Egri Dohánygyári Híradó, 1994

1994-10-01

„KRISTÁLYTISZTA KÉPEKET VISZEK MAGAMMAL” Courtier úr köszöni a közös erőfeszítéseket Elmondtam, hogy nem rossz dolog ezt a vállalatot vezetni...” Gregory Courtier Marco Terribilinivel Bizonnyal sokakat meglepett a bejelen- tés> hogy igazgatónk, Gregory Courtier nyugalomba vonuL A hír kapcsán arra kértük Courtier urat, hogy foglalja össze a Magyarországon töltött közel három év­ben gyűjtött tapasztalatait, és értékelje azt a munkát, melyet ez idő alatt az általa ve­zetett hétszázfős csapat végzett — Hogy fogadta annak idején a dön­tést, hogy megbízzák egy magyarországi vállalat vezetésével? — Három-négy évvel ezelőtt, a politi­kai jégkorszak olvadásával Kelet-Európa is fölsorakozott azon területekhez, ame­lyek megnyíltak a befektetések előtt Az Egri Dohánygyár megvásárlása, illetve világszínvonalúvá fejlesztése ezen belül olyan lehetőségnek tűnt, hogy az ajánlat­nak nem lehetett nemet mondani — És mint szólt az új álláshoz a fele­sége? — Miután ez a hatodik ország ahol élünk, számára ez a váltás már igazán nem jelentett nagy problémát Egyiptom­ból költöztünk át Magyarországra, és mint mindenütt, most is azt tekintette a legnagyobb kihívásnak, hogy megküzd­jön a nyelvvel. Egyiptomban megtanult arabul, hogy intézhesse a napi ügyeinket és a bevásárlást, ugyanígy megbirkózott a magyar nyelvvel is — Mik voltak az első benyomásai az Egri Dohánygyárról? — Sokkal jobb állapotokat találtam itt, mint amilyenre számítottam, illetve amire felkészítettek Figyelembe véve azt, hogy korábban a magyarok nem kaphatták meg a legfejlettebb technológiákat, illetve a valutás vásárlások elé számos akadály tornyosult, a gyárat jó színvonalúnak tar­tottam, ahol persze számos kisebb-na- gyobb beruházásra volt szükség a terme­lés hatékonyabbá tételére — Hogyan vonná meg magyarországi tevékenységének mérlegét? — A legnagyobb teljesítménynek azt tartom, hogy egy állami tulajdonú, köz­pontilag irányított piacra termelő gyárból sikerült olyan vállalatot formálni, amely magántulajdonban van, és a piaci verseny feltételei között jól megállja a helyét, amit növekvő piaci részesedése is tükröz Az átalakítás három legfontosabb lépése vé­leményem szerint a következő volt Egy­részt nagyon fontosnak tartom, hogy mind a dohánygyáriak mind az ide érke­ző külföldi szakemberek közül sokan nyi­tottak voltak, és hajlandóak a változtatás­ra, még akkor is ha ez olykor nem kevés energiát igényelt tőlük Ez a tanulási fo­lyamat most is tart, és alapfeltétele annak hogy cégünk helytálljon az erősödő kon­kurenciaharcban Másrészt nagyon fon­tosnak ítélem a vezetésfejlesztési progra­mot Ennek keretében igyekeztünk felké­szíteni vezető beosztásban lévő dolgozó­inkat a változásokhoz bízva abban, hogy frissen szerzett tudásukat átadják beosz­tottjaiknak Enélkül a kommunikációs folyamat nélkül nem értünk volna el ilyen jó eredményeket Harmadrészt ter­mészetesen meg kell említenem azt a 25 millió dollárt is, amit Egerben beruház­tunk illetve a Philip Morris külföldi cé­geitől érkezett szakemberek tudását, ám mindez kevés lett volna, ha nincs meg a magyarokban a hajlandóság és a képes­ség a váltásra. — Elégedett-e az Egerben gyártott ci­garetták minőségével? — A minőségen természetesen mindig lehet javítani, ám ha ez nem lenne jó, ak­kor biztosan nem tudtuk volna piaci ré­szesedésünket 8-ról 22 százalékra növel­ni a magyar piacon — Ön eddig egy elfoglalt menedzser volt. Most hirtelen sok szabadideje lesz. Tudja már, hogy mivel tölti el? — Biztosan még nem tudom, de min­denesetre vannak terveim A háznak aho­vá költözünk nagy kertje van, és mind a ketten szeretünk kertészkedni Biztosan jut idő ezután a horgászatra is, és nem utolsósorban szeretnénk újra felfedezni a hazánkat, Angliát. — Mit visz magával Magyarországról? — Először is emlékeket szinte kris­tálytiszta képeket a vállalatról, annak dol­gozóiról, a munkában itt töltött évek fon­tosabb eseményeiről Ugyancsak megőr­zőm Budapest és a Duna képeit, az Ope­rában, a balett-előadásokon és a kiállítá­sokon szerzett élményeket Ezeken nagy örömmel vettem részt, mert meglepett és elismeréssel töltött el, hogy milyen magas színvonalú Magyar- országon a kultúra. — Nyilván többször is találkozott utód­jával, Terribilini úrral. Mit tanácsolt neki? — Elmondtam hogy nem rossz dolog ezt a vállalatot vezetni hiszen szép szám­mal szerezhet sikerélményeket Másrészt viszont föl kell készülni^ hogy a jövő nem lesz könnyű, hiszen erős konkuren­cia-harcban kell továbblépni a piacon És végül a sok kérdés után engedjen meg nekem egy kérést. Szeretném megra­gadni az alkalmat, hogy kifejezzem nagy­rabecsülésemet vállalatunk minden dol­gozójának, hiszen az utóbbi években elért sikerek közös erőfeszítéseink gyümölcsei voltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom