónk részint tötvényhozási, részint ren’elkezési utón annyira kiszélesnlt, hogy abban ma már Útmutató vezérfonal nél'.iil nemcsak az újabb nemzedék hanem azok is, kik e téren huzamosabb idő óta működnek, kellő preczizitát- sa! eligazodni képtelenek. E tájékozatlanságból származik aztán az a sok közbeeső intézkedés, mely úgy az egyeseknek , mint a felettes hatóságoknak annyi idejét ég munkáját rabo ja el. A „Tanitók (tanítónők) jogai és kötelességei“ mint úttörő e hiányokon segíteni óhajtván hii és biztos tanácsadója lesz minden elemi, felsőnép- és polgári iskolai táuitó- és tanítónőnek, úgyszintén mind azoknak, kik a népoktatásügygyel bármely szempontból foglalkoznak. Használhatják e munkát a tanfelügyelők és közigazgatási bizottságok, városi hatóságok, községi elöljáróságok, iskolaszékek és gondnokságok, az iskolaíen- tartók, kisdedóvók és a szülők is. A tanító- és tanitónö képezdékben az iskolai szervezettani oktatásnaK alapul szolgáíhat, — azon növendékekre nézve pedig, kik e ké- pezdék elvégzése után uj pályályukat kezdik meg : nélkülözhetetlen Útmutató lesz az életben. A „Tanitók (tanítónők) jogai és kötelességei“-ben szervesen és összelüg- gőleg csoportosítva fel vannak dolgozva a máig érvényben levő összes törvények, szabályrendeletek, utasítások rendeletek, döntvények, elvi jelentőségű határozatok, stb., oly módon, hogy minden tétel után zárójel közt közölve vau az illető törvény megfelelő szakasza, vagy a rendelet, döntvény, stb. kelte és száma, s igy belőle a kellő felvilágosítás azonnal megszerezhető. Áttekinthetők benne mindazon rendtartási és kezelési nyomtatványminták, melyeknek használatbavétele kötelező. A munka függelékét képezi a részletes tárgymutató és a törvények és rendeletek indexe. Az iskolák felállítására, fölszerelésére, fenntartására az iskolai alapvagyon kezelésére és egyáltalában az iskola ekonomiális ügyeire vonatkozó eljárás e mii korlá-